Városunk benyújtja pályázatát az azbesztmentesítésre – közölte dr. Farkas Ciprián soproni polgármester Facebook-oldalán a hírt, miszerint a szeptemberi rendes közgyűlésen napirendre tűzik az azbeszt-ügy rendezésének lehetőségét.
Mint arról a cyberpress.hu beszámolt, Sopron legfeljebb 90 millió forintos önerővel nyújt be pályázatot a kormány által kiírt azbesztmentesítési alapra. Jó hír, hogy önkormányzati beruházásban nem használtak fel Ausztriából származó azbeszttel szennyezett zúzottkövet, azonban magánberuházások révén több közterületen is szennyezést mutattak ki mintavételeket követően. A tavasz végén és nyár elején elkészült akkreditált mérések alapján mindösszesen 43 terület érintett Sopronban, itt az elmúlt időszakban forgalomkorlátozással és kálcium-kloridos kezeléssel próbáltak fellépni a kiporzás csökkentése érdekében, ezáltal megakadályozva a por levegőbe jutását.
A városvezető videójában arról beszélt, Sopron előreláthatólag benyújtja pályázatát a kormány által létrehozott azbesztmentesítési alapra, amely a mintegy 250 érintett magyarországi település esetére 3 milliárd forintos keretösszeget határoz meg. Ez átlagosan településenként 12 millió forintot jelent.
Elmondható, hogy egy bonyolult és összetett problémával állunk szemben – magyarázza dr. Farkas Ciprián, mivel az önkormányzati közutak általában a magántulajdonosok által kihelyezett kőzetek által váltak szennyezett. Elhangzott: hogy a mentesítés valódi célt érjen el, többféle lehetőséget is számításba kell venni. Sikeres pályázat esetén az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a magántulajdonosokkal is a mentesítés érdekében – teszi hozzá, ez által lehetősége teremtve a magáningatlanok mentesítésére.
Egyúttal bízunk abban, hogy ebben az érdekérvényesítő munkában dr. Haller né dr. Nagy Anikó országgyűlési képviselő is aktívabb szerepet vállal majd a jövőben – keretezi a polgármester a helyzetet.
Bejelentkezéséből az is kiderül, hogy eddig a soproni önkormányzat 63 millió forintot költött a beavatkozásokra. Azonban a neheze még csak most következik, jegyezzük meg. Mint arra a polgármester is rámutatott, rendkívül problémás feladatról van szó, amelynél a gyakorlati megvalósítás és a finanszírozás is komoly kérdéseket vet fel. Egyfelől a települések nem számíthatnak a kormányzati intézményrendszer szakmai támogatására, másfelől a központi koordináció hiánya miatt a az önkormányzatok gyakorlatilag teljesen magukra maradtak a válságkezelésben. Önhibájukon kívül kerültek egy közegészségügyi krízisbe, amiben az országos stratégia kimerül egy olyan pályázati alapba, ahol az számla egy részét is nekik kell állniuk. A környezetvédelmi tárca a háttérben lepasszolta a feladatot a vidékfejlesztési minisztériumnak, az szakmai irányítás terhét pedig a helyi önkormányzatokra dobták le, miközben a magántulajdonosokkal való egyeztetés, valamint a háromhavonta elvárt akkreditált mérések bürokratikus és pénzügyi terhei is mind a települések nyakába szakadtak.
