Továbbra sem állítható, hogy hemzsegne a megoldatlan problémáktól Sopron városa, de ismerve a helyi közmeghallgatások vissza-visszatérő felvetéseit, az idei év gondjait átértelmezték az energiaválság nyomán bevezetett racionalizálások.
Mindazonáltal szokatlan nyíltság jellemezte a hűség városának 2022. évi közmeghallgatását, hiszen szóba került neveletlenség és keleti kultúra, de a mérhetetlen mennyiségben eldobált kétdekások is. Ha nem lennének a takarékossági intézkedések, lényegében néhány kósza úthiba, az elhagyatott patinás középületek és a járdán való kerékpározás zavarná csak az itt élőket, no meg a parkokban fészkelő varjak.
Őszinte vallomásokból nem volt hiány, és ezt nem csak a lakosság erősítette. Mert bár volt olyan helyi férfi, aki könnyedén beszélt soproni származású országgyűlési képviselő családjától évtizedeken át feketén bérelt telekről, a válaszadó tisztségviselők is szókimondóan ismertették véleményüket.
Évente egy alkalommal kell kötelezően közmeghallgatást tartaniuk a települési önkormányzatoknak, ahol bárki szót kaphat és ismertetheti észrevételeit, problémáit a városvezetés felé. Egy ilyen formátumú lakossági fórumon általában a megnyugtató választ is azonnal meghallgathatják, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban adnak tájékoztatást.
Mindezek ellenére sosem övezte akkora népszerűség a lehetőséget, mint amilyen nagy potenciállal bír. A közösségi média térnyerése csak tovább rombolt a közállapotot, a pusztába kiáltott szóként posztolt lakossági problémák érdemben nem segítenek a helyzet megoldásában.
A nemrégiben közzétett jegyzőkönyv alapján igyekeztünk összefoglalni, milyen témákról esett szó tavaly decemberben. Elsőként a 2021. évi közérdekű javaslatok kapcsán számoltak be a tavalyi fejleményekről. A Bella Lajos utca és Schönherr-malom utca gyalogátkelőhely kivitelei tervei elkészültek, költségvetés függvényében tudják megvalósítani. A Balfi út jelzett szakaszának felújítása több 100 millió forintot emésztene fel, az útfelújítása várhatóan idén induló pályázati projekt keretében tud megindulni. Beszámoltak arról is, hogy a lakossági észrevételek alapján a Kossuth Lajos utca és Magyar utca út- és járdafelújítása elkészült. Fedett buszváról gondoskodtak a Malompatak utca és Hajnal tér megállóiban, de a város több pontján is kihelyezésre kerültek még ilyen létesítmények.
A frissében felvetett kérdések, valamint az azokra adott válaszokat tömbösítve összegezzük:
Jégpálya üzemeltetése: Elhangzott, a Soproni Műjégpályát a SOP-JÉG Kft. gazdasági társaság üzemelteti, amelyben Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonrésszel nem rendelkezik, döntéseire ráhatása nincs. A cég tájékoztatása szerint nem látnak lehetőséget a jégpálya üzemeltetésére ebben a szezonban, mivel az áram ára 6-8-szorosára emelkedett. Az SMAFC égisze alatt sportoló fiatalok szeretnének Sopronban edzeni, mivel jelenleg Kismartonban (Eisenstadt) és Kőszegen jutnak csak műjégre, de ez ügyben nem közeledtek az álláspontok. Állandó jégcsarnok építése is napirenden volt korábban, de az önkormányzat nem kapott kellő garanciákat a partnerektől.
A vasútállomás alatti gyalogos aluljáró és az intermodális csomópont: A korábbi években tanulmányterv készült a vasútállomás és a Felsőbüki Nagy Pál utca közti területre intermodális közösségi közlekedési csomópont vonatkozásában. A kialakítandó csomópontban összekötésre kerülne a vasúti és a közúti tömegközlekedés, gyalogos aluljáró épülne és nagyszámú parkoló is kialakításra kerülne, megkönnyítve ezzel a tömegközlekedési formák igénybevételét. A beruházás megvalósításához továbbtervezés szükséges, de a jelentős költségigényre való tekintettel ennek kivitelezése fedezet hiányában nem aktuális. A Béke utca irányába nem lesz meghosszabbítva a gyalogos aluljáró, azt önmagában külön projektként nem kezeli a város.
