A miniszter elmondta, hogy a 2027-ig tartó közös agrárpolitika (KAP) stratégiai terv részeként az élelmiszer- és feldolgozóiparra elkülönített forrás megközelíti az 500 milliárd forintot. Hozzátette, hogy a magyar mezőgazdaság természetes szövetségese az élelmiszeriparnak, mert a mezőgazdaság számára fontos, hogy az élelmiszeripar minél jelentősebb mértékben támaszkodjék hazai alapanyagokra.

A magyar agrárium ellenállóbbá és sokoldalúbbá tételében kiemelt szerepet szán a kormány a korábban jól működő ágazatok újjáélesztésének is, ide tartozik a komló- és az árpatermesztés – mondta. Részletezte, hogy a hazai sörárpatermelés mennyisége az utóbbi évtizedben ingadozó volt, évente 20-30 ezer hektáron 4-4,7 tonna közötti hektáronkénti hozamok mellett 100-130 ezer tonna körül alakult.

A tavaszi árpa termelése 2022-ben az aszály miatt erősen visszaesett és 2023-ban is 100 ezer tonna alatt maradt. 2024-re meghaladta a 100 ezer tonnát és idén is kedvező értéket mutat a vetésterület tekintetében, mert a gazdák 29 ezer hektáron vetettek tavaszi árpát és az időjárási körülmények is kedvezőek. Győr-Moson-Sopron vármegye vezeti a területi sorrendet 5500 hektárral, de nagyobb területek vannak még Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Fejér és Veszprém vármegyékben is.

A komlótermesztésről szólva felidézte, az 1980-as években több helyen termelték nagyüzemi keretek között, de 2010-re gyakorlatilag megszűnt, csak néhány kisüzemi főzde termeltetett speciális fajtákat idehaza. Fordulatot jelentett, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Heineken együttműködésében Kastélyosdombón létrejött egy 12 hektáros ültetvény, ami gyakorlatilag a hazai komlótermesztés központja lett. Nagy István reményét fejezte ki, hogy nemcsak a Soproni Sörgyár igényeit, hanem a Magyarországon működő más sörgyárak igényeit is teljes mértékben hazai termesztésű komlóból fogják kielégíteni. A kormány nyitott arra, hogy együttműködjön a többi sörgyárral is – mondta.

Kiemelte, hogy a komlóültetvények telepítésének támogatása azért is fontos, mert a sörfogyasztás kultúrája Magyarországon egyre kifinomultabb, a stabil kereslet pedig biztos piaci hátteret nyújthat a gazdálkodóknak. Nagy István beszélt arról is, hogy a kormány a feldolgozói kapacitások megerősítésére is gondot fordít, így a Vidékfejlesztési programban 2014 óta több pályázati felhívás is gondoskodott mintegy 1300 élelmiszeripari feldolgozóüzem támogatásáról. A fejlesztések 310 milliárd forinttal járultak hozzá az élelmiszer-önellátás biztosításához.

A pályázatokon lehetőség volt sör és desztillált szeszesital előállítására is kérelmet benyújtani. Összesen 64 ilyen projekt részesült 8,8 milliárd forint támogatásban, amiből a sörgyártók 13 kérelem révén 2,6 milliárd forinttal részesedtek – fűzte hozzá. Az agrárminiszter elmondta azt is, hogy a több mint 150 éves sörfőzési tapasztalattal rendelkező Heineken bebizonyította magyarországi működése alatt, hogy gondos gazdája a 130 éves Soproni Sörgyárnak. A kormány nagyra becsüli, hogy együttműködnek a helyi közösségekkel és szoros partnerségben dolgoznak sok magyar gazdával – emelte ki.

Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy a sörgyár generációk óta összeforrt a város nevével és identitásával is, és a város történetének, gazdaságának és kulturális életének is meghatározó része.

Nikos Zois, a Heineken Hungária Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett arról is beszélt, hogy 1896-ban a sörfőzde egy év alatt állított elő annyi sört, amihez ma 4 napra van szükség. A gyár kapacitása évente 2-2,3 millió hektoliter.

A beszédeket követően Nagy István jubileumi oklevelet adott át a kormány nevében Nikos Zoisnak a Soproni Sörgyár 130. évfordulója alkalmából.

