A vírushelyzet miatt idén is rendkívüli körülmények között kezdődik az érettségi, a vizsgatermekben az egyébként is szigorú rend mellett ezúttal a fertőtlenítőszereknek, törlőkendőknek és egyszerhasználatos tollaknak is nagy szerep jut. A soproni Líceumban hétfőn reggel 114 végzős kezdi meg az írásbeli érettségit, a termek fertőtlenítve, átvizsgálva várják őket. A közös ima ezúttal elmarad, de így is mindenki fohászkodik: a vizsgázókért, a jó eredményért.

A padokon kis ezüst színű csík jelöli, hol kell a vizsgázóknak ülniük, hogy a kellő távolságot tarthassák társaiktól. A maszk mindenki számára kötelező. A vizsgahelyzetet és a rendkívül szigorú biztonsági szabályokat is oldani igyekezett a Líceum, ezért hétfőn reggel minden érettségizőt egy szelet „mosolygó” csokoládé is várta a helyén. A figyelmesség amellett, hogy a drukkban az agysejteket is serkeni, a szándék szerint egy megkönnyebbült mosolyt is csal a végzősök arcára.

Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési államtitkára korábban elmondta: egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat – a másfél méteres távolság betartásával -, továbbá megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt is biztosítani kell nekik. A felügyelő tanároknak kötelező a védőmaszk használata – nekik kesztyűt és védőmaszkot is központilag biztosítanak -, a diákoknak az írásbeli ideje alatt azonban csak ajánlott – közölte az államtitkár.

A magyarérettségire közép- és emelt szinten is 240 perc áll rendelkezésre, és maximum 100 pontot lehet elérni mindkét szinten.

Két különböző feladatlapot kell a diákoknak megoldani: az elsőre 90 percet kapnak. A feladatlap egy 60 perces szövegértési és egy 30 perces szövegalkotási feladatból áll. Utóbbinál két típusból kell egyet választani, egy érvelést vagy egy gyakorlati szövegműfaj elkészítését, 120-200 szavas terjedelemben.

A második feladatlap megoldására 150 percet kapnak az érettségizők. Ennél szintén választani lehet, egy műértelmező szöveget kell megírni, amelynek 400-800 szóból kell állnia. Ez lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése.

A következő hetekben 1159 helyszínen 111 750 diák érettségizik majd. A most induló vizsgaidőszakban 72 303 középiskolás érettségizhet, továbbá 39 447-en tehetnek még legalább egy tárgyból érettségit, ők nem most végeztek. Összesen csaknem 400 ezer vizsgát teljesítenek az érettségizők, 121 tárgyból 67 446-an tesznek vizsgát emelt szinten, 183 tárgyból 322 216-an pedig középszinten.

A már érettségizettek közel 10 500 ismétlő- vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, az előre hozott vizsgák száma összesen 25 821, a szintemelő vizsgáké 14 568, továbbá együttesen 2740 a pótló- és javítóvizsgák száma – sorolta Maruzsa Zoltán.

Idén május 3. és 25. között tartják az írásbeli vizsgákat, az első héten ezek kilenc órakor kezdődnek majd.    

A hétfői magyar vizsgák után kedden matematikából 68 ezren középszinten, több mint ötezren pedig emelt szinten vizsgáznak.

Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy nyolcezer diák érettségizik. Csütörtökön tartják az angol vizsgákat, amelyre középszinten több mint 48 ezren, emelt szinten pedig több mint 20 ezren jelentkeztek, a másnapi német nyelvi vizsgákra középszinten 12 ezren, emelt szinten több mint háromezren vállalkoztak – ismertette az államtitkár.

Hozzátette, hogy az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintűeket június 14. és 25. között tartják kizárólag azon tárgyakból, amelyeknek csak szóbeli vizsgarésze van. Testnevelésből a szóbeli és – bizonyos feladatok mellőzésével – a gyakorlati vizsgát is meg kell szervezni.

mti

Egy éve élünk „háborús körülmények között” – mutatott rá a koronavírus-járvány miatt okozott világjelenségre. Hozzátette, hogy  nagyszüleink éltek át ilyeneket, történelemkönyvekben olvasni, filmekben látni hasonlókat: korlátozás, kijárási tilalom, halottak, kórházban lévők, épp csak a jegyrendszer nem jelent meg, s a pénzünket nem „ette föl a hiperinfláció” .