Helyi buszközlekedés: Legalább egy tucatnyi lakossági felszólalásban újra és újra felmerült a racionalizálás okán ritkított menetrend. A panaszok szerint ritkán járnak az autóbuszok, ha jönnek, akkor egyszerre megy el két járat, majd utána 1-2 óráig semmi sem követi. A megszólalók a 10-es, 1-es, 2-es, 12-es járatokat kritizálták, mely által nehéz elérni a vasúti csatlakozásokat is. Több érv is elhangzott amellett, hogy a buszok műszaki állapota siralmas, szó szerint idézve csörögnek és zörögnek. Adott esetben az autóbusz ajtaja sem záródott be, csak nehézkesen tudott elindulni a megállójából.
A hivatal válasza a takarékosságból eredő észrevételek kapcsán minden alkalommal úgy kezdődik: “Az orosz-ukrán háború, és az arra adott hibás brüsszeli szankciós politika, valamint a magyar baloldal áskálódása mellett kialakult háborús energiaválság, és háborús infláció rendkívül nehéz helyzetbe hozta az országot, az önkormányzatokat, családokat, közösségeket. Ennek eredményeként Sopron önkormányzata is kénytelen volt egy határozott takarékossági tervet kidolgozni.”
Majd ezt szűkszavúan kiegészítik, a járatok átszervezése folyamatos és nem végleges, amely figyelemmel kíséri a lakossági észrevételeket. A buszok állapotát tekintve megjegyzik, 2022-ben történt járműcsere, összesen 9 db újszerű (2014. április évjáratú), alacsony padlós, klimatizált MAN típusú autóbusz állt forgalomba. A 2030. december 31-ig érvényben lévő közszolgáltatás köti továbbá a Volánbuszt ahhoz is, hogy 2025-26-ban 5 db új, alternatív meghajtású alacsonypadlós autóbuszt vonjon be a feladatellátásba. Ami azonban a jelen energiaválságos helyzetben a prioritás, hogy a közösségi közlekedés átszervezésével takarékoskodjanak, annak érdekében, hogy a város alapvető működőképessége továbbra is fennmaradjon.
Mennyi az annyi? Megkérdezték, a takarékosság és a mindenféle bezárások kapcsán: “mennyi (azaz: hány) forintot takarít meg a város?” A válasz szerint éves szinten több 100 millió Ft megtakarításra számítanak, azonban ezen megtakarítások sem fedezik azonban a bődületes, spekulatív, 5-8-szoros többletköltségeket amelyeket a világban zajló folyamatok kiváltottak.
“Ezen takarékossági intézkedések csak mérsékelni képesek a jelentős költségnövekményt” – áll az indoklásban.
Sopron – Klingenbach határátkelőhely elbontásának kérdése: Az épületegyüttes állami tulajdon, az MNV Zrt. vagyonkezelésében van, de a soproni önkormányzat is költ az állagmegóvásra. Az akadálymentesítésre tanulmányterv készült, de részletek az illetékes építésügyi és közlekedési minisztérium tud közölni.
Elhagyatott ingatlanok, hasznosítás híján üresen álló középületek: Első körben a József Attila utcai volt gyermekotthon sorsára irányult lakossági felvetés. Elmondták, az állam az MNV Zrt-re bízta a vagyonkezelést, mely nemrégiben licitre bocsátotta az épületet 452 millió forintos áron. Az árverés eredménytelenül zárult.
Dr. Farkas Ciprián az elhagyatott helyi ingatlanokra vonatkozó kérdések kapcsán megjegyezte, valóban számos műemléképület van funkció nélkül Sopronban, ellenben sok viszont megújult. Összefoglalta, a Modern Városok Program keretében 25 homlokzat került felújítása, a régóta üresen álló Lenck-villa és a Szent Mihály templom is újjászületett, valamint megújították a várfalsétányt. Ismertette: “A ruhagyár magántulajdonban van, egy kecskeméti vállalkozó tulajdona. A hasznosítás tekintetében több alkalommal tárgyaltunk vele. Roppant költségeket emésztene fel annak az épületnek a funkcióval történő ellátása, azonban mi magunk, a város, mindenben partnere lennénk a vállalkozónak, ha kezdene vele valamit. Mivel nem a miénk, hanem az övé, ezért sajnos mi is csak kívülről nézzük a ruhagyárat, ahogyan Ön is. Egyébként ott van az az erkély, ahonnan kihirdették a ’21-es népszavazás eredményét. Már csak ezért is fontos lenne a szívünknek, hogy valami történjék vele.” Szó esett a GYSEV tulajdonban levő Lokomotívról, amivel meg a GYSEV-nek kellene valamit kezdeni – derül ki a dokumentumból
A város polgármestere kiemelte, Sopron, Magyarország 13. legnagyobb városa. “13., de a 2. abban a tekintetben, ahol a legtöbb műemléképület van. Budapest után Sopron a 2. legnagyobb számú műemléképületet tartalmazó város. Ezt az örökséget fenntartani, megőrizni és lehetőség szerint jó állapotban felhúzni, roppant erőfeszítést igényel anyagilag egy önkormányzattól. Erre Sopronnak sosem volt pénze és akkora fejlődés sem történt soha ezen a fronton, mint az elmúlt három évben.”