A nyilvános céginformációs adatok szerint a Heineken Hungaria Sörgyárak Zrt. árbevétele 2024-ben 92,6 milliárd forint volt, 2,7 milliárd forinttal több, mint 2023-ban. Az exportból származó árbevétele 2,7 milliárd forint volt, 8,4 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben. Adózott eredménye 6,9 milliárd forint lett, 6,4 milliárd forinttal magasabb, mint 2023-ban.

A cég tavaly közel 400 embert foglalkoztatott.

Az agrágminiszter kiemelte: az elhullott állatok elhelyezésekor a szakemberek minden vízügyi és geológiai szempontot figyelembe vesznek, a mélységtől kezdve a vízzáró rétegeken át a talajvíz áramlásáig.

Hozzátette: érthető, hogy senki nem örül annak, ha akár több ezer szarvasmarhát kell elföldelni egy-egy helyszínen, de a vizsgálatok alapján a peresztegi teljesen biztonságos. Továbbiakat csak az esetleges újabb kitörési pontok ismeretében lehet kijelölni, és ha ez szükségesnek látszik, akkor azonnal kell cselekedni – mondta Nagy István.

A tárcavezető az elföldelés protokollját ismertetve fontosnak nevezte a környéken élők tájékoztatását és informálását. A szakemberek a védekezés eddigi tanulságait mindig azonnal levonták, és azonnal intézkedni fognak akkor is, ha az elföldelésre kijelölt helyszínek ellenőrzését biztosító monitoringkutak vizsgálata ezt indokolttá tenné – tette hozzá.

Közölte egyúttal, hogy a fertőtlenítések és a nagytakarítások után kezdődhet az egyeztetés a gazdákkal a kártalanítási kérdésekről.

Az ellentételezés azért is fontos, mert a betegség eltitkolása nagyobb károkat okozhat, mint a teljes kártalanítás összege. Az állam a járványvédelmi infrastruktúra fejlesztését is vállalja, hogy a védekezés magasabb szintre emelkedhessen, és meg lehessen előzni a hasonló eseteket – hangsúlyozta.

Ilyenre járványra, mint a mostani, csaknem fél évszázada nem volt példa Magyarországon, a kár összege már most meghaladja a 10 milliárd forintot – mondta az agrárminiszter.

Közölte: saját hatáskörben arról is intézkedett, hogy az érintett telepek a lehető leghamarabb megkapják a nekik járó kifizetéseket. A kártalanítási rendszert úgy alakítják ki, hogy azzal a mihamarabbi újratelepítést ösztönözzék, ám a miniszter jelezte, hogy az állományok teljes helyreállítása legalább három éves folyamat lesz.

Nagy István kormányzati kötelességnek tekinti az összes információ vizsgálatát a járványügyi nyomozás során, hogy a kérdésekre megnyugtató válaszokat kapjanak. A tájékoztatást eddig szakemberekre bízták, de a visszajelzések alapján indokolt, hogy maguk a döntéshozók, a politikusok is személyesen nyugtassák meg a helyieket a településvezetőkkel – hangsúlyozta.

Kiemelte: a védekezés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy nem elég szabályokat hozni, rendeleteket alkotni, ellenőrizni is kell azokat a teleplátogatási könyvtől kezdve a kontaktok ellenőrzéséig.

Az álhírek és valótlan elképzelések terjedése ellen naprakész információkra van szükség – jelentette ki a tárcavezető, aki a sajtótájékoztatón garanciát vállalt a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban a hiteles tájékoztatásra.

Kijelentette: egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy viszonossági intézkedésekkel kikényszerítse az uniós partnerektől, hogy ne gátolják általában a magyar magyar termékek exportját, ilyen intézkedéseket az uniós szabályozás szerint csak az érintett zónákra alkalmazhatnak a tagországok.

Egyben kérte a magyar vásárlók szolidaritását főként a Győr-Moson-Sopron vármegyei sertéshústenyésztők érdekében, hogy az ott megtermelt, teljesen egészséges hús piaci értékesítését segítsék azzal, hogy magyar húst vásárolnak az üzletekben.

MTI nyomán / archív fotók

A Győr-Moson-Sopron vármegyei rábapordányi szarvasmarhatelepen 875 állatot kellett felszámolni a ragadós száj- és körömfájás vírusa miatt – közölte az agrárminiszter pénteken közösségi oldalán. Nagy István elmondta: mivel a szarvasmarhatelep szerves része egy sertéstelep is, ezért járványügyi szempontból a malacokat is fel kell számolni.

