Szokásunkhoz híven a közzétett jegyzőkönyv alapján adunk számot Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának éves közmeghallgatásáról, ahol a város lakói számos kérdést, javaslatot és kritikát fogalmaztak meg, amelyek főként a városi infrastruktúra, közlekedés, valamint a Fertő-part fejlesztése köré csoportosultak. De akadtak a helyi turizmust, borászatot érintő felvetések is, ám kétségtelenül a legtöbben a helyi tömegközlekedésre tettek megjegyzést. Nem nehéz kitalálni, de a soproni buszközlekedésről csak rosszat tudtak mondani.
Dr. Farkas Ciprián polgármester első napirendként a 2023-as közmeghallgatáson megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos előrelépéseket ismertette, a Balfi út teljes felújítása kapcsán a 1,3 milliárdos TOP Plusz pályázati lehetőséget említette. Ugyanebben az utcában a lakossági igényeknek megfelelve saját erőforrásból új gyalogátkelőhelyet létesítettek az evangélikus temető és a buszmegállók megközelítése céljából. Korábban ígéretet tettek egy, a Táncsics utcában érdekelt bejelentőnek, így a város közterület-felügyelői ellenőrzéseket hajtottak végre, mely eredményeként a szabálytalan parkolások visszaszorításra kerültek, az ellenőrzés folyamatos és szabálysértőkkel szemben a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodnak, egyúttal a Táncsics utca és a Somfalvi út zöldítésén is dolgoznak, utóbbin több növény telepítésére is sor került.
Állampolgári jelzésre a Egeredi út kereszteződése is téma volt, e kapcsán a derült ki, hogy a Harkai úti gyalogátkelőhelyre és új buszöböl kialakítását megterveztette a városvezetés, de a kivitelezésre még keresik a forrást. Úgy tűnik, egy polgártásunk figyelmesebb volt az átlagnak, ugyanis a Hűségpark kialakítása során a tervezők nem számoltak a szintkülönbséggel. Az észrevétel beérkezését követően kiderül, valóban szükséges volt a kerékpárút folyamatosságának biztosításához egy rámpa kialakítása.
A közlekedési- és parkolási renddel kapcsolatban sokak éltek javaslattal, panasszal, amire a város első embere úgy felelt, hogy jelenleg több helyen is történik a forgalmi rend felülvizsgálata, mindemellett a parkolási rendelet módosítása is megtörtént. Ismeretes, több új terület került bevonásra a fizető parkoló övezetbe, melynek célja, hogy ezzel is szabályozzák a jelenleg kialakult parkolási szokásokat.
Elmondta: „lépésről-lépésre haladunk, követjük az élet és a város folyamatos változását.”
Ezt követően az előzetesen írásban megküldött kérdéseket ismertették a beérkezés sorrendjében, majd adtak választ az önkormányzat, a hivatal, a rendőrség vagy éppen a Volánbusz részéről.
A Jereván-lakótelepen is problémát okoz a magas varjúpopuláció, de a madarak életterét a hatóságokkal egyeztetett, engedélyezett tevékenység keretében folyamatosan szűkítik. A Kodály teret érintő visszatérő kandeláber meghibásodás okát a régi földkábelek okozzák, így ameddig a szolgáltató nem cseréli, továbbra is kimaradhat a közvilágítás.
A belvárost is érinti különösen a nyáresti órákban a rendszeressé váló illegális autóversenyzés, a gyorshajtók pedig nem csak bosszantó zajterhelést hanem komoly baleseti kockázatot is jelentenek a gyalogosok és más közlekedők számára – állítja egy lakó. Az önkormányzat felkérte a rendőrséget, hogy lépjen fel hatékonyan a gyorshajtásokkal szemben, de a város több pontján terveznek sebességellenőrző eszközt is telepíteni.
Volt, aki a kerékpáros infrastruktúra hiányosságaira hívta fel a figyelmet, fontolóra véve, hogy az egyirányú utcákban meg kellene vizsgálni a szembekerékpározás engedélyezését a KRESZ-ben foglaltak szerint. A városvezetés szerint a kerékpárutak, kerékpáros útvonalak fenntartásához szükséges munkákat rendszeresen elvégezik, ami kiterjed az utak karbantartására, a burkolati jelek és a táblák pótlására is. A kérdező másik felvetésére egészen konkrét elutasító válasz érkezett:
„Az egyirányú forgalmi rendek bevezetésével érintett útszakaszokkal kapcsolatban Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának álláspontja, hogy a szembejövő kerékpáros forgalom lehetővé tételére a tapasztalatok szerint a közlekedési kultúra még nem érett meg.”