Felújítások, beruházások a jövőben: Az önkormányzat tervei szerint rendezni szeretné a papréti ortodox zsinagógát, hogy a hitközség hitét méltó körülmények között tudja megélni. A tervezés folyamatban, pénzügyi finanszírozására a lehetőségek felkutatás alatt állnak.
A Paprét, a Washington park, Szélmalom tér megújítására vonatkozó közbeszerzés eredményessége esetén munkálatok 2023. tavaszán indulnak meg.
A Csarnok utcai piac bezárásával kapcsolatban alaptalan pletyka, hogy annak bezárást tervezik. Éppen ellenkezőleg. A polgármester elmondta: “magunk is fontosnak tartjuk, hogy ez a közterülete is megújuljon a városnak, ami most már – én mondom – évtizedek óta arcpirító állapotban van.” Magasabb színvonalú vásárlói teret fognak kialakítani, amely komfortosabb lesz mind az árusoknak, mind a látogatóknak. A kiviteli tervek elkészültek, a korábban nyilvánosságra hozott műszaki tartalommal kívánják megvalósítani a felújítást, azonban az építőipari árak megemelkedtek.
A Jereván-lakótelepi Ibolya-tó körüli sétány kialakítására tervet készítettek elő, pénzügyi lehetőségek függvényében várható ennek a megvalósítása.
A kurucdombi szélmalom épületének hasznosítására koncepció áll a város rendelkezésre, erre forrást nyertes pályázat esetén tudnak biztosítani.
Fertő parti turisztikai fejlesztés: Többször ismétlődött a kérdés, ahogyan az arra adott válasz sem változott. Lázár János építési és közlekedési miniszter levelét idézték a hallgatóságnak. Ebből következően a terv nem vész el, csak átütemezésre kerül. Azaz meg lesznek valósítva az elképzelések, de azokat egyelőre elhalasztották.
Nem árultak el információt azzal kapcsolatban, hogy ideiglenesen látogathatóvá teszik-e a fertőrákosi vízitelepen található strandot.
Dr. Farkas Ciprián hozzátette, több személyes egyeztetésen van túl. Kijelentette, a Fertő tavi fejlesztés meg fog valósulni. Hozzátette: “Mondom azoknak is, akiknek a politikai ízlése egyébként azt súgja, hogy nem jó az, ami a Fertő tavon zajlik, meg fog valósulni. A Fertő part a soproni polgárok és a környékbeli polgárok számára meg fog nyílni. Most olyan időket élünk képviselő úr, amikor bizony az erőforrásokat az országnak más irányba kell fókuszálni, aztán mikor újra kisüt felettünk a nap, lesz erő, energia akkor ezek a beruházások folytatódni fognak. “
A Fertő-tó Barátai Egyesület képviselői több kérdéssel is készültek, ők is Lázár János tájékoztató levelét kapták válaszul. Ezt követően ismét kérdeztek, szám szerint tizenegy kérdéssel készültek volna, melyből végül a jegyzőkönyv szerint csak egyet tettek fel élőszóban, de lényegében nem kötődött a beruházáshoz.
A szelektív hulladékszigetekről: A kapacitások függvényében naponta ürítik, az előtte-utána állapotot minden esetben fényképezik. Kosztka László, az STKH Kft. vezérigazgatója elmondta, ennél gyakrabban sajnos nem tudják. Hozzátette: “büntetés párti vagyok, úgyhogy ilyen kézlevágás és egyéb, az kellene, hogy a neveletlen primitív emberek, ne hordják oda a hulladékot, hiszen a szelektív szigetekre nem a szelektív hulladék kerül, hanem olyan, amit oda nem lehetne. A zöld udvarunkba, hulladékudvarunkba ingyen felhozhatná a lakosság.”
Végfordulat: Az utcában gyalogos járda kialakítását kérték, ennek lehetőségét szakemberek bevonásával megvizsgálják.
Könyvtár csökkentett nyitva tartása: az intézményvezetővel együttműködve, annak javaslatára vizsgálják felül. Január 1-től a korlátozások bevezetéséhez képest szélesebb nyitva tartással üzemel, heti öt napban.
