Elfogadta az országgyűlés a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt, melyet a 2024. június 18-i Magyar Közlönyben hirdettek ki. A jogszabály mellékletében három olyan Győr-Moson-Sopron vármegyei ingatlan került be, melyek jövőbeli sorsa magánszereplők örökbefogadásával rendeződhet.
Nem nehéz megállapítani, hogy az állami tulajdonú ingatlanok kezelése sokszor nehézkes, a funkció nélkül hagyott épületek szinte kivétel nélkül hánytatott sorsra jutnak. Így helyzetbe kerültek azok az kastélyok is, melyeket 1945-öt követően államosítottak, hiszen a rendszerváltást követően az állapotokat mindeddig nem állították vissza. Ez hatalmas teherként halmozódott fel, és érezhetően nem is bír vele a mindenkori magyar állam. Mindazonáltal sem, hogy a közfunkcióval bíró, valamint a kulturális szolgáltatást működtető intézményeket igyekeztek felújítani, egyebek mellett kastély- és várrekonstrukciós programokban helyreállítani, hiszen továbbra is maradtak funkció nélküli gazdátlan ingatlanok.
Példának okáért a fertődi Eszterházy-kastély fejlődése virágzó, a nagycenki Széchenyi-kastély teljes pompájában tündököl a mérleg egyik serpenyőjében, de ellenpéldából jóval többet fel lehetne sorolni a még a kiemelt turisztikai térség vonatkozásában is.
A jogalkotói szándék ezt kívánja felszámolni azzal a céllal, hogy az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok – kastélyok és udvarházak – tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását teszi lehetővé. Lázár János építési és közlekedési miniszter indoklása szerint nemzetközi mintákhoz hasonlóan, ellenőrzött és szabályozott keretek között vonják be a magántőkét az örökségvédelembe.
Megfogalmazta továbbá, az uniós forrásokból megújult kastélyok teljes kihasználására további több milliárd forintot kellene költeni. Az a kérdés, hogy ezt a magyar állam próbálja megtenni, vagy bevon olyan tőkeerős vállalkozásokat, amelyek képesek a közfunkció megtartása mellett társadalmi felelősségvállalás keretében megtenni azt.
A kihirdetett törvény részletesen szabályozza a kihirdetés, kérelmezés feltételeit, a tulajdonjog átruházás mikéntjét és a tulajdonjog államra történő visszaszállásáról is rendelkezik. A kulturális örökséget megőrző beruházások valamint a működés költségeire átlátható formában támogatás biztosítható, de az üzemeltető ésszerűtlen nyereségre nem tehet szert. A jogszabály melléklete 47 ingatlant sorol fel, Peste vármegye vonatkozásában hét, míg Fejér és Vas vármegyék esetében öt ingatlanról van szó.
Győr-Moson-Sopronban három település érintett, Fertőrákos, Mihályi és Sopronhorpács kastélya.
Fertőrákos 876. hrsz. ingatlana hivatalosan kivett udvar és múzeum besorolás szerint, gyakorlatban ez a Fő utca 153. számú 1494 négyzetméteres telke, rajta a a XIV. századi várfalon belül elhelyezkedő püspöki kastély. A Zichy-kastélynak is hívott építmény a győri püspökön nyári rezidenciája volt, hiszen a szép fekvésű településről páratlan panoráma nyílik a Fertő tóra is. A második világháborúban elszenvedett rongálódásokat fokozta, hogy az államosítást követően az épület állaggá a közcélú hasznosítás alatt folyamatosan romlott. Felújításra szorul, jelenleg nem látogatható.
A rábaközi Mihályi község nevezetessége a Dőry-kastély, impozáns várkastély megjelenése ellenére jó ideje üresen áll. Külsője nem véletlen hordozza a védelmező szerepet, árok és palánk is körül vette annakidején. Sok tulajdonos közt cserélt gazdát, mígnem a mai megnevezéséhez köthető Dőry család vette gondozásba és kezdte meg átépítését. Előbb iskola, majd oktatási központ működött benne az államosítást követően, vonzerőjét a természetvédelmi jelentőségű park növeli. A Korona utca 1. szám alatti műemlék ingatlan 8833 négyzetméter, ezt fejeli meg a külön helyrajzi számon található tekintélyes 10293 m²-es park.
A sopronhorpácsi Fő utca 2-es számú műemlék ingatlana mintegy 14 ezer négyzetméteren terül el, kivett lakóház és park megnevezés alatt tartják nyilván a földhivatalban. Bár a tetejét javították a Széchenyi-kastélynak, hosszú évek óta üresen áll, ezáltal állaga is egyre romlik. Az épület mellett a park sem látogatható, őrzés alatt áll. Végleges formáját a 19. században kapta meg a kastély, parkját közel ötszáz lombos és 150 örökzöld növény dísziti. A második világháború alatt a berendezési tárgyak nagy részé széthordták, megsemmisítették, majd a bérlakásokat alakította ki benne.