A Fertő Tó Barátai Egyesület részéről Major Gyula a Fertő tavi vízitelepet érintő turisztikai projekttel kapcsolatban tett fel egy csokor kérdést, emlékeztetve a döntéshozókat a korábbi ígéretükre is. Erről az önkormányzat válasza szerint részletesen csak az Építési és Közlekedési Minisztérium tudna bővebb tájékoztatást adni. Nem tudták megállni, hogy a baloldal folyamatos áskálódását és a háborús gazdasági válság hatásait is megemlítsék, hisz szerintük „ezek után nem kell azon meglepődni, hogy a megvalósítás késedelmet szenved”. Leszögezték: „Önkormányzatunk és az illetékes minisztérium megállapodása alapján a fejlesztés későbbi, teljes körű megvalósításáig a központi fogadótér, az északi vitorláskikötő, a strand és a nemzetközi sétahajó kikötőmielőbbi megnyitása élvez prioritást.” Később elhangzott az is, hogy a Fertő part ügye nincs elengedve és nem hátráltak meg semmilyen elgondolástól.
Sokak kérdése is megfogalmazódott, miért nem a Somfalvi út került felújításra, az új, hosszabb elkerülő út helyett? Erre válaszul megerősítették, hogy az M85 és 8647 jelű északnyugati elkerülő út hatalmas fejlesztés, de ennek a beruházásnak is megvannak a korlátai, az építésnek nem volt része a Somfalvi út felújítása. Erre a pénzügyi forrást pályázat útján tudják csak előteremteni.
Évek, évtizedek óta foglalkoztatja a városban élőket, hogy a vasútállomás gyalogos aluljárója mikor lesz összekötve a Lövérekkel. Erre az a kecsegtető válasz érkezett, hogy a GYSEV Zrt. tervei között szerepel a pályaudvari gyalogos aluljáró meghosszabbítása.
Mindezen hosszas felvezetést követően kerültek sorra azok, akik személyes jelenlétükkel szerették volna nyomatékosítani észrevételeiket a rendelkezésre álló öt perces időkeretben
Felmerült problémaként a Fehér út állapota, sérelmezték a pinceadó meglétét és a Vinodom működési költségét. Utóbbi kapcsán elhangzott, az üzemeltetés módosulni fog, egyeztetnek a hegyközséggel. A helyi turizmust érintő felvetés kapcsán kiderült, Barcza Attila országgyűlési képviselő, aki a turizmusban meglehetősen járatos, szokta mondani, hogy átlagosan 24 percet tölt el egy turista Sopron belvárosában és a Tűztorony megtekintésével. Tehát ezek bár soproni jelképei, attrakcióként több kell egy mai turista számára. Az ülés későbbi szakaszában a borvidék útjait is kritika érte, mire Simon István alplgármester vette védelmébe a külterüteket érintő utakat. A Csőszházdűlő és a Hubertusz út felületzárt, a Nemeskúti úton 4 kilométert újítottak meg, a Fehér út szintén felületzárt, no de a Fertőrákos és Balf közötti országutat ő sem tudta az magasztalni. Kérdésre válaszolva előadták, a borászok támogatására másfél éve 700 millió forint pályázati pénzt oszottak szét, a soproni borra évente két nagyvárosi rendezvényt építenek, a polgármester szerint a soproni bornak van jövőjét, de azt nem a politikusoknak kell kitalálnia. Meglátása szerint a helyi borászoknak az együttműködés tekintetében még mindig van hova fejlődniük. “Szekszárdon ezt jobban csinálják a marketing tekintetében” – utalt arra, hogy a soproni borosgazdák nem egymással kell, hogy versenyezzenek. A pinceadó csökkentése vagy eltörlése is a javaslatok közt szerepelt, de a válasz szerint szükség van a bevételre.
Felvetették a Lehár Ferenc és a Balfi utcák híddal történő összeköttetését, de ezt a költségvetés nem finanszírozza. Ugyancsak létezik elképzelés a Pihenőkereszt lakópark az Apáca kertet összekötésére a 84-es úttal csomópontban, de ez megint 5-600 millió forint lenne, ha volna. Ugyancsak terv marad a Nemeskúti út kiszélesítése is, ahol már egy jelentősebb szakaszt megújítottak, a belterületi részen kisajátításra is szükség lenne.
