Sopron számára is megnyílhat a lehetőség a szennyezett területek felszámolására, amire hosszú hónapok óta várnak a helyben élők és a települési önkormányzat. Az elmúlt hónapokban egyre több helyen igazolódott az osztrák bányákból származó szennyezett zúzalék jelenléte, emiatt pedig az érintett területeken élők közül többen kifejezetten a lehetséges egészségügyi következmények miatt aggódnak.
Hosszas várakozás után szeptember 3-án megjelent az illetékes minisztérium végrehajtási rendelete, ami az augusztus közepén bejelentett azbeszt-alap felhasználását részletezi. Fontos előrelépés, ugyanakkor az országos keret nagysága, az önkormányzati önerő és a gyakorlati megvalósítás is komoly kérdéseket vet fel. Ismét.
A kormány augusztus 14-i határozatával egy 3 milliárd forintos keretet különített el a programra, amelyből az érintett önkormányzatok pályázhatnak a bizonyított egészségügyi kockázatot jelentő helyszínek mentesítésére. A most megjelent rendelet már azt is meghatározza, hogy mire és milyen feltételekkel használható fel ez a forrás.
Sopronban több tucat helyszínen igazolták a szennyezést, ami miatt joggal várják az itt élők és a helyi döntéshozók is a kormányzat segítéségt. Az önkormányzat koordinálásban lezajlott mérések alapján 43 soproni területen mutatták ki az azbeszttel szennyezett kőzúzalék jelenlétét. A szennyeződések jellemzően kisebb kiterjedésűek, és több esetben ingatlanok elé, illetve azok környezetébe terített kőzúzalékhoz kapcsolódnak, önkormányzati beruházásban nem használtak fel osztrák eredetű szennyezett követ.
Fontos ugyanakkor, hogy a szennyezett kőzúzalék jelenléte és a levegő azbesztrost-szennyezettsége nem ugyanazt jelenti. A soproni tájékoztatás szerint a kormányhivatal vizsgálatai alapján a levegőben nem volt kimutatható azbeszt, miközben több helyszínen a kőzúzalékban igazolták az azbeszt jelenlétét. A kiporzás csökkentése érdekében azonban az érintett területeket locsolással kezelték az önkormányzat megbízásából.
A kormányzati döntés azonban azbesztmentesítésre irányul, tehát célzottan az egészségügyi kockázatot jelentő helyszínek mentesítésére kaphatnak forrást.
A rendelet szerint támogatás nyújtható a burgenlandi bányákban kitermelt, azbeszttartalmú kőzúzalék felhasználásával összefüggésben kialakult környezet-egészségügyi helyzet kezelésére, illetve az azbeszttartalmú kőzúzalék okozta környezetveszélyeztetés megszüntetésére. A támogatásból az egészségügyi kockázat megszüntetésével kapcsolatos közvetlen költségek finanszírozhatók. Bizonyos feltételekkel az akkreditált kőzetvizsgálatok és levegőmérések költségei is támogathatók. A pályázat egyik fontos feltétele, hogy az önkormányzat rendelkezzen azbeszttérképpel, és az érintett helyszín egészségügyi kockázatát akkreditált azbesztrost-vizsgálat igazolja.
A mentesítés után sem ér véget azonban a folyamat: a támogatásban részesülő önkormányzatnak a fenntartási időszak végéig háromhavonta akkreditált vizsgálatokkal kell igazolnia, hogy a beavatkozás eredményeként megszűnt az egészségügyi kockázat.
A szabályozás egyik fontos eleme, hogy a rendszer nem kizárólag önkormányzati tulajdonú területekre vonatkozik. Magántulajdonban lévő ingatlan is bevonható a programba, azonban a pályázó ebben az esetben is az önkormányzat. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzat az érintett magántulajdonosokkal magánjogi megállapodást kössön az ingatlanon végzett munkálatokról.
A támogatási lehetőség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a teljes költséget az állam állja. Megyei jogú városoknál az elismert költségek legfeljebb 30 százaléka, más városok esetében legfeljebb 20 százaléka, nagyközségek és községek esetében pedig legfeljebb 10 százaléka lehet az önkormányzati hozzájárulás.
Ez ugyanakkor Sopron költségvetésére hatalmas terhet ró, nem beszélve azokról a alacsonyabb adóerőképességű településekről, melyek lényegében nem képesek önállóan kigazdálkodni és megszervezni egy mentesítést. Nem világos az sem, hogy az önkormányzatok költségeit milyen formában állja majd a kormányzat, hiszen a rendelet szövege szerint „a támogatás terhére részben vagy egészben előfinanszírozás is biztosítható”. Ez azért lényeges, mert egy önkormányzat számára komoly terhet jelenthet, ha egy mentesítési program teljes költségét előzetesen saját forrásból kellene megelőlegeznie, kiváltképp akkor, ha nincs is miből! A helyzetet tovább nehezíti, hogy az érintettség nem egyetlen városra vagy egyetlen vármegyére korlátozódik. A NAV korábbi adatai alapján 2015 és 2026 között több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány azokból az osztrák bányákból, amelyek az ügyben érintettek.
A korábbi vizsgálatok és ideiglenes intézkedések mellett immár konkrét támogatási konstrukció állhat rendelkezésre a szennyezett területek mentesítésére. A következő időszakban ugyanakkor több kérdésre is választ kell kapni.
Jelent-e mentesítést az azbeszttel szennyezett terület lefedése? Ismert, a kormányzat korábban elkötelezte magát a teljes kármentesítés mellett, ami a zúzottkő felszedésével jár. Ugyanakkor később saját magukat cáfolták, hiszen ennek az eljárásnak beláthatatlan költségei lennének, és időbeli lefolyása is tetemes.