Az embereknek a háborúból – még ha nem is ők indították – előbb-utóbb elegük van, mindenki békés állapotokra, derűre, nyugalomra, tervezhetőségre vágyik. A kormány szakértőinek véleménye szerint akkor lesz béke, ha a vírust az oltásokkal sikerül legyőzni – tudatta a miniszterelnök. Közölte: a regisztráció jól halad, az oltásra jelentkezők száma csütörtökön átlépte a négymilliót. Ez azonban még mindig kevés, a kormány ezért kampányt indít, híres embereket kért föl arra, hogy minél több embert vegyenek rá az oltásra.

Hamarosan az első oltásukat megkapók száma eléri a hárommilliót, május elejére pedig a négymilliót. Május elejétől egy hét, tíz nap alatt újabb egymillió oltást adnak be, május közepére pedig a beoltottak száma eléri a hatmilliót, harmadik hetére a hétmilliót – mondta. Hozzátette: június elejére a nyolcmillió felnőtt korú magyar állampolgár közül – aki megkaphatja az oltást – képesek leszünk hétmilliót beoltani. Jelezte: attól tart, nem lesz annyi regisztrált, magát beoltani akaró ember, mint amennyi vakcina.

Június közepén kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, melyben Magyarország is érintett. Addigra mindenki, aki regisztrált, meg fogja kapni az oltást, így lehetőség lesz arra, hogy védettségi kártyával az érdeklődők részt tudjanak venni ezen az eseményen – közölte a miniszterelnök.

Kitért arra is: az oltási program az ország történetének egyik legnagyobb szervezési művelete. A Magyarországon engedélyezett és használt öt vakcina esetében eltérő időpontban követi az első oltást a második. Minden beadott oltásnak kell legyen egy párja valahol egy raktárban, hogy ugyanabból az oltásból, a megfelelő időpontban a jelentkező megkapja azt. Sokkal nagyobb apparátus dolgozik az oltási kampány hátterében, mint azt gondolni szokták.

Az Európai Unió többi országát Magyarország messze megelőzve, nagyon jól teljesít – jelentette ki a kormányfő.

A vakcinák beszerzésével kapcsolatban kifejtette, személyesen is nyomasztotta, hogy versenyt futva az idővel, minél több életet lehessen megmenteni. Brüsszelben ezen a területen is az történt, mint ami a migrációnál, „jött egy váratlan helyzet, és mire észbe kaptak, hogy ebből baj lesz, már bent voltak”.

Ha nincs uniós megoldás, nemzeti megoldásra van szükség. Kell, hogy legyen ilyenkor egy másik forgatókönyv, ez volt a kínai és az orosz vakcina – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az idő igazolta, jól döntöttünk, lakosságarányosan kétszer annyi embert oltunk be, mint a nyugat-európai államok.

    A tanulság: „ha a saját életünkről, sorsunkról van szó, nekünk kell vállalni a felelősséget” – mondta.

Jelezte, az emberek példás fegyelmezettséggel tartották be a korlátozásokat, nyolc óra után – még Budapesten is – autó és ember alig volt az utcán. Nyugat-Európában tüntetések, szándékos szabálysértések voltak a jellemzőek, a magyarok példamutatóan működtek együtt a járványügyi szakemberekkel és a veszélyhelyzetet irányító hatóságokkal.

Hangsúlyozta, a nyitás minden lépése a beoltottak számától függ, de figyelni kell a járványügyi adatokra is, mert az szabja meg a tempót.

A nemzeti konzultáció világosan kijelölte, milyen lépéseknek kell egymás után következniük: az iskolák kinyitását követhetik az éttermek, majd a szállodák, utána a jeggyel látogatható kulturális és sportrendezvények, mozik, konditermek jöhetnek. Közel vagyunk ahhoz, hogy a védettségi igazolvánnyal látogatható kulturális, közösségi események ismét elérhetőek lesznek – tudatta a miniszterelnök.

via MTI 

Maruzsa Zoltán kiemelte: az írásbeli és szóbeli vizsgákat egyaránt meg kívánják szervezni. Tájékoztatása szerint az érettségi vizsgákra – ahogy a felsőoktatási felvételikre is – a hagyományos február 15-ei időpontig lehet jelentkezni.

