Lázár János miniszter “tégláról téglára” címmel tartott előadást a tihanyi Tranzit rendezvényen augusztus 27-én, többek közt az Építési és Beruházási Minisztérium előtt álló kihívásokat ismertetve. Bár a hangzatosabb kijelentésekre a sajtó szinte azonnal rárepült, a hazai beruházási környezet jövőjének megismerése céljából érdemes a beszélgetés teljes egészét összegezni. Erre teszünk kísérletet: lesz szó vízióról, felzárkózásról, de mindenekelőtt átgondolásról és felfüggesztésről.
Mivel sok valótlanság és mellébeszélés övezi a témát, Lázár leszögezte: pénz szűkében van a világ, az ország fejlesztése mögül elfogytak a források, de egyébként is eljött az ideje, hogy felülvizsgálják a fejlesztéseket. Ebben a munkában kérte személyes segítségét a miniszterelnök, hiszen mint említette, szinte áttekinthetetlen mértékben folynak beruházások, ezek rendezésére vállalkozott. Elmondta, a jelenleg futó közberuházásokat az adófizetők mintegy 10 ezer milliárd forinttal finanszírozzák. Az ígéretek betartását nem vetették el, nem megszüntetik a terveket, hanem elhalasztják, hiszen a szándékuk változatlan.
Kiemelte, a Fidesz-kormány az, amely az elmúlt 100 évben legtöbbet tett Magyarország fejlesztéséért. Hangsúlyozta: 2010 óta minden harmadik forintot fejlesztésre költöttek, a 27 uniós tagállamból hazánk költötte a legtöbbet fejlesztésre.
Kérdésre kifejtette, tartalékot kell képeznie az országnak, de ennek nincs köze a balliberális vészjósláshoz. Ismertette: a kormány eddig 18,5 milliárd eurót beépített az ország infrastruktúrájába, társadalmába, valamint a jelenlegi ciklusban
további 6 milliárd euró érkezik 2023 végéig. Ehhez tartozik az éves 5-10 %-os gazdasági növekedés, valamint a költségvetés komoly bevételei. Tény, hogy a háború hatására elszálltak az energiaárak, felmentek kamatok, ami beszűkítette a mozgáskeretet:
Ebben a helyzetben, a folyamatban lévő beruházásokat be kell fejezni, torzó nem maradhat – mondta.
Részletezte, sokezer beruházás tételes, egyesével való átvizsgálása a feladata, illetve annak az eldöntése, hogy kik kaphatják meg a többletforrást a fejlesztés befejezéséhez …
” … és ki az, aki szigorúbb és szorosabb kontrollt igényel, mert be akar csapni vagy meg akar lopni bennünket.”
A második tételt azok a beruházások képezik, melyek még nem kezdődtek el, ezért elhalasztásra kerülnek. A miniszter szerint 2100 milliárd forint értékű beruházást függesztettek fel, melynek nagy része közinfrastruktúrafejlesztés. Óriási veszteségek, úgy fogalmazott: “Zalaegerszeg M7-es összekötő, 360 milliárd, kuka, Esztergom M1-es összekötő 380 milliárd, Bicske-Budapest között autópálya hatsávosítása kuka, a Testnevelési Egyetem építésének folytatása, 100 milliárdos beruházása megvalósíthatatlannak tűnik …” Összesen 270 hasonló méretű projektről született eddig döntés, és folyik a többi felülvizsgálata is, szintén tételesen. Minden egyes beruházás egyedileg kerül elbírálásra.
Átgondolni, mérlegelni és strukturálni kell. Ennek okán Lázár János a nyár folyamán politikusokkal, társadalmi, egyházi és önkormányzati vezetőkkel, az állami támogatások kedvezményeivel tárgyalt, melyek az ismertek alapján nem feltétlen voltak felhőtlen beszélgetések.
