Barcza Attila az ünneplőkkel megtelt Fő téren kifejtette: 1277-ben, amikor a város megnyitotta kapuit IV. László király előtt, „hűsége tartotta meg Sopront magyarnak”, így kapott szabad királyi városi rangot.

1921-ben pedig „a hűsége tartotta meg Sopront a nemzetnek”, így kapta meg a Civitas Fidelissima (Leghűségesebb város) címet. Jellemző, hogy a Bethlen-kormányt követően elsőként az Orbán-kormány hajtott fejet a soproni hűség előtt 2001-ben, majd 2011-ben kihelyezett kormányüléseken – hangsúlyozta.

„A hűség a soproni polgár számára erkölcsi parancs, szent kötelesség” – jelentette ki, hozzátéve, „a nemzet legválságosabb helyzetében Sopron hitet, reményt adott minden magyarnak, amikor a nagyhatalmi erők és nemzetellenes ideológiák szolgalelkű magyarjai a nemzet ellen fordultak”.

Barcza Attila hangsúlyozta, hogy „a soproni hűség maga a tettekkel hitelesített haza és nemzetszeretet, és mint ilyen, ma is a nemzethez való viszonyulásunk mércéje, magyarként való megmaradásunk mércéje”.

A népszavazás sikere a nemzet érdekeinek mindenekfelett helyezésében volt – tette hozzá. Kiemelte, hogy a történelem a nemzethez hűségeseket igazolta.

Úgy fogalmazott: „jövőnk akkor van, ha kiállunk hitünk, értékeink mellett”, hazánk, otthonunk és gyermekeink védelméért. Akkor van előrelépés és akkor lesz biztonság – fűzte hozzá -, „ha az utóbbi tíz év fejlődését folytatjuk a jövőben is”. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022-ben is meg kell mutatni, hogy erős, polgári, elkötelezett és hű nemzeti közösséget képviselnek Magyarországon.

Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere beszédében azt mondta: amit száz évvel ezelőtt a hazának adott Sopron, azt a nemzet most tettekkel viszonozza.

Az országépítésnek Sopron is a nyertesévé vált – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyebek mellett a város csatlakozott a gyorsforgalmi úthálózathoz, megújult a történelmi belvárosa, új uszodával és parkolóházzal gazdagodott, épül a múzeumnegyed, az integrált rendészeti központ és a Fertő part elnevezésű beruházás.

A polgármester kiemelte, hogy „hűséget fogadtunk, mely ma is kötelez bennünket, magyarok maradtunk, melyre ma is büszkék vagyunk és hisszük, hogy a nemzet is büszke lehet Sopronra. Végre kéz a kézben újra együtt megyünk előre” – hangoztatta.

Az 1921. évi népszavazás századik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat részeként reggel a soproni városvezetők koszorúztak a Szent Mihály temetőben, majd a környező települések polgármestereivel a Tűztoronynál új emléktáblát avattak fel.

Délután a Szent Mihály-templomban ünnepi szentmisét celebrált Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szentmisén Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

A szentmisét követően a mintegy 500-600 megemlékező – köztük a miniszterelnök – a Hűségkapuhoz sétált át fáklyás menet kíséretében.

1921. december 14-én, 15-én és 16-án Sopronban és a környező nyolc településen – Fertőrákoson, Ágfalván, Harkán, Balfon, Sopronbánfalván, Fertőbozon, Kópházán és Nagycenken – élő emberek 65,1 százalékban döntöttek a Magyarországhoz tartozás mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen. A népszavazáson 89,5 százalékos volt a részvételi arány.

A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta 1922-ben. A kormány 2001-ben december 14-ét a hűség napjává nyilvánította.

Sopron városa az idei esztendőt centenáriumi emlékévnek nyilvánította, ennek keretében számtalan eseményt és felhívást hirdették meg, hogy méltóképp ünnepelhesék az 1921-es soproni népszavazás 100. évfordulóját.

