A közelmúltban több helyen is lehetett olvasni a Fertő tó fejlesztésével kapcsolatban cikkeket és bejegyzéseket és bizony voltak köztük olyanok is, amelyek ha finoman akarunk fogalmazni, akkor leginkább amolyan “félinformációkat” tartalmaztak. Ezt a következtetést abból lehetett levonni, hogy igazából egyik írás sem hivatkozott arra, hogy honnan merítették az információikat, ezért kézenfekvő volt, hogy megkeressük a leginkább érintettet, mégpedig a Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját, Kárpáti Bélát azért, hogy elsőkézből tájékozódjunk arról hogyan is áll a projekt. Bár azt is többször hallottuk, hogy gyakorlatilag a fejlesztésért felelős cég szinte elérhetetlen, de ezt ahogy legutóbb sem, úgy mi ezt most sem tapasztaltuk. Sőt! Telefonon időpontot kértünk és nyitott ajtók fogadtak minket és nem volt olyan témakör sem, amelyre ne kaptunk volna választ. Összefoglaljuk mi a helyzet jelenleg a fejlesztéssel kapcsolatban.
Mielőtt azonban a lényegi részre térnénk fontos leszögezni, hogy az is valós tény, hogy jellemzően mint minden beruházásnál úgy ennél is vannak olyanok akik ellenzik a projektet illetve pontosabban egyes elemeit, és természetesen olyanok is akadnak szép számmal, akik támogatják a teljeskörű modernizációt. Hiába van azonban a két tábor más nézőponton, akkor is van egy közös álláspont, mégpedig az, hogy a megújulásra szükség van, hiszen az eddigi szocreál vízitelep látványát nyújtó strand és környéke mellett jócskán elszállt az idő. Valljuk meg őszintén, hogy egy időutazáson ment keresztül az aki eddig lement erre a “mesterséges félszigetre”, aminek persze megvolt a maga diszkrét bája, azonban többnyire csak a gyerekkori élményképek miatt ragaszkodunk talán a múlt életképeihez. Persze a nosztalgiázásnak is megvan a maga szépsége, de talán vétek egy ilyen értékes területet csak az miatt abban a formájában megőrizni. No de térjünk is át a konkrétumokra, hiszen mindenkinek szíve-joga az hogy melyik tábort érzi magáénak, azonban vannak tények, amelyeket érdemes szem előtt tartani.
Az érintett állami tulajdonú ingatlan teljes egésze építési területté lett nyilvánítva 2020. december 17-én, ami azt jelenti, hogy miután a kivitelezést végző cég átvette a területkezelést, így csak külön engedéllyel lehet belépni azokra a helyekre is, amelyek egyébként előtte még látogathatók voltak a nagyközönség számára. A munkagépek január elején már megjelentek és folyamatosan érkeznek a területre – hiszen megkezdődtek a munkálatok – így talán érthető is a fenti rendelet, hiszen ki vállalna felelősséget egy esetlegesen bekövetkezett balesetért.
– Milyen munkák kezdődtek most meg és ennek mi a szerződésben foglalt költsége?
– Gyakorlatilag a mélyépítési munkálatok és a tereprendezés van soron. A részleteit tekintve a következő időszakban a terület rendezési földmunkái mellett kotrási és víziközmű építési munkálatok kezdődnek. Megvalósul a belső locsolóvíz-, belső szennyvíz-, belső csapadékvíz- és belső vízhálózat kiépítése. Mindezek mellett létrejön az északi és déli vitorláskikötő, a csónak- és sétahajó kikötő. Fontos kiemelni, hogy amikor ebben az esetben ütemekről beszélünk, az nem a kész beruházás esetében, hanem a tervezési szakaszban használt ütemezést jelenti, hiszen akkor a tervezést elősegítve választottuk két ütemre a beruházást, gyakorlatilag jobb és bal oldalra – északi és déli oldalra tagolva a fejlesztést. A kivitelezés során ilyen értelembe már nem beszélhetünk ütemekről, a beruházás egységesen készül. Összegezve tehát a választ, az első szakaszban elkészül a teljes fejlesztés alapja, amelyet a későbbiekben követ majd a további építés. Az első ütem kivitelezői szerződésében nettó mintegy 9 milliárd forint szerepel, ennek az átfutási ideje 16 hónap, tehát ennyi idő alatt kell kiépíteni a konkrét alapokat.
– A területen már jelen vannak a munkagépek és ezek szerint már el is kezdődtek az alapozási munkálatok. Ide kapcsolódik az a kérdés, hogy a kiszolgáló tehergépjárművek mekkora plusz forgalmat fognak generálni a környéken? Milyen terhelés éri az érintett településeket? Merre közlekednek majd a teherautók?