“Nem azért ülök le az illetővel, hogy nyugodjon meg minden megépül, hanem vegye tudomásul, 2025-26 előtt kapavágás sem lesz.” Megjegyezte, nem lehet számolni azzal, hogy a háborúnak hamar vége lesz, fel kell venni a versenyt az energia-, a kamat és a pénzpiacon.
Reményét fejezte ki, hogy az európai unióval minél előbb lesz megállapodás, hiszen a források biztosítása nem kegy kérdése, azt nem lehet elvonni Magyarországtól. Ez nagyságrendileg 23-25 milliárd eurót jelent, az újjáépítési alap és az agrártámogatások nélkül. Ennek eredményeképp előbb-utóbb a magyar költségvetésben megjelennek a fejlesztési források, ezeket márpedig úgy kell elkölteni, hogy válságálló legyen – fogalmazott, majd kiemelte: nem akármire elköltve, hanem a kevesebből többet és jobbat alkotva.
Célként megfogalmazta, amit eddig és a jövőben építettek annak egy olyan országot kell képviselnie, ahol ha Hegyeshalomnál átlépik az országot, ne érezzenek különbséget Ausztria és Magyarország között a következő tíz éven belül.
Ehhez képest most ha valaki átlép a határon Hegyeshalomnál rögtön egy romos határőrségi épületbe ütközik bele, aminek ki van hullva az ablaka – ismertette az állapotokat a miniszter. Elmondta, ennek a különbségének az eltüntetésében mérhető az, hogy hova kell az országot és a társadalmat fejleszteni.
Olyan beruházásokat kell a következő tíz évben megvalósítani, amelyekből egy sokkal erősebb, gazdagabb ország kerülhet ki: az ipar, a gazdaság, az egészségügy és az oktatás területén vinni véghez fejlesztéseket, mely lehetővé teszi a szuverén, önálló lábán megállni képes Magyarország megteremtését a GDP-hez viszonyított adósság a jelenlegi 80 %-ról 50 %-ra való mérséklésével, a 30-40 milliárd forintos devizatartalék 100 milliárd forintra növelésével, a társadalmi felzárkóztatás és a gazdaságfejlesztés eszközeivel.
Alapvető kérdésnek tekinti, hogy olyan nemzeti vállalkozói réteg legyen, aki bevallottan élvezi a mindenkori állam támogatását. Felveti, nem látott még olyat, hogy Ausztriában francia autópályaépítő cég, vagy Bajorországban amerikai autópályaépítő cég dolgozzon. Meglátása szerint ebben vannak Magyarországnak lemaradásai. Felidézte, a rendszerváltáskor az ősbűn az ország kiárusítása volt a stratégiai és közösségi javainak külföldi és globális kézbe való átjátszásával. Ahogyan a mondás tartja azé a föld, akié az ország – vezette le a miniszter. Ebből adódóan akinek a kezében van a gazdasági háttér, az képes az ország gazdasági értékeit befolyásolni. Példának hozta a média, a banktőke, és az energiaszektor területének cselekvőképességét a nemzeti kézbe kerülését követően.
Munkájának másik sarokövét az adja, hogy az építőiparban nyíltan a magyar vállalatoknak akarnak kedvezni, a szegmensben még kiszorítható a külföldi jelenlét. A vezérelv alapján magyaroknak kell tervezni, előkészteni és kivitelezi a magyarok javára, helyben előállított építőanyagból. Ez utóbbi áll az egyik legrosszabbul, hiszen az építőanyag importja 80%-os. Patriótaként vállalt feladatuk, hogy szektorban dolgozó 380 ezer magyar munkájából itt keletkezzen haszon, az elköltött pénz itt maradjon. Ezt tartják szempontnak az új beruházások előkészítésénél.
“A magas import gyengíti a forintot, a külkereskedelmi mérlegen keresztül kiszolgáltatottá teszi az országot.”
