Elkészült a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) amit a közelmúltban mutatott be Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások minisztere. Az új Nemzeti alaptanterv azonban nem váltott ki osztatlan sikert a pedagógusok között, és a Pedagógusok Szakszervezete illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is elutasítja a Nemzeti Alaptanterv legújabb változatát, amely megfogalmazásuk szerint alkalmatlan arra, hogy a magyar oktatásügy megújulásának alapdokumentuma legyen.
Több érdekes újítást is tartalmaz az új alaptanterv, ami egyébként a 2020/2021-es tanévtől kerül bevezetésre. Ilyen például az, hogy a kémiát, fizikát és biológiát összevont természettudományos tantárgyban is tanulhatják majd a diákok, csökkenni fognak az óraszámok, kötelezően választható tárgyként megmarad a médiaismeret tantárgy azonban nem lesz előkészítő évfolyam az óvoda és az első osztály között. A változások szeptembertől az 1., az 5. és a 9. évfolyamos diákokat érintik.
Kásler Miklós szerint szerint az új NAT célja nem más, mint hogy a hagyományos, európai értékeket és modern oktatást ötvöző magyar oktatásból a fiatalok 2030-ra a világ élvonalába kerüljenek. A módosított NAT minden magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja ugyanazokat a lehetőségeket. A NAT bemutatóján a minisztérium vezetője kiemelte, hogy tartalmi megújuláson esett át a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az ének-zene tantárgy. A természettudományos tárgyak esetében science-típusú tananyagot állítottak össze, hogy a diákok érdeklődését még inkább elnyerjék. Lehetőség lesz a természettudomány elnevezésű integrált tárggyal kiváltani a kémia, fizika és biológia tárgyakat. Az idegennyelv-oktatásban az eddigieknél hatékonyabb eszközökkel szeretnék növelni az eredményességet. Nem szűnik meg a médiaismeret tantárgy, a következő tanévtől két évfolyamon is lehet majd tanulni. A 8. és 12. évfolyamon megjelenik az állampolgári ismeretek, amely gyakorlatorientált információkat kíván közvetíteni, így például megtanulják a diákok, hogyan kell használni az ügyfélkaput. A digitális kultúra, a korábbi informatika, valamint a technika tantárgyak is megújulnak. A tanterv kitér azon ismeretekre is, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek.
Elhangzott az is, hogy csökkenni fog a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát. Az alsó tagozat első három évében ez 24 óra lesz, amiből 22 a kötelező (a maximumban már benne van a heti öt testnevelés óra is). A 11–12. évfolyamon összesen a maximum óraszám 34 óra lesz, a kötelező ebből 11. évfolyamon 25, a 12. évfolyamon 24 óra. Ehhez jön még négy kötelezően választható tárgy, a korábbi fakultációknak megfelelően, illetve választható tárgyként négy illetve öt óra plusz.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményében nehezményezte, hogy túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti Alaptantervet, amelyről ráadásul nem is folyt széles körű társadalmi vita. Szerintük ha ezt az új alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, és ami további aggodalomra ad okot az pedig az, hogy a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő. A PSZ meg fogja vizsgálni, hogy a módosított alaptanterv valóban megfelel-e a 21. század elvárásainak, csökkennek-e érzékelhetően a tanulók terhei, továbbá azt is, hogy a 2018-ban megfogalmazott javaslataik közül mit építettek be és mit nem. Érdeklődéssel várja a PSZ azt is, hogy a köznevelésről leválasztott szakképzés közismereti tantárgyait hogyan szabályozza a módosított Nemzeti Alaptanterv.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás a Hit Rádió Középpont című műsorában azt kijelentette, hogy az új Nat növelte a tananyag mennyiségét, holott az eredetinek a harmadát ki kellene dobni ahhoz, hogy az átlagos képességű tanulók is elsajátíthassák. Azt is jelezte az alelnök, hogy ideológiai jellegű vita kerekedett abból, melyik írót kell tanítani, melyiket nem, holott a diákok alapkészségeit (írás, olvasás) kellene az eddigieknél is jobban megerősíteni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig jelezte, hogy messzemenően egyetért a Civil Közoktatási Platform szakmai alapon megfogalmazott véleményével, amely szerint az ismertté vált anyag a tanulók többségének teljesíthetetlen, jellegében a totális műveltségátadás elavult talaján áll, és átideologizált. E miatt még azok a részei is kudarcra vannak ítélve, amelyek egy-egy ponton életszerűbb, korszerűbb tudásátadás lehetőségét hordozzák. Hozzáteszik azt is, hogy véleményük szerint átgondolatlan a NAT bevezetésével megvalósuló óraszámcsökkentés is, amelyet súlyosbít, hogy ezzel együtt nem csökken a megtanítandó tananyag mennyisége és így még inkább fokozódik a tanulók túlterheltsége, az egyénre szabott fejlesztés szinte lehetetlenné válik.