– A környezeti terhelés kérdésével természetesen előzetes hatásvizsgálatok foglalkoztak. Ezek segítségével jó előre megtervezhették a szakemberek a megoldást arra nézve, hogy miként lehet a lehető legkevesebb kellemetlenség mellett megvalósítani egy ekkora beruházást. A természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságokkal és a Fertő – Hanság Nemzeti Parkkal egyeztetve olyan tehermentesítő utakat jelöltünk ki, amelyek nagyrészt kikerülik a lakott területeket. A kivitelező előzetes becslése szerint a járműforgalom nem haladja meg a 25 gépjármű/nap számot. Ahhoz, hogy ez a forgalom ne terhelje a lakosságot, olyan organizációs útvonalat határoztunk meg, amely kikerüli Sopron Megyei Jogú Várost és Fertőrákos belterületét. ( Fehér út iránya illetve a Fertőrákos-Sopron-Balf közötti terület ) Mindezek ellenére nem kizárt hogy előfordulhatnak ilyen járművek az érintett közutakon, azonban ezek száma nem lesz jelentős. Szorosan együttműködünk ebben a tekintetben is Fertőrákos Önkormányzatával illetve Sopron-Balf miatt a településrészi illetve a városi önkormányzattal azért, hogy jelezzék ha esetleg plusz korrekciókra van szükség a forgalom miatt vagy éppenséggel valami nem várt probléma merülne fel.
– Információink szerint a napokban kapják meg az értesítést a cölöpház tulajdonosok arról, hogy milyen sors vár az említett épületekre. Egy korábbi interjúnkban ön még úgy fogalmazott hogy fogy körülöttük a levegő, míg a közelmúltban Dr. Farkas Ciprián Sopron polgármestere egy közmeghallgatási kérdésre azt válaszolta, hogy a jelenlegi főmóló és a nádtetős építmények sem katasztrófavédelmi, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem felelnek meg a hatályos hazai és uniós jogszabályoknak, így ezek hosszú távú fenntartása nem lehetséges. Mi lesz ezeknek a sorsa?
– Jók az értesülések, a cölöpházakat el kell bontani, erről a vagyonkezelő kiértesítette a bérlőket. Határidőnek március vége lett megadva és van olyan tulajdonos aki már el is kezdte ezt a munkát.
– Van egy kis zűrzavar ezekkel a cölöpházakkal kapcsolatban a köztudatban, így arra kérem segítsen átlátni a dolgokat. Arról is hallani, hogy mindazok ellenére kell elhagyniuk a vízfelületet a bérlőknek és onnan lebontani a tulajdonosoknak az építményeiket, hogy 99 éves bérleti szerződésük van és ezek egyoldalúan kerültek felbontásra. Azt is sokan tudni vélik, hogy ezek világörökségi épített értékek, amelyek most egy tulajdonosi döntés értelmében kerülnek mégis elbontásra.
– Nem igaz, hogy 99 év vagy örök érvényű bérleti joga lenne ott bárkinek is. Ezek az épületek állami területen álló bérlemények. Fontos kiemelni, hogy nincs és nem is volt örökbérlet a szerződésekben. A most érvényben lévő szerződéseket az előző vagyonkezelő, az EDUVIZIG kötötte a bérlőkkel még 1999-ben. Ezen szerződések mindegyike határozatlan időre szól és tartalmaz egy rövid határidejű felmondási opciót is. A bérlők akkor aláírták ezeket a feltételeket. A szerződéseket 2016-ban módosították, de ez a módosítás csak arról szólt, hogy az Állami Számvevőszék felhívására a nemzeti vagyon védelméről szóló rendelkezés miatt csak átlátható vállalatok bérelhetnek állami területet, de mivel itt vagy eleve átlátható állami cégek vagy magánszemélyek a bérlők, ez a módosítás nem változtatott az eredeti szerződés lényegén.
– Bérleményekről beszélünk. Konkrétan víziállások bérletéről. Azok akik hozzájutottak egy ilyen lehetőséghez azok jelenleg milyen összeget fizetnek egy-egy ilyenért, amire aztán saját tőkéből felépítették az épületeket?
– Egy víziállás bérleti díja átlagosan eddig 200 – 220 ezer forint volt egy évre. Az épületek természetesen a bontás után is az adott bérlőké marad, mi a szerződés szerinti eredeti állapot visszaállítását kérjük, semmi többre nem tartunk igényt. Ez így szerepel egyébként a korábban általuk is lefogadott szerződésekben.
– Sok vélt vagy valós(?) tényt is lehet olvasni, hogy ezek az építmények valamilyen kulturális- vagy világörökségi védettség alatt állnak. Ezeknek van alapjuk? Rendelkeznek ezek valamilyen nemzetközi szervezet által jegyzett védelemmel?
