A kongresszus alelnöknek újraválasztotta Kubatov Gábort (1050 szavazat) Németh Szilárdot (1025 szavazat), és Kósa Lajost (1021), a tisztségről miniszteri posztja miatt leköszönő Novák Katalin helyére pedig Gál Kinga európai parlamenti képviselőt (1040 szavazat) választották meg.

A Fidesz legutóbb két éve, 2019 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt tartott tisztújító kongresszust, amelyen Orbán Viktort újraválasztották a párt elnökévé. Akkor Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot, valamint a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére Kósa Lajost választották meg.

A miniszterelnök-pártelnök beszédében rámutatott: a Fidesz hűséget, hitet és bizalmat jelent, a Fidesz pedig hűséges párt. Az emberek pedig az elmúlt 33 évben a magyarok nagyobb számban szavaztak bizalmat neki, mint bármelyik másik pártnak Magyarország parlamentáris történetében.

„Ez kötelez, és amíg bírom és bírjátok, csinálni is kell és csinálni is fogom” – emelte ki Orbán Viktor.

Kossuth Lajos szavait idézve hozzátette: amíg ez a hűség kitart, Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni. Mi sikeresek vagyunk – mondta -, mert amit a Fidesz csinál, az a szenvedélye.

„Mi a csúcsra törünk, és oda akarjuk feljuttatni Magyarországot is” – hangsúlyozta.

Ha folytatódik a polgári kereszténydemokrata kormányzás, akkor tíz év alatt újra hatalmas utat tehet meg Magyarország, és felléphet a fejlett országok közé – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: azt ajánlják Magyarországnak, hogy akarjon többet.

„Nem érhetjük be azzal, amit elértünk, mert még mindig vannak szegények. Még mindig nem születik elég gyermek. Még mindig nincs mindenkinek jó lakása. Még nem elég se a fizetés, se a nyugdíj. Egész egyszerűen többre van szükségünk. Miért érnénk hát be azzal, amink van?” – tette fel a kérdést. Úgy folytatta: ha folytatjuk a polgári kereszténydemokrata kormányzást, tíz év alatt újra hatalmas utat tehetünk meg.

„Felléphetünk a fejlett országok közé. Felszámolhatjuk a szegénység maradékát is. Zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk” – hangoztatta.

A járványok és népvándorlások korában Magyarországon is a biztonság a legfontosabb kérdés – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök-pártelnök kifejtette: az a legfontosabb, hogy mit eddig elértünk, azt megvédjük, így a határokat a migránsoktól. Emellett az oltásellenesekkel szemben kell mozgósítani erőinket, mert az oltás életet ment, és aki ezt tagadja, aki lebeszéli vagy elbizonytalanítja az embereket, aki ideológiai alapon akar oltóanyagot beszerezni, az valójában a magyarok létérdekét veszélyezteti – magyarázta.

Hangsúlyozta: továbbá itt van még a nemzetközi hálózat élén Brüsszellel, amely a klímavédelem örve alatt brutális adókat akar kivetni az emberekre, az emberek anyagi biztonságát is kockára akarja tenni, mert a nagy nemzetközi klímaromboló multicégek helyett a családokkal akarja megfizettetni a klímavédelem költségeit.

A pártelnökké újraválasztott politikus úgy fogalmazott: az Európai Unió válságról válságra bukdácsol, „szivárványszínű árnyéka önmagának”, és ha így megy tovább, elfogy, mint a holdvilág. Ezért támogatja a Fidesz a lengyel kezdeményezést az egész európai jobboldal újjászervezésére. Szó sem volt arról, hogy lépésről lépésre elveszik a jogainkat – fogalmazott. Nem szabad passzívan elfogadni minden brüsszeli tervet – folytatta, hozzátéve: szuverének akarunk lenni, és nem akarunk integráció helyett európai egyesült államokat.

A következő hónapokban olyasmik történnek majd hazánkban, amit még senki sem látott – jegyezte meg a pártelnökké történt újraválasztását követő beszéde végén Orbán Viktor.