A miniszter jelezte: „a munka elvégzéséhez minden személyi és tárgyi feltétel adott, a helyszínen vannak az állategészségügyi hatóság munkatársai és az egyenruhások is”.

Közölte: a tetemeket egy Pereszteg melletti külterületen, az állami ATEV telephelyén földelik el. A hatóság által ez a legalkalmasabb kijelölt terület erre, ami évtizedek óta ezt a célt szolgálja. Itt monitoring kutakat állítanak fel és a honvédség biológiai laboratóriuma is kitelepül a lakosság legnagyobb biztonsága érdekében – ismertette.

Nagy István nyomatékosan ismét arra kért minden gazdálkodót, a saját állataik megóvása érdekében továbbra is tartsák be a hatósági előírásokat; csak az lépjen be az állattartó telepre, akinek jelenléte elengedhetetlen, nagyon figyeljenek oda a ki- és behajtó járművekre, az eszközökre, gépekre, a munkaruhára és a lábbelikre. Továbbá ne használjanak más gazdaságból származó takarmányt, almot vagy eszközt.

Az agrárminiszter hozzátette: a szabályokat szigorúan ellenőrzik és be is tartatják.

Kiemelte: zajlik a járványügyi nyomozás annak kiderítésére, hogyan „ugorhatott” 60 kilométert a vírus a korábbi fertőzött telephez képest.

„Ünnep következik, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk megengedőbbnek lenni a különböző szabályokkal szemben” – fogalmazott, hozzátéve: „ne tegyük ezt! A vírust meg kell állítani és fel kell számolni minden lehetséges fertőző forrást”.

Az állategészségügyi hatósága telepen haladéktalanul elvégezte a mintavételt, a laboratóriumi vizsgálat pedig igazolta a fertőzést. Ezt követően a járványügyi protokoll szerint zajlanak az intézkedések, ami a teljes állomány, mintegy 600 tejelő tehén felszámolását jelenti.

Elmondta, az állatokat a vírus terjedésének megakadályozása érdekében vakcinázzák, és járványügyi nyomozást is lefolytatnak. Elrendelésre került a 3 km-es védőkörzet, és a 10 km-es megfigyelőkörzet, de várhatóan kiterjesztik további településekre is.

A fertőzéssel érintett telepeket zárlat alá vonták és a lehető legszigorúbb ellenőrzés alatt tartják – emelte ki.

„Mindent elkövetünk azért, hogy a vírus ne tudjon onnan kijutni” – mondta, hozzátéve, hogy megerősítették a fertőtlenítési pontokat, szigorították a telepeknek az őrzését és ellenőrzik a járványügyi szabályok betartását, mert emberi tényező nem lehet a vírus terjesztője. Nagy István hangsúlyozta, hogy a kormány segítséget nyújt a gazdálkodóknak a termeléskiesés miatti terheik megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyének megőrzése érdekében.

Kiemelte: rossz hír, hogy fúj a szél, mert az is terjeszti a betegséget, de „rendkívül fontos az, hogy mindent elkövessünk azért, hogy megállítsuk és mentesítsük a vírusnak a jelenlétét a területen”.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy szombat óta a Magyar Honvédség is részt vesz a fertőtlenítési munkálatokban.

Nagy István beszélt arról is, hogy a fertőzéssel érintett telepek körül tíz kilométeres zárlatot rendeltek el, amin belül megtiltották a vadászatot. Ugyanakkor hivatásos vadászokat kértek fel arra, hogy diagnosztikai célból lőjenek ki vadat annak érdekében, hogy vérmintát tudjanak venni.

A kilőtt 176 egyedből egyetlen egyben sem tudták kimutatni a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét – mondta, hozzátéve, hogy ez jó hír a védekezés szempontjából. Ilyen diagnosztikai kilövések az ország minden területén zajlanak, hogy vizsgálni tudják, mennyire sikerül megőrizni a mentességet – emelte ki.

Az agrárminiszter elmondta azt is: az állategészségügyi operatív törzs elrendelte, hogy a fertőzéssel érintett telepeket villanypásztorral vegyék körbe azért, hogy vad ne tévedhessen a területre. „Arra kérjük a térségben a vadászokat, hogy vállaljanak őrzési munkát”, hogy élő erővel is távol maradjanak a vadak.