A Mühl Aladár utcában lakók évek óta nem kaptak közvilágítást, nehezményezésüket azzal csillapították, hogy a terveket megcsináltatták, ha a költségvetés engedi, talán szakaszosan megkezdődhet a kiéíptés a lakóparkban, mind a Mühl Aladár utca, mind az Ágoston Ernő utca, mind a Sterbenz Károly utcák tekintetében. Mindazonáltal a jegyző megjegyezte, jellemzően ezek olyan újonan benépesült a városrészek, ahol húsz éve még szőlők voltak, ezeken a területeken közműépítő közösség létrehozásával a lakosság önkormányzati támogatásra pályázhat a kivitelezésre.
Volt olyan felszólaló, aki szerint elszaporodtak a járdán kerékpározók és rollerezők. “… egy életen át itt dolgoztam Sopronban, de ilyen nem volt egy kormány idején sem, ez abszurdum, ami a járdákon van” – sérelmezte polgártársunk, akinek a helyi rendőrkapitány adott mindenre kiterjedő választ. A rendőrség a fokozatosság elvét betartva, prevenciós szándékkal, figyelemfelhívó jelenléttel és figyelmeztető táblákkal tereli a szabálykövetés felé a közlekedőket.
Hozzátették: “az, hogy milyen a közlekedési kultúra, az leírja azt, hogy körülbelül milyenek a közállapotok.”
Később az utak állapottára is hangzott el jónéhány panasz, így a brennbergi Vasút sor, az Ady Endre és a Frankenburg úti kátyúkra, gödrökre is érkezett reklamáció, nem beszélve a felfestésekről sem. Erre válaszul a városvezetés arról tájékoztatta, hogy csak 2024-ben több, mint 1 milliárd forintért végeztek útfelújítást, az előző években pedig 2-3 milliárdos nagyságrendben. Maradtak zötyögős szakaszok, de a Terv utca, az Ágfalvi út, a Kossuth, Táncsics, Selmeci utcák, a Kőszegi és Pozsonyi út, a Lőver körút, az Ady Endre utca, a Malom patak utca, a Panoráma út, a Villa sor, a Gesztenye sor részben vagy teljesen vadonatúj. Csak az elmúlt öt esztendőben több, mint száz soproni utat és utcát újítottak fel, elismerve: “ami az úthálózatot illeti komoly beruházások voltak, természetesen a problémák, ahol vannak, azokra figyelünk a jövőt illetően és ezeket próbáljuk a későbbiekben orvosolni a város anyagi helyzetétől függően.” Egy másik kérdező a Homokbánya út kapcsán érintett, számára és az oda építkezők részére összefogást ajánlanak, közmű- és útépítőközösség léterhozásával támogatást kérhetnek az önkormányzattól.
A városi rendezvényekkel, egészen pontosan a Soproni Adventtel kapcsolatban is volt észrevétel. Egy helyinek feltűnt, hogy nagy arányban lecsökkent az árusító bódék, pavilonok száma az elmúlt évekhez képest. A Soproni Városmarketing Kft. válaszából kiderül, hogy a látszat csal, ugyanis a Várkerüeltről a Fő térre helyezték a súlypontot, a vállalkozókat próbálták arra ösztönözni, hogy a Fő téren legyenek. Számszerint a tavalyhoz képest néggyel volt több faház, ha a Fő tér megtelik, népesülhet be a Mária szobortól a Bástyagödörig a Várkerület.
Szembesítették az önkormányzatot, az elmúlt 10 évben a KSH adatai szerint 5 kilométerrel nőtt a kerékpárúthálózat Sopronban, ez jelenleg nagyjából a 20 kilométeres hálózatot éri el, ami a városhoz képest minimális. A legnagyobb probléma az, hogy ez az egybefüggő kerékpárhálózat nem valósul meg – kifogásolták az állapotokat. Felvezetik a járdára a kerékpárutat, folytatta a kérdező, példaként említve a Mátyás király utcai kereszteződések kialakítását. Felvetette az Öntöde utcai átjáró hiányát is, hiszen már a felüljáró felé kell kerülni. Szakmai felvetéseire választ írásban kapott a javaslattevő.
Szót emeltek a parkolási rendelet módosításával kapcsolatban is, röviden idézzük polgártársunkat: “az inflációhoz képest 16-25% között emelkedett a parkolási díj, a nyugdíjam csak 3,2%-kal.” Azonban nem is feltétlenül a díjtétel a legnagyobb gond, hiszen a zónák bővítésének mértéke és a parkolási bérletek közötti árjárhatóság rugalmasabbá tétele is a felvetések között volt. Válaszul elmondták, a város ezeréves szerkezete miatt nagyon speciális, ebben kell összehangolt közlekedést szervezni. A parkolóövezeteknek forgalomszabályozási szerepe van. “Tehát aki úgy gondolja, hogy bejön a belvárosba autóval – nem busszal vagy kerékpárral – és itt akar parkolni, annak ennyi a parkolás. Ha felszáll a buszra, mert nyugdíjas, ingyen bemehet a belvárosba – nem kell parkolást fizetni.” – értelmezte a helyzetet az alpoglármester. A lakossági bérletek kedvezményesek, egy és két autóra is. Hozzátették: “… viszont az, aki csak le akarja tenni egy napra az autóját és közben elmegy Ausztriába, annak több, de ezzel pont azokat védjük, akik ott laknak.” A zónák közötti váltás kapcsán a kombinált bérletet javasolták a kérdezőnek.