– Abszolút nincs. A Fertő tavi Vízitelep területén nincs világörökségi épített érték, így egyetlen ottani épület sem áll világörökségi védettség alatt. A Fertő, mint kultúrtáj nyerte el a világörökségi védettséget, nem pedig kizárólag épített öröksége miatt. Világörökségi érték a térségben például a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház vagy a sarródi tájházak. A cölöpházak többnyire modern vállalati üdülők, amelyek nagy része egyébként ma már osztrák magánkézben van, de ezek nem képviselnek építészeti értelemben világörökségi értéket.
A tervezés során készült világörökségi hatásvizsgálat sem határozott meg világörökségi szempontból értékes épületet a fejlesztési területen. Ugyanezt erősíti meg a Fertő – táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület és az ICOMOS ( Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa ) nemzetközi szakmai civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága által kiadott állásfoglalásának véleménye is.
A cölöpházakról egyébként azt is tudni kell, hogy azok nem felelnek meg sem a hatályos környezetvédelmi -, sem pedig a katasztrófavédelmi jogszabályoknak és előírásoknak. Ez utóbbit egyébként igazolta is a közelmúltban történt sajnálatos tűzeset példája, ami rávilágított arra, hogy egy valós veszélyforrást jelentenek ezek az épületek.
Ide tartozik az is, hogy állami pénzen nem lehet magánnyaralókat felújítani úgy, hogy például megfelelő szennyvízelvezetésük legyen és egy forgalmas nyári szezonban ne a Fertő tóba csöpögjön a korszerűtlen szennyvíz elvezető cső tartalma vagy éppen a napi szinten történő dugulás miatti anyagok. Nem feledjük, ezek az víziállások eredetileg csónaktárolóknak készültek, azonban mára több fürdőszobás, több wc-s, többszintes magánnyaralók voltak láthatók.
– A teljes beruházást tekintve érkezett önökhöz bármely európai- vagy világszervezettől, vagy akár az uniótól egyébként bármilyen jellegű kifogás ami elmarasztalná vagy módosításokat kérne a projekttel kapcsolatban?
– Semmi ilyen jellegű megkeresés nem történt. A fejlesztés minden előírásnak – környezetvédelmi, természetvédelmi és örökségvédelmi – megfelel, minden tekintetben érvényes engedéllyel rendelkezik a projekt.
– A teljes projekttel kapcsolatban újabban a sportpályák nagysága, illetve azok szükségszerűsége is meg van kérdőjelezve ellenzői részéről. Mi alapján lettek a sportpályák kijelölve? Igaz a szóbeszéd a 16 darab teniszpályáról?
– Soha, semmilyen tervben nem szerepelt 16 teniszpálya, ezt valaki kitalálta. A tervezési szakaszban egyeztettünk a SMJV Sportfelügyeletével, akik összefogják a sportéletet Sopronban. Miután ebben a szegmensben nekik nagyobb a tapasztalatuk, így ajánlásokat kértünk arra, hogy milyen jellegű sportpályákat lenne érdemes kialakítani a területen. Így tehát a tervek szerint helyet kap például tenisz-, streetball- és egy műfűves labdarúgópálya is, amelyekre a legnagyobb igény mutatkozik. A sportpályák egyébként a nagyközönségszámára is elérhetőek lesznek, de úgy kalkulálunk, hogy ezáltal itt helyet kaphatnak majd például sporttáborok is, hiszen a pályák adottak lesznek, arról nem is beszélve hogy egy futópálya is kialakításra kerül, amely szintén egy plusz lehetősége lesz a sportbarátoknak a mozgásra.
Ha pedig sport, akkor nem szabad kifelejteni a horgászokat sem. Természetesen rájuk is gondoltunk, így a partihorgászoknak jó hír lehet az, hogy összességében mintegy háromezer méteren tudnak majd élni a szenvedélyüknek.
– Egy kicsit ugorjunk a jelenleg kritizált elemekről a további fejlesztésekre. Itt van ugye a szálloda kérdése.
– Érdemes azt kiemelni, hogy itt nem egy hatalmas hotelkomplexumról beszélünk, hanem egy olyan szállodáról, amelynek a tervezésekor figyelembe lett véve minden előírás és amelynek helye és nagysága egyáltalán nem lesz szem előtt. Gyakorlatilag ez egy amolyan plusz bevételi forrást jelent majd a telepnek éppen úgy, ahogy a tervezett bérlehető kis épületsor egységei vagy pedig a területre megálmodott kemping. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szálloda azonban egész évben tudja majd a vendégeket fogadni, hiszen nem titkolt cél, hogy a fejlesztésre kerülő területet vagy ha úgy tetszik komplexumot ne csak szezonálisan lehessen látogatni és ez is hozzájárulhat ennek eléréséhez.
– Strand és közösségi terek.