Hozzátette: a ragály terjesztésében a madarak is közreműködhetnek, így madárriasztók beszerzésére is utasítást adtak.

Nagy István kitért arra is, hogy január 31. óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nem állapított meg a hazai juhállományban újabb kiskérődzők pestise kitörést, így valamennyi, a betegség miatt elrendelt területi korlátozást feloldották. Hozzátette: zavartalanul folytatódhat az export, ami létkérdés az ágazatnak. A ragadós száj- és körömfájás miatt azonban Győr-Moson-Sopron vármegyéből nem lehet exportálni.

A kivitelben a fő célországok Olaszország, de növekvő kereslet mutatkozik Franciaország, Németország, Belgium és Hollandia részéről is. A kivitel során minden állatot ellenőriznek a hatóságok – mondta. Nagy István hangoztatta, hogy Magyarország le van maradva a juh fogyasztásában, csak 20 dekagrammot fogyasztanak idehaza az emberek évente.

Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt Ausztria több kisebb határátkelőt is lezárt, a folyamatosan aktualizálódó listát a police.hu oldalon lehet megtalálni. A napi ingázókat arra kérte, indulás előtt tájékozódjanak, Ausztria felé holnaptól ne rutinból induljanak el.

Frissítik továbbá a rendőrség honlapján a fertőtlenítési pontok listáját is, ami az M1-es autópálya egyes fel- és lehajtóit érinti, emellett az éjszaka folyamán a hegyeshalmi és a rajkai határátkelőknél is telepítettek fertőtlenítő pontokat, amik az országba irányuló teherforgalmat érintik.

Gál Kristóf hangsúlyozta, hogy a lezárt kishatárok és az osztrák hatóságok által bevezetett fertőtlenítési munkák miatt időszakos torlódások alakulhatnak ki a nyitva lévő határátkelőknél.

Emlékeztetett: Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiban kifejtette, hogy a veszélyek évtizede áll előttünk; háború van, ennek következtében egész Európában emelkednek az árak, komoly energiaválság jelei mutatkoznak, megpróbáltatások előtt állnak az európai gazdaságok, és a járványok korából sem lábaltunk még ki. Április 3-án az emberek világos döntést hoztak: elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket, megvédjék Magyarországot. Ki kell maradni a háborúból, és a kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat kell adni, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse elért eredményeit. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat tudjon adni. Orbán Viktor ennek a logikának megfelelően alakította ki a kormány szerkezetét, és a kormányt vezető személyeket is ez alapján választotta ki – mondta a sajtófőnök.

Orbán Viktor Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd.

A klasszikus kormányzati funkciók mellett a kormányfő a következő négy év feladatai szerint állított stratégiát a béke és biztonság fenntartása jegyében.

• Agrárminisztérium – Nagy István
• Belügyminisztérium – Pintér Sándor
• Építési és Beruházási Minisztérium – Lázár János
• Honvédelmi Minisztérium – Szalay-Bobrovniczky Kristóf
• Igazságügyi Minisztérium – Varga Judit
• Kulturális és Innovációs Minisztérium – Csák János
• Külgazdasági és Külügyminisztérium – Szijjártó Péter
• Miniszterelnöki Kabinetiroda – Rogán Antal
• Miniszterelnökség – Gulyás Gergely
• Pénzügyminisztérium – Varga Mihály
• Technológiai és Ipari Minisztérium – Palkovics László
• Gazdaságfejlesztésért felelős miniszter – Nagy Márton
• Területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter – Navracsics Tibor

]]> 71349 https://cyberpress.hu/2021/sopronban-tartottak-az-agrarszakkepzo-intezmenyek-orszagos-tanevnyitojat/ Tue, 31 Aug 2021 10:49:38 +0000 https://cyberpress.hu/?p=67304 ...]]> A gazdák társadalmi megbecsültsége ma sokkal nagyobb, mint a járvány előtt – mondta Nagy István agrárminiszter augusztus 30-án hétfőn a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban, az agrárszakképző intézmények országos tanévnyitóján.

A tárcavezető szerint ezt tükrözi az is, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az agrárszakképzés iránt, amely teljes átalakításon és megújuláson ment át: tavaly nyáron öt agrárszakképzési centrumot alakítottak ki, amelyek 58 feladatellátási helyen 55 agrárszakképző iskolát foglalnak magukban.