Kezdődött a nyugdíjasoknak kifizetett 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal. Folytatódik a 13. havi teljes nyugdíj kifizetésével. A fiatalok januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum. Hathavi fegyverpénzt kapnak a katonák és a rendőrök. Húsz százalékkal nő az ápolók, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók bére. A családoknak visszafizetik a 2021-ben befizetett adót. Ilyen se volt még. – mutatott rá a tényekre Orbán Viktor.

via MTI / cyberpress.hu

]]> 68428 https://cyberpress.hu/2021/orban-viktor-husz-szazalekos-beremeleseket-jelentett-be-es-a-rezsicsokkentest-vette-vedelmebe/ Fri, 08 Oct 2021 12:20:37 +0000 https://cyberpress.hu/?p=67882 ...]]> Ki kell tartani a rezsicsökkentés mellett – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A kormányfő rámutatott: számos európai országban alakult ki rezsiválság, miután a brüsszeli bürokraták szerint úgy érhető el az átállás a megújuló energiákra, ha emelkednek az árak. Szándékosan emelik az árakat – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a kérdés a politikai táborok között is egy harc, a baloldal most is piaci árakat szorgalmaz Magyarországon.

Közölte: a kormány ezt elutasította, megvédte az alacsony rezsiszintet a parlamentben is, de ha elfogadta volna, hogy visszatérjenek oda, ahol a Gyurcsány-Bajnai-korszakban voltak, akkor több mint 360-370 ezer forinttal kellene többet fizetnie egy átlagos családnak, havi 32 ezer forinttal több hiányozna a családi kasszából.

Kifejtette: a rezsi rendkívül érzékeny dolog az olyan országoknak, mint Magyarország, „a magyar családokat a rezsiár meg tudja gyötörni”. „Mi azt mondjuk, hogy a rezsit csökkenteni kell, meg kell védeni a családok szociális helyzetét”, Brüsszel szerint viszont akkor lehet rákényszeríteni a gazdaságokat arra, hogy átálljanak a kevésbé szennyező energiákra, ha felemelik az árakat – magyarázta.

Hozzátette: Brüsszel „nem a megoldás, hanem maga a probléma”.

Kiemelte: Magyarország, Lengyelország és Csehország követeli, hogy vonják vissza azokat a szabályokat, amelyek hozzájárultak a mostani magas árakhoz. Ennek érdekében több javaslatot is tettek már, és a két hét múlva esedékes csúcson a rezsikérdést ismét napirendre kell tűzni – fűzte hozzá.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság képes volt arra, hogy elérje a járvány előtti teljesítményét, és ez egy közös, nagy sikere egész Magyarországnak. Ezért lehetőség nyílik sok olyan lépésre, amelyre eddig nem lehetett gondolni: nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot adnak, és a családok visszakapják a 2021-ben befizetett adót.

Bejelentette: 2022. január 1-jétől megemelik „az ápolónők bérét 21 százalékkal, a bölcsődei dolgozókét hússzal, a szociális világban dolgozókét húsz százalékkal, és a kultúrában dolgozókét is” húsz százalékkal.

A kormányfő közölte: egymillió fiatalt érint majd, hogy nem kell szja-t fizetnie.

Azért is küzdenek, hogy a 13. havi nyugdíj egészét visszaadhassák – mondta. Ennek a feltételei most még nincsenek meg, de ha a következő hónapokban mindenki jól teszi a dolgát az országban, akkor lehetővé válik – fogalmazott.

Megjegyezte: ha pedig a minimálbért valóban fel tudják emelni 200 ezer forintra – ami azt jelentené, hogy a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején az átlagbér volt -, „akkor egy szép évet zárhatunk majd”.

A miniszterelnök elmondta: a pedagógusoknak igazuk van, mert ők voltak az elsők, akiknél bérrendezést hajtottak végre 2013-2014 körül. Akkor egy nagyarányú emelés történt, de időközben a többi bér emelkedett, infláció is volt, így ők hátrább sorolódtak. Ez nem igazságos, és a pedagógusoknak igazuk van, hogy ők is bérrendezést akarnak – jelentette ki.