– A korábbi strand helyén lesz az új strand. Hasonló lesz, mint bármelyik osztrák strand. Korszerű kiszolgáló létesítményekkel, medencékkel, büfékkel. Emellett pedig az egész fejlesztés lényege a közösségi élmények megteremtése: játszóterek, padok, sétaösvények, kis kilátópontok és mólók övezik majd az egész partszakaszt, ahol mindenki jól érzi majd magát.
– Az Ökoturisztikai látogatócentrum és terület konkrétan mit takar magában?
– Ez egy 12 hektáros területet foglal magába a terület nyugati oldalán, ahol lesz egy ökopark és egy több mint 1000 négyzetméteres látogatóközpont, amely igyekszik bemutatni és közelebb hozni a látogatóknak a természetben élő halak, madarak és egyéb állatok élőhelyeit és ha úgy tetszik mindennapjait. Ez ilyen szempontból egy minden igényt kielégítő épület lesz, amely a szórakoztatási és akár oktatási célokat is képes lesz maximálisan kiszolgálni. Az ökoparkban sétányok lesznek kialakítva pihenőhelyekkel, ahol pedig a természet kézzelfogható közelségbe is kerül. Lehet majd vidrákat etetni, de átélhetjük hogy milyen egy madár élete a nádasban, de a vándorló madarak útját is nyomon tudjuk majd követni interaktív élményelemeken keresztül. De a tó vízébe is benézhetünk, egy óriási akváriumban a Fertő tóban élő halakat is megfigyelhetik a gyerekek. A terveink szerint a környék iskolái rengeteg izgalmas környezet- és biológia órát tarthatnak majd itt.
– A parkolókialakítás, a térkövezés, az esetleges beton felhasználás mekkora területet vesz el a zöldterületből?
– A terület 70 százaléka élő, zöld növényzet lesz a fejlesztést követően, a többi terület kap burkolatot, csak, ami szükséges Ebbe a 30 százalékba nagyrészt a közlekedőutak és a parkolók kialakítása tartozik bele, amelyek a gyakorlatban azt jelenti, hogy a XXI. század igényeihez igazodva a kulturált közlekedést illetve a kialakításra kerülő közösségi teret igyekszik használhatóvá tenni, de nem tájidegen mennyiségben.
– Tudom korai még végdátumról beszélni – hiszen mint azt például tavaly tapasztaltuk egy járvány is jelentősen lassíthatja a dolgokat a világban – de a projektnek van olyan céldátuma amikorra megvalósulhat az egész beruházás és teljes egészében megnyithatja a kapuit?
– Valóban. A mai világban nem szerencsés egy konkrét dátumot kitűzni, hiszen rengeteg a befolyásoló tényező, azonban ha mégis egy konkrét időpontban kell gondolkodni, akkor a jelenlegi tervek szerint a teljes projekt 2023-ban fejeződhet be. Célunk azonban az, hogy ütemezés függvényében azok a projektelemek amelyek elkészülnek, azokat minél hamarabb használhassák a látogatók és a sportolók.
Összegezve, talán sikerült összefoglalni és válaszokat hoznunk azokra a kérdésekre amelyek foglalkoztatják a közvéleményt a beruházással kapcsolatban és talán segít eligazodni azokban a kérdésekben is, amelyek félreértésekre adhatnak okot. Ezúton is köszönjük Kárpáti Bélának, hogy ismét a rendelkezésünkre állt a témában és fogadott minket.
Egy kis emlékeztető a több mint 30 milliárd forintos Fertő tavi fejlesztésről:
Hazánk egyik legnagyobb turisztikai beruházása kezdődött el a Fertő parton. A fejlesztés a Modern Városok Program keretében valósul meg, mintegy 30 milliárd forintos állami támogatással. A beruházás több évtizedes elmaradást pótol, hiszen egy nagyon erősen leromlott állapotú idegenforgalmi központot kell egy beruházással olyan színvonalúra fejleszteni, hogy az versenyképes legyen a környező osztrák üdülőövezetekkel. A fejlesztés központi célkitűzése, hogy minél több közösségi használatú, élményt kínáló elem kerüljön a területre. A beruházás szempontjából kiemelt figyelmet kap a természeti környezet megóvása, az egész fejlesztés egyfajta terület rekultivációnak is tekinthető. Amelynek része, hogy az a lenyűgöző környezeti és kulturális érték, ami a Fertő-tájat meghatározza, az megismerhető legyen egy helyen. A Fertő part fejlesztés keretében megépül egy 12 hektáros Ökopark és egy hozzá kapcsolódó ökocentrum, amelyben kicsi lagúnán keresztül például megtekinthető lesz a nádas rejtett élővilága, de számtalan séta- és tanösvény is lesz, madarásztó, vidramegfigyelő állomás, és egy hatalmas akvárium segíti majd a természeti kincsek láthatóvá tételét.