A PDSZ közleményében kifejezte azt is, hogy a szakszervezet követeli, hogy a kormány ne vezesse be az új Nemzeti Alaptantervet, és széles társadalmi egyeztetés keretei között, alternatív lehetőségeket mérlegelve, készüljön egy valóban új és korszerű alapdokumentum.
A Nemzeti Alaptanterv ellen a pedagógusok is tiltakoznak, akiknél az is kiverte a biztosítékot, hogy olyan íróktól kell tananyagot tanítaniuk, akik véleményük szerint fasiszta besorolásúak. Ezzel kapcsolatban a közösségi médiában is többen tettek közzé fotókat, amelyekkel elutasítják a NAT ide vonatkozó követelményeit, illetve a bevezetni kívánt új NAT-ot.
Több ellenzéki párt is jelezte aggodalmát a bevezetni kívánt új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban és az az körül kialakult helyzettel és nemtetszésüknek hangot is adtak.
Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta, hogy – várhatóan több ellenzéki párttal közösen – határozati javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, felszólítva a kormányt, hogy vonja vissza a módosított NAT-ot.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese pedig arról beszélt csütörtökön: pártja azzal vádolja Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát, hogy személyeskedve támadja és “Soros-ügynököknek” állítja be az alaptantervet kritizáló szakmai szervezeteket, pedagógusokat.
Dr. Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján tudás- és értelmiségellenesnek nevezte a Fideszt, és bírálta a nemzeti alaptanterv körül kialakult “káoszt”. Kifogásolta, hogy az alaptanterv tervezete csupán a műveltségi területeket strukturálja át és nem csökkenti eléggé az óraszámokat, eközben a képviselő a tanárok és a diákok túlterheltségét nevezte az egyik legsúlyosabb problémának. Sérelmezte azt is, hogy az új tantervet a tanárok diktátumszerűen kapják meg, azt szakmailag nem vitatják meg velük.
Ezekre reagálva a FIDESZ közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy a módosított Nemzeti alaptanterv vállaltan hazafias, gyermekközpontú és 21. századi. Hozzátették azt is, hogy az alaptanterv kiemelt célja az, hogy a magyar diákok megismerjék a nemzeti kultúrájukat, jobban értsék a történelmi és természettudományi összefüggéseket, eredményesebben tanuljanak nyelveket, az iskolában életképes tudást szerezzenek. Kiemelték, hogy a balliberális ellenzék kritikájában nincsen semmi új, a balliberálisok gyűlölnek és elleneznek mindent, ami a nemzeti identitást erősíti, hiszen ők nem a nemzetek Európáját akarják megőrizni, hanem egy bevándorlókkal teli, identitását vesztett Európát akarnak létrehozni, gyenge nemzetállamokkal, gender-iskolákkal, amelyekben a diákok se nemzeti, se nemi identitást nem kapnak.