Úgy vélte, a következő évben lehetséges egy 10 százalékos emelés, és 2023 januárjában – ha így megy tovább a gazdaság teljesítménye -, lehet nagyobb bérrendezést is csinálni. Most sztrájkra készülődnek a pedagógusok, így tárgyalni fognak egymással és megpróbálnak egy hosszabb távú megállapodást tető alá hozni – közölte.

Orbán Viktor kifejtette: a magyar gazdaság valóban jó állapotban van, de az államadósság magas, 75 és 80 százalék közötti sávban mozog. „Amikor egy országnak van 75-80 százaléknyi államadóssága, akkor lehet, hogy a gazdaság jól teljesít, de a jég a talpa alatt vékony” – fogalmazott. Hozzátette: „itt nagyon észnél kell lenni, itt egy elhibázott gazdaságpolitikai döntés, egy rossz ütemezés beszakítja alattunk a jeget”.

Úgy vélte, muszáj a béremeléseket, a gazdasági teljesítményből fakadó bevételeket úgy felhasználni, hogy közben adósságot is tudjanak csökkenteni, és vissza kell vinni az államadósságot az 50 százalék körüli szintre.

Kitért rá: ami a brüsszeli pénzeket illeti, úgy döntöttek, hogy a tagállamok közösen vesznek fel pénzt a világpiacról, és ezt, bizonyos célokra meghatározva, odaadják a tagállamoknak, hogy gyorsan ki tudjanak keveredni a válságból. Néhányan – köztük Magyarország – még mindig nem kapták meg a pénzt, ami nem fair, „ez azt jelenti, hogy nincs egyenlő verseny” – mutatott rá.

Közölte: az EU azt mondja, hogy akkor adja oda Magyarországnak a pénzt, ha beengedjük az iskolákba az LMBTQ-aktivistákat. „Szerencsére a magyar gazdaság jól teljesít, és olyan áron nem akarjuk tőlük elfogadni a pénzt, hogy közben átengedjük a gyerekeink szexuális nevelését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: ez a pénz jár nekünk, csak ez a vita időben egy csúszást eredményez.

A kormányfő azt mondta: a jövő héten felveszi a koronavírus elleni harmadik védőoltást, és mindenkinek azt tanácsolta, hogy tegyen így. A Covid-19 még fiatal vírus, így senki nem tud semmi biztosat, de már a többedik variáns tombol, és várhatóan lesznek újabbak is – közölte.

Amit azonban minden orvos biztosan mond, hogy az oltás működik, és a harmadik jobb, ha van, mint ha nincs – fejtette ki.

Hozzátette: az őszi időjárás miatt is gyorsabban terjed most a kórokozó.

Megjegyezte: Karikó Katalin „a mi hősünk, és megmentette az emberiség sok millió tagjának az életét”. „Lehet, hogy ezért nem jár Nobel-díj”, de hősies munkát végzett, és „nagyon büszkék is vagyunk rá” – jelentette ki.

Elmondta: ugyanakkor van egy nemzetközi verseny, ahol fiatal szakmunkások mérik össze az erejüket, és itt a magyar fiatalok taroltak. Magyarország jövője nemcsak a Nobel-díjasokon múlik, hanem azon is, hogy lesznek-e világszínvonalú szakmunkásaink – vélte a miniszterelnök.

]]> 67882 https://cyberpress.hu/2021/orban-nyolcvanezer-forint-nyugdijpremiumot-kap-minden-nyugdijas/ Fri, 01 Oct 2021 12:03:57 +0000 https://cyberpress.hu/?p=67776 ...]]> Egységesen nyolcvanezer forint lesz a nyugdíjprémium, amelyet novemberben fizetnek ki az érintetteknek – jelentette be a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor kiemelte: 435 ezer ember a nyugdíjtörvény miatt ennél kevesebbet kapott volna, de a gazdaság teljesítményének köszönhetően a kormány mindenkinek ki tudja fizetni egységesen a 80 ezer forintos összeget.

