A korábban közölt részletek és a kormányzati azbesztmentesítési alap kihirdetése után újabb mérföldkőhöz érkezett az osztrák eredetű, szennyezett zúzottkövek sorsa. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 2026. szeptember 24-i rendes ülésén tárgyalja az „Előterjesztés az Azbeszt-mentesítési alap támogatási pályázat benyújtásáról” szóló napirendi pontot. A Dr. Farkas Ciprián polgármester előterjesztésből kiderül, milyen konkrét lépéseket tesz a városháza a kormányzati forrás megszerzésére és mekkora anyagi vállalást jelent ez a városnak.
A napirendi pontban emlékeztetnek: a soproni önkormányzat, miután 2026. áprilisában nagy mértékben mutattak ki azbesztet tartalmazó zúzalékot Szombathelyen, azonnal információt kért be minden helyi fejlesztésben érintett kivitelezőtől és önkormányzati cégtől. A rendelkezésre álló adatok alapján Sopronban, az önkormányzati beruházásoknál nem használtak fel azbeszttel szennyezett osztrák eredetű kőzúzalékot. A városvezetés további lépésként megbízott egy akkreditált laboratóriumot (MAir-Scope Szolgáltató Kft) a városban elvégzett út-, parkoló és közterület építések során alkalmazott kőzúzalékok mintavételezésére. A mintavételek 34 önkormányzati útszakaszon történtek meg 2026. május 6-7. közötti időszakban. Ezen útszakaszok szakértők javaslata alapján kerültek meghatározásra. A vizsgált anyagmintákban 19 db mintánál azbeszt volt kimutatható. A mintavételek tovább folytatódtak újabb 44 helyszínen történt mintavétellel 2026. június 10-12. napján. A vizsgált anyagmintákban 24 db mintánál azbeszt (tremolit és/vagy krizotil) volt kimutatható. Ezzel párhuzamosan a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatallal is kiterjedt vizsgálatokat folytatott és folytat le saját hatáskörében, mivel a megelőzés, a kivizsgálás elsődlegesen állami feladat.
A kialakult helyzet szakszerű és gyors kezelése érdekében egy munkacsoport is összehívott a polgármesteri hivatal, amely a beérkező lakossági bejelentéseket is nyomon követi. A munkacsoport feladata ezen jelzések alapján további mintavételi helyek kijelölése, és gyors hatékony megoldások kidolgozása.
Javaslatuk alapján sebességkorlátozó, és behajtást tiltó táblákkal csillapították a forgalmat az érintett közterületeken, majd az útburkolatok kálcium-kloridos kezelést kaptak a kiporzás csökkentése érdekében, ezáltal hatékonyan megakadályozva a por levegőbe jutását.
Idáig a visszatekintés, mivel szeptember elejére konkretizálódni látszódott a szakpolitikai iránymutatás. Szeptember 2-án a helyi önkormányzatokért felelős miniszter pályázati felhívást tett közzé a 2026-os költségvetési keretből finanszírozott Azbeszt-mentesítési Alap terhére. Az előterjesztés rámutat: a pályázat célja, hogy a 3 milliárd forintos Azbeszt-mentesítési Alap létrehozásával segíti a kormány azon területek mentesítését, ahol a mérések határérték feletti eredményt mutattak és ezáltal azonnali beavatkozás szükséges.
A pályázat által elérni kívánt cél, a burgenlandi bányákban kitermelt azbeszttartalmú kőzúzalék felhasználásával összefüggésben kialakult környezet-egészségügyi veszélyhelyzet hatékony és gyors kezelése, az azbeszttartalmú kőzúzalék okozta környezetkárosítás megszüntetése az önkormányzatok közigazgatási területén azonosított, azbesztrost vizsgálattal igazolt egészségügyi kockázatú helyszínek azbeszt-mentesítésének támogatásával. A pályázat szövegezése szerint azon pályázatok támogathatóak, melyek a Magyar Tudományos Akadémia által megfogalmazott ajánlással összhangban, a jogszabályoknak megfelelve fedéses jellegű megoldást alkalmaznak. A támogatást 2027. december 31-ig használhatják fel az önkormányzatok, azonban akár 2026. április 30-át követően pénzügyileg teljesített számlák is befogadhatók. A támogatást a minisztérium aláírást követően három napon belül, előfinanszírozás keretében egy összegben folyósítja – írja a pályázat kiírója a szeptember 7-én jóváhagyott állapotok szerint. A pályázat keretében az akkreditált méréseket is elszámolhatják a települések. Magánszemélyek nem adhatnak be pályázatot, ugyanakkor az önkormányzattal külön megállapodás alapján magántulajdonban álló ingatlanok azbesztmentesítését is elszámolhatják a települések. Ehhez magánjogi megállapodást kell kötnie az önkormányzatnak.
A pályázatokról, a támogatás mértékéről egyedi felülvizsgálat alapján egy szakmai bizottság javaslata alapján a miniszter dönt szükség szerint, de legkésőbb november 20-ig.
A pályázó önkormányzatnak önerőt kell vállalnia, megyei jogú városok esetében az elismert költségek legfeljebb 30%-át. A közgyűlés elé benyújtott határozati javaslat szerint a soproni önkormányzat be kíván nyújtani pályázatot, valamint ahhoz maximum 90.000.000 Ft összegű önerőt kíván társítani.
Ebből következtethetjük, hogy legfeljebb 300 millió forintos beruházással számolnak a soproni döntéshozók, ami jelenthet lokálisan teljes ártalmatlanítást, bitumenes felületzárást, az eddigi intézkedések finanszírozását vagy későbbi mérések, beavatkozások elszámolását is, de konkrétumokat egyelőre még hoztak nyilvánosságra.