Sopron térségében az elmúlt hetekben két olyan határátlépési pont forgalmát is korlátozták Ausztria részéről, mely nagyban megnehezíti az ingázó munkavállalók mindennapjait. A somfalvai és a szentmargitbányai kishatárok lényegében lezárásra kerültek az átmenő gépjárműforgalom számára, előzetes egyeztetés és széleskörű hatásvizsgálat nélkül. A helyzet komolyságát jellemzi, hogy a térség politikusai azonnal jelezték az ügyet a magyar külügyminisztérium felé, az első államközi telefonos egyeztetést követően a napokban már tárgyalóasztalhoz is ültek a felek.
A magyar-osztrák munkacsoport üléséről nem jelent meg beszámoló a sajtóban, és a korábbi tapasztalatoknak megfelelően az osztrákok nem is kommunikálnak róla. Ha tehát rajtuk múlna, ez nem tartozna a nyilvánosságra, akárcsak az útlezárásaik. Ezzel szemben az eisenstadti (kismartoni) egyeztetésről dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere és Németh Zoltán, Győr-Moson-Sopron vármegye elnöke is közölt részleteket.
A vármegyei közgyűlés elnöke keményen nekiment az osztrákoknak, a Facebook-oldalán közzétett tartalmas beszámolóban pontokba szedve fogalmazza meg érveit a magyar érdek mentén, rávilágítva Ausztria intézkedéseinek a visszásságára.
Németh Zoltán találóan megjegyzi, március 15-e körül harcolni szoktunk az osztrákokkal, és ez 2023-ban sincs másképp. Írásában úgy fogalmaz, egyoldalúan, rendkívül udvariatlanul és hirtelen zárták el a határátlépőket, melyekkel szemben ismertették követeléseiket is. A kormánypárti politikus közösségi oldalán írt bejegyzésében következetesen vezeti végig az érveket, egy kifejezetten jól kidolgozott leírása a Sopronban és környékén élők által érzékelt helyzetnek.
A burgenlandi tanácskozáson a magyar küldöttség a két említett térségi politikus mellett kiegészült többek közt Kiss-Parciu Péter regionális és határmenti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkárral, minisztériumi szakértőkkel és az ORFK képviselőjével, akik érveiket a Heinrich Dorner tartományi közlekedésért felelős tanácsos által vezetett osztrák delegációval vitatták meg.
Az Ágfalva – Somfalva (Schattendorf) átkelő problémája régóta húzódó kérdés, évek óta egyre szigorúbb feltételekkel lehet csak áthajtani, de a Sopronkőhida – Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) összekötő, úgynevezett Piknik út előzmény nélküli korlátozása több anomáliára is rávilágít. A vármegyei elnök ismerteti, az út fejlesztését közös határon átnyúló uniós projekt finanszírozásával végezték el, éppen a megnövekedett forgalom kiszolgálása volt a cél.
“A bővítésére az Ausztria-Magyarország Interreg Program Monitoring Bizottságában szavaztuk meg a pénzt az osztrák partnerekkel közösen, ráadásul egyhangú szavazással, pont azért, hogy a megnövekedő forgalmat képes legyen megfelelő infrastruktúrával kiszolgálni. Az európai uniós forrás elnyerésének feltétele pont az volt, hogy az európai törzshálózat jobb elérését biztosítsuk a határtérségben, most pedig Burgenland tartomány ezelől a forgalom elől zárta le az utat. Felháborító!” – részletezi közösségi oldalán.
“Felháborító a hozzáállás és a módszer is, hiszen nem egészen egy éve Heinrich Dornerrel, a burgenlandi Közlekedési ügyekért felelős tartományi tanácsossal abban állapodtunk meg, hogy közös közlekedési munkacsoport felállításával segítjük annak a 40 ezer magyar ingázó munkavállalónak a helyzetét, akik Ausztria gazdasága számára nélkülözhetetlenek.” – teszi hozzá a megyei önkormányzat első embere.
Felidézte, már korábbi magyar-osztrák értekezleteken is kérték, hogy a 2024-re az országhatárig megépülő M85-ös úthoz hosszabbítsák meg az A3-as autópályát, építsék meg az összeköttetést.
Facebook oldaláról idézzük: “Szemtől-szemben ezt az elképzelést a burgenlandiak általában támogatják, de ez a valóságban nem is feltétlenül van így, és amúgy is mindig a Szövetségi Kormányra mutogatnak, hogy az autópálya építés szövetségi hatáskör, ott meg a közlekedési tárcát vezető miniszter nem szereti a közúti közlekedést, így nem várható elmozdulás az osztrák álláspontban, azaz nem akarnak autópálya összeköttetést.
Pedig, ha megfelelő kapacitás jönne létre a határátkelőn – amely igazából nem is kellene, csak Ausztria évek óta jogsértő módon fenntartja a határellenőrzést – akkor az átmenő forgalom magától megszűnne a “Piknik úton”, hisz Hegyeshalomnál se jut eszébe senkinek, hogy Nickelsdorfon menjen keresztül, amióta az M1-es autópályán megfelelő átkelés biztosított.
Így nehéz egyeztetni, hisz Ausztria hamar megsínylené, ha a magyar munkavállalók hirtelen “kivonulnának”, de azt nem szeretnék, hogy eljussanak a munkahelyükre… Ráadásul szóban együttműködőek a kérdésben, a gyakorlatban pedig erőszakosak és a nyilvánvaló jogsértő megoldásoktól sem riadnak vissza, mindezt pedig rendre előzetes egyeztetés nélkül teszik.
Szóval a céljukat sem lehet érteni.”
Aztán három pontba összegzi a logikai ellentéteket, hiszen mint írja Ausztriában számítanak a magyar munkaerőre, de nem tudnak könnyen eljutni hozzájuk. Másfelől az osztrák kistelepülések lakói panaszkodnak a nagy átmenő forgalomra, de nem akarják, hogy az autópályát meghosszabbítsák a magyar határig. Harmadrészt közösen építettek utat Magyarországgal, majd aztán lezárják az a magyarokkal szemben.
Bár a helyzet kezd érthetetlenné fajulni, a megyei elnök úgy fogalmaz, bízik a józan észben és minden szkepticizmusa ellenére a belátásban. Illetve az európai jogban, hiszen mint megemlíti, a schengeni kódex 24. cikke szerint a szabad átjárást biztosítani kell, az akadályokat fel kell számolni. Márpedig a határokon való áthaladás ellehetetlenítésével, a célforgalom korlátozásával a határátkelők jogellenes korlátozását okozták az osztrákok.
Felhívja a figyelmet arra, hogy az Interreg programból kifizetett támogatással kapcsolatban visszafizetési kötelezettséget fog életbe lépni, hisz a támogatás célja így nem tud teljesülni.
Arról, hogy a felek álláspontjai közeledtek volna, nem osztottak meg részleteket, azonban a magyar éveket minden bizonnyal nem tették zsebre az osztrák tárgyalópartnerek. A magyar ingázók számára mindazonáltal megnyugvást jelentene, ha Ausztria nem nehezítené, hanem épp ellenkezőleg, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével segítené a munkába való eljutásukat. Egyelőre az látszik, hogy az ügy Ausztrián belül is egymásra mutogatást eredményezett, az osztrák belpolitika adok-kapok szintjén is téma az országhatár korlátozása.
A cikk elkészítéséhez Németh Zoltán Facebook bejegyzését használtuk fel, mely alább olvasható eredeti formájában:
Nyitókép: Németh Zoltán Facebook-oldal