Mivel az infláció magasabb az év elején vártnál, és az infláció kompenzálásának csak a felét adták oda július elsejéig az időseknek, most az év második felére eső, a várakozásnál magasabb infláció miatt is korrigálni kell a nyugdíjakat – tette hozzá a kormányfő, aki közölte:

ezért „szép számmal” lesznek olyan nyugdíjasok, akik a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumon felül a korrekcióval együtt százezer forint körüli egyszeri kiegészítést is kaphatnak.

Hozzátette: ha a kormány gazdasági növekedést támogató politikája sikeres lesz a következő három hónapban is, akkor arra is lát esélyt, hogy a következő év elején a 13. havi nyugdíjnak már ne csak két hetét, hanem egy egész havi nyugdíjat tudjanak visszaadni valamikor február elején. Jelezte: ez még egyáltalán nem bizonyos, „dolgozni kell érte, harcolni kell érte, nem lehetetlen”.

Orbán Viktor megerősítette: az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, amelyet a kormány feltétlenül szabott a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítéséhez, mindenképpen meglesz. Ezért – folytatta – összességében 1 millió 900 ezer gyermeket nevelő ember vissza fogja kapni a befizetett adóját február közepéig. A miniszterelnök azt kérte az adóhivataltól, hogy február 15-ig fizessék ki a visszatérítést, és úgy látja, van esély arra, hogy ez meg is valósuljon.

Orbán Viktor arról is beszélt: amit a baloldal mond, azt jelentené, hogy Magyarországon az olcsó rezsinek vége, és a rezsicsökkentést visszacsinálnák. Kiemelte: a rezsi világpiaci árakhoz való igazítása azt jelentené, hogy visszacsinálnák a rezsicsökkentést, „visszamennénk oda, ahol 2010 előtt voltunk”.

Hozzátette: általánosságban az a baj a magyar politikával, hogy nem a jövőről vitatkoznak, hanem arról, hogy visszajöjjön-e a múlt, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormány ismert alakjai szeretnének visszatérni a magyar politika élére. Ha visszajönnek, akkor visszajönnek a magas árak – értékelt.

Felidézte: 2002 és 2010 között mindig azért ostorozta a Gyurcsány-Bajnai-kormányt, mert többszörösére emelték a gáz és az áram árát. A baloldali kormányok alatt a nagy nemzetközi cégek jól jártak, a családok meg rosszul jártak – jelentette ki.

Hangsúlyozta: 2010-ben ezzel is szakítani kellett, a nemzetközi cégekkel és Brüsszellel is csatát kellett vívni a rezsiárak befagyasztása, rögzítése érdekében. Így jutottunk el oda, hogy ma Magyarországon a háztartások számára a gáz a legolcsóbb Európában, az áram pedig a második legolcsóbb – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország ezt úgy éri el, hogy nincs saját energiaforrása. Ezzel szemben – folytatta – Nyugat-Európában ma olyan áremelések vannak, „amit mi el sem tudunk képzelni”.

Az oroszokkal kötött gázszállítási szerződésről szólva kiemelte: valamivel alacsonyabb áron állapodtak meg 15 évre, mint az előző hosszú távú szerződés ára volt, úgy, hogy közben az egész világon felfelé mennek az árak. Ez – mondta – megint egy bravúr, ami a külügyi tárcát, illetve a tárgyaló delegációt dicséri. Hozzátette: az oroszok is korrektek voltak, és sikerült egy megbízható partnerekhez méltó, kölcsönös szempontokat is tiszteletben tartó megállapodást kötni. Gáz kell, ez a realitás, ezért az oroszokkal szembeni politikai kritikákat, és az energiaellátás, az energiabiztonság kérdését nem lehet összekeverni – szögezte le Orbán Viktor.

Azt, hogy Ukrajna felszólalt a magyar-orosz gázszerződés ellen, a kormányfő úgy kommentálta: sajnos az ukránok szempontjait Magyarország nem tudja figyelembe venni. „Én tisztelem Ukrajnát és sok sikert kívánok az ukrán embereknek, de gázügyben nem az ukrán emberek érdekéhez, hanem a magyar emberek érdekéhez kell igazodni” – jelentette ki.

