Újabb fordulatot vett az Ausztriából származó azbesztszennyezés ügye. A kormány néhány nap alatt jutott el a teljes kármentesítés ígéretétől odáig, hogy a szennyezett utak lefedése lett az elsődleges megoldás. Közben több tucat nyugat-magyarországi településen pedig továbbra is kérdéses, meddig kell még együtt élni a problémával?
A legutóbbi, július 23-i kormányinfón egyértelművé vált: a kormány a legtöbb érintett helyszínen már nem a szennyezett kőzúzalék eltávolításában, hanem annak lefedésében látja a gyors és biztonságos megoldást. Magyar Péter miniszterelnök elmondta, az egyik leginkább szennyezett szombathelyi városrész esetében 12 kilométer úthálózat mentesítését kell elvégezni. Ebben az esetben a kőzúzalék teljes felszedése mintegy 1 évet venne igénybe rendkívül nagy erő és energia ráfordítás árán. Ezzel szemben a szennyezett útfelületek mielőbbi leaszfaltozása gyorsabban kivitelezhető, és a szakértői álláspont szerint hatékonyan megakadályozhatja, hogy az azbesztszálak a levegőbe kerüljenek.
A problémát elsőként feltáró Greenpeace, valamint több szakmai megszólaló is azt hangsúlyozta, hogy a szennyezett anyag végleges kezelése annak eltávolításával és megfelelő ártalmatlanításával valósítható meg. Ezzel összhangban az elmúlt hónapok hatósági kommunikációja is a teljes kármentesítés irányába mutatott. Még egy héttel ezelőtt is arról esett szó a kormányinfón, hogy Szombathely oladi városrészében megkezdődhet a teljes mentesítés.
A kormány nevében hárommilliárd forintos azbesztalap létrehozását jelentették be, amelyből az önkormányzatok kaphatnak támogatást a szükséges beavatkozásokhoz. Ugyanakkor az önkormányzatoktól is anyagi szerepvállalást várnak el, valamint a helyhatóságokra hárítják a szervezést és lebonyolítást is. A miniszterelnök azonban biztosította arról a településeket, hogy a kormányzat minden segítséget megad, bevonva a közúti igazgatóságoktól a honvédségig az állami szerveket. Részletezték, anyagi segítségből az önkormányzat részesülhet, amely rendelkezik egyrészről azbeszt térképpel, valamint garanciát vállal arra, hogy folyamatosan méri a szennyeződés mértékét és erről három havonta jelentést készít. Elhangzott továbbá az is, hogy összesen 667 hatósági vizsgálat indult, és ebből hat helyen volt határérték feletti a levegőben mért azbesztartalom eredménye. Később Magyar Péter tisztázta, jelenleg sehol sincs a határérték feletti érték.
Hónapok óta ismert, hogy osztrák bányákból azbeszttel szennyezett szerpentinit zúzalék került Magyarországra, egyes becslések szerint akár összesen 250 településre. A kőanyagot nemcsak utak felületzárásához használták fel, hanem magánházaknál és ipari telephelyeken is kocsibeálló vagy parkoló burkolására.
A hangsúly tehát áttevődött a kármentesítésről a kockázatkezelésre, ami kétségtelenül kisebb anyagi ráfordítással jár és várhatóan rövidebb idő alatt meg lehet valóstani. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a két megoldás szakmailag egymásnak ellentmond, csak más kérdésre adnak választ. Az egyik a szennyező anyag végleges eltávolítását célozza, a másik annak biztonságos elszigetelését.
A mostani döntésből úgy tűnik, hogy a kormány jelenleg az utóbbit tekinti elsődlegesnek. Ez ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hiszen végleges megnyugvást nem ad azok számára, akik ilyen szennyezett területen élnek. A lefedett kőanyag ugyanis a helyén marad, vagyis egy későbbi út- vagy közműfelújítás során ismét megbolygatják, a felszínre valamint a levegőbe juthat. Az sem látszik még teljesen, hogy a közterületeken kívül milyen segítségre számíthatnak azok a magántulajdonosok vagy vállalkozások, akiknek ingatlanára ugyancsak került az érintett zúzott kőből.