Az előző tanévhez képest mintegy tíz százalékkal többen iratkoztak be az agrárcentrumok szakképző intézményeibe – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az Agrárminisztérium (AM) a második legnagyobb intézményfenntartóként vesz részt a hazai szakképzési rendszerben: itt tanul az agrárszakképzésben részt vevő valamennyi diák csaknem hetven százaléka, több mint 12 ezer tanuló, az oktatók és egyéb technikai dolgozók száma pedig meghaladja a 3500-at.

Nagy István beszélt arról is, hogy a diákok körében a legnépszerűbb a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat, a második legnépszerűbb pedig az élelmiszeripari ágazat. Jelentősen nőtt az iskolákban ugyanakkor a környezetvédelmi és a vízügyi tanulmányokat folytatók száma, emellett egyre nagyobb az érdeklődés a technikus képzések iránt.

A szakiskolák tanárait, diákjait egyaránt megbecsüli a kormány – szögezte le az agrártárca vezetője, hozzátéve, hogy az oktatók béremelése, a tanulók jelentős ösztöndíjai, az átláthatóbb új struktúra mind segít a magyar gazdaság erősebbé és versenyképesebbé tételében.

Nagy István hangsúlyozta azt is, hogy a hazai agrárium versenyképességét akkor lehet javítani, ha a hazai mezőgazdaság lépést tart a világban végbemenő technológiai fejlődéssel, amelynek érdekében a tavalyi tanévtől teljes körű megújuláson esett át a szakoktatás.

Részletezte, hogy az AM fenntartásában működő középfokú agrárszakképzési centrumok erdészeti szakképzést folytató intézményeit három erdészeti szimulátor beszerzésével segítették, amelyek értéke egyenként több mint harmincmillió forint.

A szimulátorokat az erdészeti oktatási központokként jelölt szakképző intézményekben helyezték el, Mátrafüreden, Szegeden és Sopronban, emellett a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. közreműködésével további nyolc iskola eszközparkja bővült műszeres favizsgálat elvégzésére alkalmas eszközökkel – mondta.

Nagy István kitért arra is, hogy az idei tanév beiskolázási eredményei az elmúlt évekhez képest kiemelkedően jók voltak, amely a szakképzés presztízsének visszaállítására tett kormányzati törekvéseknek, valamint a szakképzés átalakításának köszönhető.

Hozzátette, hogy az iskoláik kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány miatt elmaradt tanulmányi versenyeket az idei tanévben rendezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: szeptemberben a Csapó Dániel emlékversenyt, míg a Guba Sándor emlékverseny, a Dél-dunántúli középiskolások szántóversenye, valamint a Dr. Szabó Gusztáv emlékverseny októberben lesz.

A tanévnyitón a hazai öt agrárszakképzési centrum főigazgatója és a Soproni Egyetem rektora aláírták az Erdészeti Ágazati Tudásközpont alapító okiratát.

Zambó Péter, az AM erdőkért felelős államtitkára a tudásközpontról azt mondta, hogy annak a feladata az lesz, hogy hidat képezzen a hazai erdészeti közép- és felsőoktatási intézmények, valamint az állami és magán erdőgazdaságok között a gyakorlati és elméleti igények és ismeretek tekintetében.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az erdészeti szimulátor olyan speciális erdészeti gépek kezelését tanítja meg a diákoknak, amelyekkel a gyakorlati életben találkozhatnak, a favizsgáló pedig a fa szerkezetét vizsgálja anélkül, hogy azt roncsolná. Az eszközökkel 21. századi ismereteket sajátíthatnak el a diákok – mondta.

Farkas Ciprián, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Sopron gazdag kulturális és történelmi hagyományokkal bír. Kiemelte, hogy idén ünnepli a város az 1921. évi népszavazás centenáriumi évfordulóját, amikor Sopron és további nyolc környező település a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött, amellyel Sopron kiérdemelte a Leghűségesebb város (Civitas fidelissima) kitüntetést.