Hűségnapi városi ünnepség Sopronban, 2021-ben / Fotó: cyberpress.hu

Fotók: Koszorú Mihály / cyberpress.hu
MTI nyomán

Dr. Farkas Ciprián, Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere ünnepi beszédében felidézte, a soproni népszavazást kitörő lelkesedéssel fogadta a hazai közvélemény. Az 1922. január 10-én tartott diadalünnepre a magyar kormány is tiszteletét tette a városban.

Ma ünnepel Sopron népe, és ünnepel az egész nemzet is. Ha a nemzet ünnepel, azt pedig törvénybe szokás iktatni – folytatta, hozzátéve: a szavakat tett követte, Sopron szabad királyi város a Civitas Fidelissima címet kapta, a Tűztorony pedig a Hűségkapuval szépült meg.

A nyolcvanadik évforduló kapcsán elmondta, az ezredfordulót követően 2001. december 14-én a magyar kormány kihelyezett ülést tarott Sopronban, majd a Hűségzászlónál a soproniak jelenléténben a kormány tagjai és Orbán Viktor miniszterelnök emlékezett meg a soproniak nagy tettéről. Ezen a napon született meg az a kormányrendelet, amely a soproni népszavazás emlékére december 14-én a Hűség Napjává nyilvánította.

Kiemelte, a szimbolikus tartamú jogszabályok nem azonnal mennek át a köztudatba, de kötelességüknek érzik felhívni a figyelmet a népszavazás fontosságára. Ezt a célt szolgálja a centenáriumi emlékév és a felavatásra kerülő emléktábla is, hiszen Sopronnal ünnepelhet az egész ország.

A városvezető hangsúlyozta, mi soproniak hisszük, hogy ez a mai nap nem csak nekünk fontos, hanem velünk érzenek mindenhol a világban, ahol igaz magyarok élnek. Sopron maga a megtestesült hűség: a kitartásban, a hagyományok tiszteletében és az élni akarásban. Hitet és reményt ad a példa minden magyarnak.

Dr. Farkas Ciprián polgármester valamint Dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármesterek a Hűségkapunál és a népszavazás idején polgármesterként a város élén álló Sopronyi – Thurner Mihály szobránál helyeztek el koszorút. A rendezvényen részt vettek Ágfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk községek polgármesterei, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata képviselőinek egy része, valamint helyi közéleti személyiségek is.

Dr. Farkas Ciprián Dr. Simon Istvánnal és Csiszár Szabolccsal közösen leplezte le a ma állíttatott emléktáblát, mellyel mindazokra emlékezik a város és a kormány, akik a trianoni békediktátummal szembeszállva azért küzdöttek, hogy Sopron és környéke magyar maradhasson!

A Tűztorony átjárójában felavatott táblán az áll,

A SOPRONI NÉPSZAVAZÁS CENTENÁRIUMÁN HÁLÁVAL ÉS KEGYELETTEL EMLÉKEZÜNK MINDAZOKRA, AKIK A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUMMAL SZEMBESZÁLLVA AZÉRT KÜZDÖTTEK, HOGY SOPRON ÉS KÖRNYÉKE MAGYAR MARADHASSON.

Állíttatta Magyarország Kormánya és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2021. december 14-én, a Hűség Napján.

A Hűség Napján, december 14-én, kedden délelőtt koszorúzással vette kezdetét a HŰSÉG100 centenáriumi ünnepi program Sopronban. A város és környéke lakosai 100 éve, ezen a napon, népszavazáson döntötték el, hogy Magyarországhoz kíván tartozni, amely nyomán aztán városunkat később a CIVITAS FIFELISSIMA címmel tüntették ki.  A népszavazásban és annak kimenetelében fontos szerepe volt a város akkori polgármesterének Sopronyi- Thurner Mihálynak, akinek munkássága előtt a nyughelyénél koszorúzással és főhajtással emlékezett a városvezetés.  A város nevében az egykori polgármester nyughelyénél koszorút helyezett el dr. Farkas Ciprián polgármester, dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármesterek társaságában.