A haderőfejlesztésről tartott csütörtöki kihelyezett kormányülésről a miniszterelnök azt mondta: áttekintették a hadiipar építését, a haderő technológiai fejlesztését, és azt is, hol tartanak a katonák toborzásában, kiképzésében és felszerelésében; valamint döntéseket hoztak a következő év fejlesztési lépéseiről.

Hangsúlyozta: a veszélyek korát éljük, a migrációban is szükség van egy ütőképes, jól működő hadseregre, mert a határvédelmet ma katonák nélkül nem tudnák megoldani. Arra is a kitért, hogy Brüsszeltől nagyon kevés pénzt kapott Magyarország a határvédelemre.

A kormányfő a járvánnyal kapcsolatban megerősítette: a kormány felkészült a negyedik hullámra, 17 millió vakcinát halmozott fel.

Orbán Viktor ismét mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát, mert – hangsúlyozta – ennél a vírusnál nincs nyájimmunitás, ez a vírus mindenkit meg fog találni, aki nincs beoltva. „Nem az oltás a kockázat, hanem az oltatlanság” – jelentette ki.

Nyitókép illusztráció!

Orbán Viktor azt mondta: ha mindenki még egy embert meggyőz, akkor olyan védettségi szint alakul ki az országban, hogy a járvány negyedik hullámának ereje össze sem lesz hasonlítható a korábbi hullámokéval.

„Mindenkit be tudunk oltani, 8 millió vakcina van a raktárainkban” – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva: ha valaki jelentkezik, az egy héten belül biztosan megkapja az oltást.

Bár ezen a hétvégén az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából a felhőtlen ünneplésé a terep, közben készülni kell arra, hogy „a negyedik hullám (…) kopogtat az ajtón”.

„A legerőteljesebben és leghangosabban nem is a mi ajtónkon”, hanem a környező és a nyugat-európai országok ajtaján, de a tavalyi helyzethez hasonlóan Magyarországot sem fogja elkerülni a negyedik hullám.

A kormány egész nyáron dolgozott, hogy felkészítse az országot a negyedik hullámra, folyamatosan üléseztek az operatív törzsek – emelte ki. Megszervezték az iskolai oltásokat, elindították a harmadik körös oltásokat.

Felidézte: Magyarország volt az egyik első állam Európában, amely két vakcinát is beadott a felnőtt lakosság több mint felének.

Már sok adat rendelkezésre áll arról, hogy mennyire hatékony az immunizálás. Ötszáz beoltottból egy fertőződik meg és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál. Érdemes tehát bízni a vakcinákban. A vírussal szemben az oltás működik, a maszkviselés és az elkülönülés nem . „Csak az oltás ment életet” – mondta a miniszterelnök.

A negyedik hullám nem a beoltottakat fenyegeti, hanem az oltatlanokat – emelte ki Orbán Viktor.

Hozzátette: sok oltatlan reménykedik, hogy elkerülheti a fertőzést, de nem fogják megúszni.

Hangsúlyozta: mivel a tapasztalat az, hogy a maszkviselés hatékonysága csekély volt, a vakcináé viszont elsöprő erejű, szeptember 1-jétől újabb nagy oltás melletti kampányt indítanak.

A miniszterelnök a műsorban arról is beszélt, hogy „száguld a gazdaság”, ezért lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, amelynek összege a gazdasági növekedés mértékétől függ. Orbán Viktor jelenleg 50-56 ezer forintos egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet.

Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Ezért az emberek büszkék lehetnek magukra, ugyanakkor a kedvező növekedési adatban a kormánynak is szerepe van – jegyezte meg. Kiemelte: már nem az a kérdés, hogy mit kezdjünk a munkanélküliekkel, hanem hogy lesz-e elég dolgozó.

A legnagyobb védelem a munkából élőknek az, ha több a munka, mint a munkavállaló és a magyar gazdaság ma ebben az állapotban van – jelentette ki. Hozzátette: törekedni kell arra, hogy a kis- és középvállalkozók hitelhez jussanak.