A hosszúra nyúlt késő délutánon újra és újra szóba került a helyi közösségi közlekedés, vélhetően a legtöbb negatív kritikát emiatt kapta a városvezetés. Hasonlóan a tavalyi közmeghallgatáshoz. A tömegközlekedéssel sokaknak meggyűlt a baja, ám a felületes lármázókon túl kézzel fogható, építő jellegű megjegyzéseket is kaptak az illetékesek. Megismerve a hozzászólók véleményét, egy kisebb csoportba ez előbbiek sorolhatók, akik nem követték le, nem értették meg a menetrendben bekövetkezett változásokat. Ők azok, akik hiányzó összeköttetéseket, megszüntetett járatokat keresnek, holott az igényeikre létezik megoldás, csupán nem tudnak róla. Például a városháza nagytermében elhangzottakból derülhetett ki a 20-as buszjáratot hiányoló számára, hogy a Jerevánról a kórházba a 27-es vonalcsaládot is igénybe veheti, visszirányban pedig a a 7-es vonalcsaládot. Ebben a viszonylatban ez a napi 14 járat helyett, a körjárati rendszert követően napi 18 járatpárt jelent, bővítve az Aranyhegyi városrész lefedettségét is.
Ugyanakkor komolyabban értelmezhető az hozzászóló, aki a buszmenetrend foltozgatása helyett az egészet újragondolását kezdeményezte. Meglátása szerint hiányoznak átlós járatok, szükség volna éjszakai járatra is, ami az éjfél körüli vonatokhoz igazodhatna. Továbbá felvetette, hogy érdemes lenne közvetlen buszjáratot fenntartani Burgenlanddal, ami akár Sopron integrációját is hozhatná a BAST telebusz-rendszerbe. Az önkormányzat szerint a vasúti menetrendhez a peremidőszakokban nem lehet igazítani a csatlakozásokat, és még a rendezvények idején indított járatok kihasználtsága is igencsak csekély, holott azok teljesen ingyenesek. Mivel aránytalanul gazdaságtalan a fenntartása, így nem tervezik állandósítani sem. Az osztrák viszonylatok lehetőségét is hárították, lévén a határon átnyúló személyszállításra jogszabály által semelyik fél sem kötelezett. Azt mondják, ez az EU-s irányelveknek megfelelően szabadpiac, abban külön megrendelés nélkül, saját nyereségre és kockázatra bármely vállalkozás beszállhat és indíthat ilyen járatot. Hozzáteszik: “a Verkehrsbetriebe Burgenland a kommunikációja szerint egyébként folyamatosan monitorozza az igényeket, 2024. november 29-től Szentgotthárdra már kiterjesztették. A további terjeszkedés az osztrák fél döntésén múlik.”
Volt, aki a buszmegállók, buszvárók helyzetét hozta fel, így a várkerületi Rossmann előtt egy buszbeálló létesítését látná jónak, továbbá a Lővér szálló előtti váró rendbetételét kérte. A válaszból kiderül, a Várkerület 81. elé javasolt fedett buszváró telepítésének lehetőségét megvizsgálják, ám a felújítás örökségvédelmi engedély köteles, ezért a lehetőségekről konzultálniuk kell a megfelelő hatósággal. Ugyanakkor tisztázták: “a Lővér szálloda buszfordulójában és a Lővérekben lévő hasonló kialakítású fedett buszváró felépítmények a jelen kor igényeinek megfelelő megújítására a költségvetési helyzet függvényében kerülhet sor.”
Szintén fontolóra veszik, hogy lakossági javaslatra az IV. László király utcából induló buszra a végállomás területén is fel lehessen szállni, hiszen hasznos lenne, hogy a Várkerület felé induló járatok mindegyikére ugyanazon a felszállóhelyen lehetne felszállni. Gyakorlati tapasztalatokon alapuló felvetését folytatva, praktikusnak tartaná ha a 11-es járat odafelé is érinteni tudná a kórházat, majd a 27-es járathoz hasonlóan a Gyiróti úton menne tovább. Ehhez szükségessé válna a Fraknói utcai megálló áthelyezése a kereszteződés másik felére – részletezte ötletét a soproni polgár.
