A napokban ünnepelte negyedszázados jubileumát az osztrák postapartneri hálózat, amely annak idején épp Burgenlandból indult hódító útjára. Amikor 25 évvel ezelőtt elkezdődött a klasszikus postahivatalok tömeges bezárása, a döntést óriási ellenállás és lakossági felháborodás kísérte a tartományban. Az idő azonban igazolta az újragondolt modellt, amely mára a mindennapi élet szerves és elismerten jól működő részévé vált.
Az első burgenlandi postapartner ünnepélyes indítására 2001. október 29-én került sor Szikra (Sieggraben) településen. Az első partnerként kijelölt helyi élelmiszerüzlet ugyan a magas költségek miatt alig fél év után feladta a feladatot, a szolgáltatás egy rövid megszakítást követően a polgármesteri hivatalba költözött át. A dolgozók betanítását követően a helyiek gyorsan megkedvelték a megoldást, és a visszajelzések azóta is kifejezetten pozitívak.
Andreas Gradwohl, Szikra polgármestere felidézte, hogy a postafiók akkori bezárása komoly felháborodást váltott ki a faluban, hiszen a posta nemcsak hivatal, hanem fontos közösségi találkozóhely is volt – hasonlóan ahhoz, mint amikor egy bankfiók húzza le a rolót. A postahivatalok bezárása elleni tiltakozás és az aggodalom akkoriban nemcsak a kistelepüléseken, hanem a tartományi politikában is mindennapos témává vált.
Évekkel később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a modell működik. Csáva (Stoob) községben például két évvel ezelőtt vett át egy család egy kis áruházat, majd néhány hónappal később postapartnerré is váltak. Az ott dolgozók tapasztalatai szerint az emberek örömmel betérnek, szinte személyes kapcsolatot ápolnak a helyiekkel, és a csomagátvétel mellett gyakran a mindennapi bevásárlást vagy egy gyors frissítő beszerzését is elintézik ugyanazon a helyen.
A postapartnerség így nemcsak a lakosoknak kényelmes, hanem az üzleteknek is komoly forgalomnövekedést generál. Egy felmérés szerint az élelmiszerüzletek árbevétele akár 20 százalékkal is növekedhet a postai szolgáltatások bevezetésével. Emellett az osztrák posta havonta 500 és 5000 euró közötti jutalékot fizet a partnereknek a település méretétől és a csomagforgalomtól függően. Az osztrák posta ma már évente mintegy 30 millió eurót fordít a partnerek díjazására, ami kulcsfontosságú ösztönzőnek bizonyult a hálózat kiépítésében.
Az ügyfelek elégedettségéhez a hagyományos postákhoz képest lényegesen hosszabb nyitvatartási idő is hozzájárul. Burgenlandban mára mindössze 12 hagyományos postafiók maradt, miközben a postapartnerek száma eléri a 89-et – azaz hétszer több partneri pont működik, mint klasszikus hivatal. Újabb partnerüzleteket jelenleg már nem keresnek, a fejlesztések fókuszában most az önkiszolgáló postai automaták hálózatának gőzerővel zajló bővítése áll.
Ahogy a szomszédos Burgenland példája mutatja, az osztrák posta már a kétezres évek elején felismerte, hogy a veszteséges kistelepülési postahivatalok fenntartása helyett vállalkozókkal és önkormányzatokkal együttműködve, postapartneri modellben kell újjászervezni a hálózatot. Magyarországon ugyanez a folyamat lényegében két évtizeddel később, az elmúlt években indult be érdemben, amikor a Magyar Posta a kistelepüléseken tömegesen zárta be a klasszikus hivatalokat, és a nagyobb városokban is összevonta szolgáltatásait. Idehaza is létezik partneri program, amelynek keretében lehetőséget adnak posták működtetésére önkormányzatok, vállalkozások számára, ugyanakkor ez a szolgáltatás még nem fed le nagy hálózatot.
orf.at nyomán