Közölte: bízik abban, hogy Magyarország eléri az éves 5,5 százalékos gazdasági növekedést, mert ekkor adót tud visszatéríteni a gyermekeseknek. A 13. havi nyugdíj visszavezetését is folytatnák és az is cél, hogy 25 éves korig ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni – mondta, megjegyezve: „nagy feladattömeg van előttünk”.

A turizmusra kitérve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Budapest „kehes”, „köhög”, „krákog”, „egyelőre még nem találja a régi ritmusát”. Erről azonban nem a magyarok tehetnek, hanem az, hogy főleg a külföldiekre épült a fővárosi turizmus, ők pedig még nem szánják rá magukat, hogy elinduljanak. Jó volna, ha a vidéken élő magyarok alaposabban megismernék Budapestet – vélekedett a miniszterelnök.

A kormányfő a mintegy 700 ezer embert vonzó augusztus 20-ai tűzijátékról úgy vélekedett, hogy sikerült „bazári látványosságból (…) fölemelő, nemzeti büszkeségre okot adó, művészi előadást kanyarítani”.

Nyitókép illusztráció!

Gulyás Gergely hangsúlyozta, továbbra is az oltás a vírus elleni egyetlen hatékony védekezési eszköz, ezért mindenkit arra kért, hogy oltassa be magát.

Minden vakcina egyforma védettséget biztosít, akiket pedig nem oltanak be, azok nagy valószínűséggel meg fognak betegedni, míg azoknál, akik felveszik a vakcinát, az 5,5 millió eddigi oltott alapján a megbetegedés esélye 0,2 százalék, és akkor is lényegesen enyhébb lefolyás mellett – közölte.

Az országot nem kell lezárni, a kormánynak nincs ilyen szándéka, emellett az oktatásban és a munkahelyeken sincs szükség korlátozásokra – mondta a miniszter.

Gulyás Gergely kifejtette, az Európai Unión belül egyértelműen Közép-Európában, azon belül is Magyarországon a legkedvezőbb a járványhelyzet.

Aláhúzta, nincs különbség a különböző vakcinák hatásossága között. A megbetegedés esélye a Moderna oltásánál 0,08 százalék, a Pfizernél 0,19 százalék, a Szputnyiknál 0,11 százalék, a Sinopharmnál 0,3 százalék, az AstraZenecánál 0,16 százalék, a Jansennél pedig 0,03 százalék – sorolta.

A miniszter különösen a legveszélyeztetettebb idős emberek figyelmét hívta fel arra, hogy oltás nélkül az életüket kockáztatják.

A kormány ezért úgy döntött, mindenkit megkeres, aki 65 év felett van és nem oltatta be magát, továbbá a rezidensek mellett a hatodéves orvostanhallgatóknak is lehetővé tették, hogy oltsanak.

Hangsúlyozta, csaknem 8 millió vakcina áll rendelkezésre a harmadik oltáshoz, ezért aki úgy gondolja – és a jogszabályi feltételeknek megfelel -, az minden további nélkül, bárhol megkaphatja az újabb dózist.

Gulyás Gergely közölte, eddig 185 ezren vették fel a harmadik oltást.

A fiatalok oltása is folytatódik, az iskolákban a 12-18 év közötti korosztályt augusztus 30-31-én és szeptember 2-3-án oltják, ami mellett rendes időpontfoglalással is fel lehet venni a vakcinát – mondta.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, annak kell természetesnek lennie, ha valaki beoltatja magát.

Elmondta, az ország többsége beoltatta magát, 5,7 millió ember már megkapta az első oltást, 5,5 millióan pedig mindkettőt, ezért az ország viszonylagos nyugalomban várhatja a negyedik hullámot.

Szentkirályi Alexandra elmondta, a kormány ősszel újabb oltásnépszerűsítő kampányt indít neves közéleti szereplőkkel, orvosokkal és akadémikusokkal, hogy elérje, mindenki tekintse természetesnek, követendő példának az oltások beadatását.

A kampány célja annak elérése, hogy mindenki legalább még egy embert meggyőzzön az oltás beadásáról – fogalmazott a kormányszóvivő, aki hozzátette, a kabinet „nagy erőkkel” tervezi folytatni az oltást.

