Új vidékfejlesztési modellt indít a kormány Szent István Vidékfejlesztési Program néven a meglévő támogatási rendszerek mellé, ám a Soproni járás és a helyi agglomeráció településeinek jelentős része a módszertani kizárások miatt kimarad a fejlesztési keretből.
Új vidékfejlesztési koncepciót jelentettek be Szent István Vidékfejlesztési Program néven, amely a tervek szerint a korábbi Versenyképes Járások Program és a továbbra is érvényben maradó Magyar Falu Program, valamint a LEADER együttműködések mellett alakítaná át a kistelepülések támogatási rendszerét. A kezdeményezés első lépésben tíz kísérleti mikrotérségben (összesen 100 településen) indul el, majd a későbbiekben országosan 2174 kistelepülésre terjesztenék ki a modellt.
A program célja a részvételi alapú fejlesztés, azaz hogy a helyi közösségek, szakemberek és koordinátorok által alkotott fejlesztési testületek határozzák meg a prioritásokat. A támogatások a tervek szerint utakra, közvilágításra, megújuló energiára, vízmegtartásra, egészségügyi és gyermekellátási beruházásokra, valamint közösségi és turisztikai fejlesztésekre terjedhetnek ki.
A kísérleti szakasz lezárulta után, a tervek szerint 2027 augusztusától indulhat el az országos hálózat.
Ugyan a hivatalos híradások pontos részleteket nem közöltek, Dr. Lőrincz Viktória, a Tisza kormány vidékfejlesztési miniszterjelöltje Facebook-oldalán nyilvánosságra hozta a program teljes, 2174 települést érintő országos térképét. A program térképes lehatárolása alapján a járási székhely agglomerációja, a KSH szerinti elnevezéssel a Soproni nagyvárosi településegyüttes szinte teljes egészében kimarad a kezdeményezésből. A minisztériumi tájékoztatás szerint a tíz kísérleti térség kiválasztása meghatározott mutatók – az egy lakosra jutó bruttó SZJA-jövedelem, valamint a 105/2015. Korm. rendelet szerinti komplex fejlettségi mutató – alapján történt, és vélhetően az országos, 2174 települést érintő kör is hasonló logika alapján alakul ki. Mivel a Sopron környéki falvak a mért SZJA-bevételek és statisztikai mutatók alapján kedvezőbb helyzetűnek számítanak, a megadott keretszámok és lehatárolások miatt kikerültek a kedvezményezett kistelepülések köréből.
A települések ilyen formában történő kategorizálása nem maradt szakpolitikai vita nélkül. Czunyiné dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium korábbi területfejlesztésért felelős államtitkára közösségi oldalán megjelent gyorselemzésében rámutatott: az agglomerációs besorolás miatti kizárás torzíthatja a fejlesztéspolitikát. Évelése szerint önmagában az agglomerációs elhelyezkedés nem jelent egyenletes fejlettségi szintet, és a kistelepülések közötti belső eltéréseket a statisztikai mutatók nem mindig tükrözik hűen.
A szakpolitikai kritika hangsúlyozza, hogy a kisvárosok mint mikrotérségi központok és az agglomerációs övezetek kistelepülései kimaradnak a fókuszból, miközben jelentős közszolgáltatási feladatokat látnak el. A Sopron környéki kistelepülések számára így a fejlesztési források elérése a jövőben kérdésessé válik, legfeljebb a Magyar Falu Programban és egyéb uniós vagy hazai pályázatokban bízhatnak az önkormányzatok.
A közzétett térkép alapján várhatóan nem kap lehetőséget Ágfalva, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye, Nagylózs, Ebergőc és Röjtökmuzsaj község az új programban.
Ugyanakkor a Szent István Programba bevont soproni járási települések közé tartozik Fertőszéplak, Sarród, Fertőendréd, Agyagosszergény, Petőháza, Csapod, Iván, Csér, Csáfordjánosfa, Pusztacsalád, Újkér, Nemeskér, Egyházasfalu, Gyalóka, Szakony, Répcevis, Zsira, Und, Sopronhorpács, Völcsej, Lövő és Sopronkövesd.
A Soproni járásban a 3 város mellett összesen 36 község található, ezekből tehát 14 kimarad a kedvezményezettek közül, és 22 településen várhatóan bevezetik a programot. Vagyis a a járás községeinek mintegy 60%-a számíthat a kormányzat fejlesztésipolitikai eszközére.
Mindez még szembetűnőbb ha csak a Győr-Moson-Sopron vármegyei 04. sz. OEVK nézzük, tehát a soproni székhelyű választókerületet. A körzetbe tartozó 29 községből hajszálpontosan fele-fele az arány. A 15 bekerült faluból álló kör mellett a Sopron közvetlen vonzáskörzetében fekvő 14 agglomerációs település teljes egészében kiszorult a programból, így a választókerület falusi lakosságának jelentős része – papíron mért jobb statisztikai mutatóira hivatkozva – esik el az új fejlesztési forrásoktól.