Sok minden meg fog változni az állami beruházások mechanizmusában – részletezte: készül az új állami beruházások rendjéről szóló törvény, mely európai normák mentén kedvezni készül a hazai vállalkozásoknak az állami érdek védelmét szem előtt tartva. Átláthatóbb körülmények között szeretnék segíteni a versenyt, ezért a javaslat szerint többek között minden olyan közbeszerzés érvényételen lesz, melyre egy ajánlat érkezik. Mintegy 330 szakmai javaslatból épül fel az új törvénycsomag, ami rendezi a viszonyokat a legmodernebb amerikai és uniós szempontok alapján.
“Egy innovációt szeretnék végrehajtani, amiben kevesebb pénzből jobb minőséget, magasbab színvonalat, fenntartósági szempontokat, energetikát, társadalmi fenntartóhatósági szempontokat figyelembe véve akarunk megvalósítani a jövőben beruházásokat.” – hangzott el.
Kérdésre válaszolva kifejtette, azzal, hogy az ország építéséért felelős tárcát vezeti, a budapestiek jól fognak járni vele, a vidékiek még jobban. Ismertette, az elmúlt időszakban arányait tekintve többet költött a kormány a fővárosra, mint a vidéki Magyarországra. A polgári oldal számára ettől függetlenül Budapest, mint szellemi központ, funkcióját erősíteni kell. Elmondta, van tennivaló bőségesen a nemzet fővárosában, de kialakultak a Fidesz-kormányzás eredményeképp komoly vidéki centrumok, mint egyebek mellett Győr, Veszprém, Zalaegerszeg.
Elhangzott, kormányzati politikusként kötelességük megvizsgálni, hogy ami a főpolgármester szerint járna Budapestnek, az jár-e a vidéki helyszíneknek, például kötöttpályás vasúti elővárosi fejlesztésként Debrecen – Nagyvárad, Szombathely – Kőszeg között, mint Hódmezővásárhely – Szeged viszonylatban. Meglátása szerint a budapesti ember számára a közlekedés a legfontosabb, ebben tudnának segíteni, főképp, hogy a választók bizalmát is meg kell nyerni.
Azonban a vidékfejlesztés kulcskérdés a polgári oldal számára, Lázár János az összefüggést Ausztria, Anglia és Amerikai politikai realitásához köti. Aki fideszesként lemond a vidék fejlesztéséről, az politikai öngyilkosságot követ el meglátása szerint. Hozzátette, félő, hogy a következő évek nehézségeit nem a nagyvárosi, hanem a vidéki ember érzi meg, ezért ezzel komolyan kell foglalkozni. Elmondta, meg kell találni a lehetőségét annak, hogy egy alulról nyitott középosztályt szervezzenek Magyarországon, amelyben a vidéki középosztály erősítése zajlik. A miniszterelnöktől azt a feladatot kapta továbbá, hogy keresse fel az egyéni választókerületek országgyűlési képviselőit, a megyei jogú városok polgármestereit és a főpolgármestert, hogy gyűjtsenek észrevételeket és vázolják fel a terveiket 2030-ig.
Összegezve a türelem és az előkészítés időszakát, Lázár János kiemelte: az egyik legfontosabb, hogy milyen ország legyen Magyarország 2030-ra. Hozzátette: “Nagyon ritkán jutottunk el oda mi magyarok, hogy a Lajtán túli világrészhez felzárkózzunk. Makró gazdasági szinten két ilyen momentum volt, az 1910-es évek és az 1930-as évek, amikor a magyar GDP megközelítette az osztrákot.” Most még itt nem tartunk – folytatta, de szűkült az olló, bizonyos adatokban már igen.
Álláspontja szerint az a magyar politikus, aki hosszútávon tervez és nem csak a választásokat akarja megnyerni, annak ilyen formában foglalkoznia kell a hazája sorsával.
Úgy gondolja, a politikai közösségek közül a következő tíz év kihívásaira jó választ csak az Orbán Viktor vezette Fidesz tud adni.