Varjúmadarak: Örök kérdés a varjak helyzete, beköltöztek a városokba. 2001-től védett madár, lényegében nem lehet vele mit kezdeni. Van rá precedens, hogy megkísérelték gyéríteni az állományt hatóságokkal és természetvédelmei szervezetekkel együttműködve Pécsett, de csak több lett a varjú.
Fakivágás, fásítás: A kivágott tűzifát rászorulók részére ajánlják fel. A város tavaly összesen 200 fát ültetett el.
Átjáró a kórház és a Győri út között: A gyalogosforgalmat segítené a Győri út 8. sz. alatti kapualj megnyitása, melyet egy névtelen levél szorgalmaz. Az önkormányzatnak nincs semmilyen jogalapja, hogy beleszóljon.
Parkolás: A vasútállomás környezetében folyik a helyi építési szabályzat felülvizsgálata, további parkolók kialakításának lehetőségét megteremtve. A GYSEV saját forrásból a közeljövőben mintegy 200 férőhelyes parkolót létesítene. Elmaradt a tavalyi ingyenes ünnepek alatti parkolás, melynek megítélése kettős az indokok szerint: a belvárosi ingatlantulajdonosok nem tudnak megállni portájuk előtt ezen időszak alatt. A városvezető úgy fogalmazott: “amennyi barátja van parkolás ingyenessé tételének erre az időszakra vonatkozóan, annyi ellensége is.” Ezért a takarékossági intézkedések tekintetében nem döntöttek erről, de ha jobb lesz a gazdasági helyzet, akkor visszatér a bevett szokás.
Ismertették azt is, a jelenleg kialakult gazdasági helyzetre való tekintettel, amely a lakosság számára is nagy terhet jelent, nem tervezik az egész város területére kiterjedő parkolási díjak bevezetését.
Azonban a Fűzfa sori parkolás helyzetére visszatér még a közgyűlés. Ismeretes, 2019-ben határozatot fogadtak el, mellyel fizetőövezetbe vonták be a Fűzfa sor és a kórház környékét. Később a koronavírus-helyzet miatt úgy döntöttek, eltekintenek a fizetős parkolástól, de elkerülhetetlen a fizetőövezetbe való bevonás, ezért újra napirendre veszik a javaslatot.
Járdán történő kerékpározás: akár a Lackner Kristóf utcai régi rendőrség előtt is volt rá precedens, de van olyan, aki bevallottan a forgalom miatt nem biciklizik egy adott utcában az úttesten. A soproni rendőrkapitányságvezető-helyettese, Hatos István válaszolt a kérdések ügyében, tájékoztatása alapján közlekedési ellenőrzések keretében nézik, szankcionáljak a szabályszegőket. Nem céljuk a büntetés, a KRESZ szabályok betartását kérik, figyelmeztetik a szabálytalan kerékpárosokat. Elmondása szerint ez általában jogkövető magatartása sarkallja az állampolgárokat.
Akik kitartóan követték az ülést, azok a végére már üres várkerületi üzletektől a csavaros kiflin át a neveltség kérdéséig is eljuthattak.
Lakossági felvetés foglalkozott a kiadó belvárosi ingatlanokkal, mire Dr. Sárvári Szabolcs jegyző válaszolt. Elmondta, az üzletek jelentős részének egy pesti cég a tulajdonosa. Egyenként több, mint havi 400.000 forintot kérnek el euróban a bérleményekért, ami meglátása szerint drága. Ergo ha olcsóbban adnák, akkor több szolgáltató költözne a Várkerületre is.
Egy soproni polgár felvetésére szó esett arról is, hogy néhol annyi rakéta fekszik a földön, hogy gereblyézni lehetne azokat. A város jegyzője erre reagálva megosztotta véleményét: “Bárcsak ne lehetne, bárcsak tiltanák be, hogy ilyen kétdekásokat osztogatnak. És akkor biztos kevesebb embert látnánk jókedvűen reggel 9 órakor az utcákon.” Aztán az is szóba került, hogy ez keleti szokás lehet. No meg az is, ha megkérdeznék a Rákosi vagy Tómalom utcai üzletek tulajdonosát, hogy melyik a legjobban fogyó termék náluk, akkor minden bizonnyal a kétdekások lennének. Ebből pedig rengeteg probléma eredeztethető, ami a közösségi együttélést nehezíti. Sopron polgármestere csak annyival egészítette ki, hogy a közterületen való alkoholfogyasztás, az ezzel összefüggésbe hozható szemetelés, a “kőműves actimel” elhajigálása szerinte elsősorban pedagógiai és szociológiai kérdés.
Ebben változást nem lehet jogszabályokkal kikényszeríteni.