Nyitókép: Nagy István Facebook-oldala

]]> 67304 https://cyberpress.hu/2021/magyarorszag-gyorsabb-rugalmasabb-hataratkelest-ker-ausztriatol/ Mon, 15 Feb 2021 10:23:03 +0000 http://cyberpress.hu/?p=63278 ...]]> Az osztrák határszigorítást követően a határátkelés gyorsabbá és rugalmasabbá tételét kéri Magyarország Ausztriától – ismertette a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-vel, miután határmenti választókerületek országgyűlési képviselőivel egyeztetett.

Szijjártó Péter elmondta: a járvány tombol Európában, minden európai állam próbálja védeni polgárai életét és egészségét, az oltások rendkívül lassú szállítása miatt pedig újabb és újabb szigorító és korlátozó intézkedéseket vezetnek be Európa-szerte. Ausztria az elmúlt hét közepén vezetett be egy olyan szigorítást, ami miatt az oda dolgozni járó magyar ingázóknak is komoly nehézségekkel vagy kellemetlenségekkel kell szembesülniük – fogalmazott.

A miniszter a szigorítással indokolta, hogy hétfőn összeült azokkal a képviselőtársaival, akik a határmenti választókerületekben dolgoznak. Az egyeztetésen Ágh Péter, Barcza Attila, Hende Csaba, Nagy István agrárminiszter, V. Németh Zsolt, Vigh László és Hámori György, Kapuvár polgármestere vett részt, akikkel áttekintették a határmenti térségek helyzetét, és azt látták, hogy az első napok komoly fennakadásokat okoztak – mondta.

Hozzátette: el kell ismerni hogy az osztrákok igyekeztek enyhíteni ezeken a nehézségeken, de még mindig több kellemetlenséggel jár ez az új szigorított rendszer a magyar ingázóknak, mint amelyekkel korábban kellett szembesülniük.

A miniszter a legfontosabb tanulságnak azt nevezte, hogy a határátkelőhelyeken egy- vagy többórás várakozás alakult ki. Úgy vélte, ezeknek az orvoslása csak úgy lehetséges, ha több sávot nyitnak meg vagy az ellenőrzést a határon gyorsabbá, rugalmasabbá teszik. Hozzáfűzte: ezért azt fogják kérni osztrák kollégáiktól, hogy azokon a magyar-osztrák átkelőkön, ahol erre lehetőség van, újabb sávokat nyissanak meg az ingázók számára a reggeli és az esti órákban és növeljék meg a személyzet létszámát osztrák oldalon. Azt is kérni fogják az osztrákoktól, tegyék lehetővé azt, hogy a magyar munkavállalók valahol a határ közelében tesztelhessenek – mondta Szijjártó Péter. Ne fordulhassanak elő olyan esetek, hogy az ingázókat alkalmazó cég távoli központjához közel lévő tesztelőhelyekre kelljen menniük – fogalmazott.

Egyeztetni fog a határvédelemért felelős belügyminiszterrel is, mert „egy-két határátkelőhelyen a nyitvatartási időket majd mozgatni kell egy kicsit a magyar ingázók munkába járási és hazatérési időpontjaihoz igazítva”. Arra is ígértet tett, hogy folyamatosan kapcsolatban lesz képviselőtársaival, akik a terepen eddig is figyelték a határátkelőknél kialakult helyzetet, valamint kapcsolatot tartanak az Ausztriába dolgozni járó választókkal.

A miniszter úgy fogalmazott: folyamatosan próbálják az osztrák partnereiket rávenni arra, hogy segítsenek nekünk ennek a nehéz helyzetnek a megoldásában.

Ausztriában múlt szerdán léptek életbe a még szigorúbb beutazási korlátozások. A már korábban bevezetett regisztrációs és karanténkötelezettség mellett minden beutazni szándékozónak fel kell mutatnia egy 72 óránál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet. Ha ezzel nem rendelkezik, akkor haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül pótolni köteles. A szigorú szabályok alól az ingázók sem jelentenek kivételt, rájuk is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség – hetente egyszer -, és beutazáskor nekik is fel kell mutatniuk egy negatív teszteredményt, amely azonban az ő esetükben egyhetes is lehet.

Korábban írtuk:

Szijjártó Péter az ingázókat érintő osztrák szabályozások problémaköréről egyeztetett

A hatályos osztrák rendelkezések értelmében 2021. február 10-től kötelező az előzetes regisztráció és a heti egyszeri negatív koronavírus teszt – többek között – a Magyarországról Auszt…