Gulyás Gergely beszélt arról is: Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb, 17,9 százalékos – kiigazítva 17,7 százalékos – a negyedéves gazdasági növekedés.

Hozzátette: Svédország, Lengyelország és Románia után Magyarország a negyedik olyan ország az Európai Unióban, ahol a gazdaság teljesítménye elérte a járvány előtti szintet.

Ebből az elemzők által sem várt sikerből következik, hogy a negyedéves adatok alapján úgy tűnik, „valósággá válhat” az 5,5 százalékos gazdasági növekedés esetére ígért családi adóvisszatérítés.

Megjegyezte: ez a vállalás nem csekély, hiszen a kormány akkor téríti vissza a családok személyi jövedelemadóját, ha olyan gazdasági növekedést sikerül az idei évben elérni, amit a rendszerváltozás óta soha egyetlen egy évben sem.

Minden eddiginél magasabb nyugdíjprémium is várható – közölte a miniszter. A szabályozás értelmében legfeljebb 80 000 forint nyugdíjig a nyugdíj egynegyedét kell szorozni a 3,5 százalék fölötti gazdasági növekedési számmal, 7,5 százalékos plafon mellett.

A mostani várakozások szerint 6 százalék feletti lesz az idei gazdasági növekedés – tette hozzá.

A miniszter a tájékoztatón hangsúlyozta, nem érdemes az uniós tagságról megjelent sajtóhírekkel foglalkozni, hiszen sok ország kilépéséről jelentek már meg alaptalan híresztelések. A kormány továbbra is úgy véli, hogy Magyarország számára előnyös az EU-tagság – tette hozzá.

Az Oroszország elleni uniós szankciókat ugyanakkor eredménytelennek és a magyar gazdaság számára különösen károsnak nevezte. A kormány kezdettől fogva kiállt Ukrajna területi integritása mellett, de Magyarország érdeke az, hogy ne alakuljon ki újabb hidegháborús helyzet – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a kormány győzelemre készül 2022-ben, ezért nem igaz az sem, hogy a választási vereségtől tartva döntött koncessziós eljárásokról.

A börtönnel fenyegető ellenzéki kijelentések jogállami körülmények között nem értelmezhetők, de Gyurcsány Ferenc kormányfői tevékenységét ismerve nem meglepők – fogalmazott.

A miniszter üdvözölte, hogy az augusztus 20-i ünnepségeket soha nem látott érdeklődés kísérte, a szállás- és vendéglátóhelyek bevételei pedig sokszorosan meghaladták a programok költségeit. Az ünnepség egyes elemeit kifogásoló megjegyzésekre nem kívánt reagálni, de szórakoztatónak nevezte, hogy a pride-felvonuláson résztvevők minősítették giccsparádénak az állami rendezvényt.

A nyugdíjprémium alapelve, hogy a gazdasági növekedésből mindenki részesüljön, az idősek is. Kiszámításának módja, hogy ha az éves gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a növekménnyel megszorozzák az egyheti nyugdíjat és így megkapják a nyugdíjprémium összegét – magyarázta az államtitkár.

Tartósan jó pályára állt a gazdaság, így tavaly már fizetett nyugdíjprémiumot a kormány, 12 ezer forintot. Idén a 4,4 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően ez az összeg várhatóan mintegy 18 ezer forint lesz. Még az év vége előtt megkapják az érintettek, hozzávetőleg 2,6 millió, nyugdíjban illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember – ismertette az M1 aktuális csatornán.

Az államtitkár rámutatott: a demográfiai kihívások megoldásában az időseknek is nagy szerepük van, hisz sokat segíthetnek a családalapításban, gyermekvállalásban.

A következő nemzeti konzultáció alapvető kérdése, hogy a migrációval vagy a családok támogatásával kell-e megoldani a demográfiai kihívásokat – fűzte hozzá Novák Katalin.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a következő hónapokban életbe lépő jogszabályváltozásoknak köszönhetően egyre olcsóbb lesz a nyugdíjasok foglalkoztatása, így könnyebb lesz visszatérésük a munkaerőpiacra.

(via MTI)