Rámutatott: a tavalyi év bebizonyította, hogy a járványügyi keretek közt is biztonságosan meg lehet rendezni a vizsgákat. Tavasszal csaknem 80 ezer, ősszel pedig további 30 ezer tanuló érettségizett le úgy, hogy sehol sem alakult ki fertőzési góc – mondta a köznevelésért felelős államtitkár.

A tavalyi brit példát említve azt mondta: az érettségi vizsgák elmaradása esetén Magyarországon is nagy felvételi káosz alakulna ki, ezért több felelősséget kért a szakpolitikusoktól és a médiától is, valamint azt, hogy fejezzék be a „hergelést”, mert mindenkinek az az érdeke, hogy az érettségit megtartsák.

Kitért arra is, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján a felkészítést a digitális oktatásban is el tudják látni az iskolák, a tavaszi érettségi vizsgák eredményei a digitális munkarend ellenére megfeleltek az elmúlt öt év átlagának. Azonban ahol az szükséges, az érettségire speciális felkészítőket is szervezhetnek az iskolák, mivel sem a pedagógusok, sem pedig a diákok nincsenek kitiltva a középiskolákból – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.

Hozzátette: központilag nem rendeltek el ilyen felkészítőket, ahol azonban helyben úgy vélik, hogy szükség lenne rá, az osztályfőnök, a szülői munkaközösség, az érintett tanulók és az intézményvezető egyeztetése után van mód arra, hogy például a kötelező tárgyakból jelenléti rendben is elkezdjék a felkészülést az érettségikre.

A középfokú felvételikről Maruzsa Zoltán kiemelte: azok szabályait és minden szükséges információt már december 4-én publikáltak az Oktatási Hivatal honlapján. Hangsúlyozta: itt a felkészüléssel sem lehet probléma, mert a 8. osztályosok jelenléti oktatásban vesznek részt.

A köznevelésért felelős államtitkár közölte: a január 23-ai írásbeli felvételiken országosan mintegy 75 ezer tanuló vesz részt az eddiginél jóval több, 535 helyszínen, annak érdekében, hogy a tantermenkénti tízfős beosztást megvalósíthassák.

Az intézmények felkészültek, a beosztások megvannak, és a már megszokott védelmi intézkedésekkel rendezik meg a felvételiket – mondta. Hozzátette: a hagyományos pótló időpont (január 28.) mellett egy második pótnapot (február 5.) is beillesztettek, hogy azok is megírhassák a felvételit, akik az első időpontban betegek vagy karanténkötelezettek voltak.

Maruzsa Zoltán arról is beszélt: a tavaszi félévben kevesebb személyes kontaktussal, főként online módon megtartják a – pénzügyi, fenntarthatósági és digitális – témaheteket, valamint szintén készülnek májusi a nyelvi mérésekre és az országos kompetenciamérésre is. Ezek az írásbeli tesztek a tantermenkénti tíz fős beosztással a bevált biztonsági intézkedések mellett megtarthatók – vélekedett.

A köznevelésért felelős államtitkár különösen fontosnak nevezte az országos kompetenciamérés megszervezését, hiszen ebből pontos adatokat kapnának arról, hogy a digitális munkarendben mely területeken javult, és hol romlott a tanulók teljesítménye. Hozzátette: jelenleg azt látják, hogy mintegy 40 százalékkal csökkent az évismétlések száma tavaly év végén.

Maruzsa Zoltán elmondta: az óvodákban és az általános iskolákban a jelenléti oktatás az ősszel bevált módszer szerint történik, a járvány miatt kedden 42 óvodában (1,4 százalék) van rendkívüli szünet jellemzően egy-egy csoportban és 79 általános iskolában (3 százalék) vezettek be digitális munkarendet szintén egy-egy osztályban. Kiemelte: működnek az iskolák, a kisgyermekes szülők tudnak dolgozni.

A megelőző intézkedések továbbra is érvényben vannak, kötelező a testhőmérséklet mérés, a távolságtartást célzó oktatásszervezési intézkedéseket vezettek be és fokozottan fertőtlenítenek, amihez központilag havonta mintegy 300 ezer liter fertőtlenítőszert biztosítanak – tette hozzá.

A középiskolában a kormány a járványügyi védekezés érdekében a hónap végéig meghosszabbította a tantermen kívüli digitális munkarendet, és abban bíznak, hogy ezeket a korlátozásokat hamarosan teljesen vagy részlegesen fel lehet oldani. A felelős döntés azonban a járványügyi helyzetben a meghosszabbítás volt – mondta.

via MTI