Talán a jelenlévő hivatalnokok és képviselők sem gondolhatták, hogy olyan is lesz, aki még mélyebb tartalmú visszajelzéssel szolgál részükre, azonban erre is volt példa a decemberi közmeghallgatáson. Felidézte, 2022 őszén ritkitották a menetrendi kínálatot, majd egy évre rá jobb és sűrűbb menetrendet ígértek. Elmondta: “Ez a bánfalvi térségben azt jelentette 2022-ben, hogy a 10-es járatok jelentősen csökkentésre kerültek, a 10Y-os járat pedig teljes egészében megszüntetésre került. Ez volt 2022 ősze. 2023 őszén az a változás történt a városrészben, hogy a 10-es járatok a csúcsidőszakban sűrítésre kerültek, tehát relatív visszaállt a korábbi menetrendi struktúra. Talán a csúcsidőszakban egy kis javulás is megfigyelhető volt. A 10Y-os járatok viszont azóta se közlekednek napi egy indulást leszámítva.” Meglátása szerint 40%-kal kevesebb járat közlekedik, bár az Aranyhegyre több busz indul, ahol nagyobb szükség lenne rá – Bánfalván – ott kevesebb. A városrészen élők problémájához kapcsolódik az is, hogy nem látja okát annak miért szüntették meg a Berkenye utca megállóhelyet.
Feltette a sokakat foglalkoztató kérédés is, tervezi e Sopron városa az országbérlet, illetve a vármegye bérletek elfogadását a helyi buszközlekedésben?
Az erre adott rekacióból kiderül, az önkormányzat és a Volánbusz fokozatosan, a lakosok által beérkezett kérések alapján állítja vissza a menetrendet, ami az elmúlt két évben éves szinten több, mint 200 ezer közlekedtetett kilométer pluszt jelent. Viszonyításképp, közel 1 milliló közlekedtetett kilométert tesz ki Sopronban a helyi tömegközlekedési szolgáltatás. Elárulták, arányosan csökkent a járatok száma, főleg a kihasználatlan vonalakon vettek ki járatokat, de utasszámlálások előzték meg ezeket az intézkedéseket. Folyamatosan vizsgálják a lehetőségéket, állítják vissza azokat a járatokat, amire valóságosan szükség és igény van. A Berkenye utca megállóhely megszűntetésére az Öntöde utcai megálló kiépítése miatt került sor, ugyanis előbbi nem egy kiépített megálló volt, sem szegéllyel, sem burkolattal nem rendelkezett. Dr. Simon István alpolgármester kiegészítésként elmondta, az ökormányzat nagyon elkötelezett a közösségi közlekedés preferálására, támogatására, hogy minél több embert irányítsanak a személyes közlekedési eszköz helyett a közösségi közlekedés felé. Hangsúlyozta, 12 éve nem emeltek a jegydíjat. Diákbérletet adnak minden soproninak, a menetrendet úgy alakítják, hogy az iskolás gyerekeket önálló közlekedésre szoktatják. Az, hogy minden soproni diák ingyen utazhat a buszon 90 millió forintot jelent a városnak éves szinten. “Ezenkívül kismamabérletet is veszünk, és a nyugdíjasok sem fizetnek, értelemszerűen.” – tette hozzá. A busz elviszi a gyárba a dolgozót reggel hatra és kettőkör, kórházba viszi az embereket, amikor kell, sorolta az alpolgármester. Ugyanakkor a jegybevétel nem fedezi a Volánbusztól megrendelt szolgáltatást, ezt énvete mintegy 300 millió forinttal kell megtámogatnia a városnak. Visszakérdezett: “s ezek után kérdés még az, hogy emellett a sok támogatás, preferálás, ösztönzés, kedvezmény mellett az ország bérletet, vagy vármegye bérletet miért nem vezetjük be a helyére?” Be lehetne vezetni, nem is rossz a felvetés, kezdte mondandóját, de már így is jelentős kedvezményeket adnak, és a továbbiakat is nekik kellene finanszírozniuk.
Leszögezték: Sopron térítésmentesen biztosítja a tanulóknak, a kismamáknak és a nyugdíjasoknak a tömegközlekedést. Ráadásul jellemzően ez a réteg használja a közösségi közlekedést, mindenki más autóval vagy más módon utazik, így a dolgozókat könnyebb elérni e tekintetben, hogy gyalog, kerékpárral, vagy bármilyen más módszerrel közlekedjenek.