Még 2015-ben zárta le a vasúttársaság a Győr-Sopron vasútvonal kétvágásnyúsításának előkészítését, a költségek előteremtésééig fiókban vártak az elkészült tervek. Most a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásait használná fel a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. a korszerűsítéshez.
A Gysev folyamatos bővüléssel meghatározó szerepet tölt be immáron az egész nyugat-dunántúli régióban, hiszen a növekedés mellett korszerűsítéseket és új járműbeszerzéseket is eredményként tudott felmutatni az elmúlt években. Egy év végi osztrák-magyar vasútszakmai konferencián a társaság stratégiai műszaki fejlesztési igazgatója, Czibula András kifejtette: a beruházásokat a hatékonyság további növelése, a közlekedésbiztonság és az utaskomfort javítása köré csoportosítják. Az egykori névadó Győr-Sopron-Ebenfurthi vonal nagyléptékű fejlesztés előtt áll, hiszen szakaszos kétvágányúsítás megvalósítását tervezik a Győr – Sopron – Bécs korridor szerepet is betöltő útvonalnak. Nem beszélve arról, hogy az így létrejövő vasúti lehetőségek nem csak versenyképesebb eljutási lehetőséget nyújtanak a közúttal szemben, hanem környezetbarátabb, gyorsabb és nagyobb kapacitású szállítási adottságot is kínálnak.
A Sopronba érkező, a városon áthaladó vasúti szerelvények rendkívül nagy forgalmat bonyolítanak, ezért is kezdték meg a fejlesztés tervezését mintegy tíz évvel ezelőtt. A 8-as számú vasútvonalon Győr felől érkező vonatok jelenleg város délkeleti részén haladnak át, de nem csak a lakóházakat közvetlenül érintő környezeti hatások csillapodása lenne az elsődleges cél. A tervek szerint a 15-ös számú vasútvonal Sopron-Harka közötti szakaszán új vágányok megépítésével a személyforgalom mellett az áruszállítás kapacitását is bővíteni lehetne. A Sopron-Szombathely vasútvonal forgalma mellett Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) felől is érkeznek szerelvények, és a rendezőpályaudvarra is sok tehervonat fut be.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala idén január 14-én hozott határozatot, melyben a kétvágányúsításra, azaz a fejlesztésre környezetvédelmi engedélyt és egyben működési engedélyt adott. A 8. számú vasútvonal korszerűsítésének részeként új, kétvágányú nyomvonal épül Fertőboz és Kópháza között, közvetlenül összekötve a 8. és a 15. sz. vasútvonalakat, a teljes korszerűsítési terv fő elemei pedig így alakulnak:
- Győr forgalmi kitérő – Kapuvár szakaszon második vágány építése
- Kópháza állomás új kétvágányú vasúti pálya építése
- Kópháza állomás – Harka állomásköz meglévő 1 vágány átépítése, és két új vágány építése (háromvágányú szakasz)
- Harka elágazás – Sopron állomásköz meglévő 1 vágány átépítése, és három új vágány építse (négyvágányú szakasz)
- a 8. számú Győr-Sopron országhatár vasúti pálya állomásainak átépítése
A fejlesztés részeként tehát kapacitásnövelést érnek el a két- és többvágányosítással, és szükségessé váló új térközök kialakításával, valamint a pályakorszerűsítés jegyében 160km/h tervezési sebességet (Győr-Rába híd és Fertőboz között) és 225 kN tengelyterhelést kívánnak elérni, s nem utolsó sorban az utasforgalmi létesítmények fejlesztését, zajvédő falak építését is véghez viszik. A beruházás a jelenlegi árakon számolva közel hetven milliárd forintba kerülhet, derül ki a vasúti fórumot szemléző iho.hu összeállításából.
A fejlesztést érintő 8-as vonal a Gysev legforgalmasabb szakasza, az építési munkálatok előreláthatólag három évbe telhetnek. A vasúttársaság arra törekszik, hogy a jövőben a soproni vasúti csomópont átbocsátóképessége mellett a szombathelyi lehetőségeket is bővítsék. A modernizációs tervekhez lazán kapcsolódva korábban Dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára is kifejtette gondolatait, s történelmi perspektívába csomagolva osztott meg érdekességeket a fejlesztésről. A parlament Gazdasági bizottságának közlekedési albizottsági ülésén, ahol a Sopront és a térséget is képviselő Barcza Attila is tag, 2018. december elején elhangozott:
“Sopron térségében komoly vasúti fejlesztéseket tervezünk: egyrészt a Sopron-Harka-vonal kétvágányúsítását, hiszen azt használja a Sopron Szombathely-vasútvonal is, illetve a Sopron-Sopronkeresztúr, azaz Deutschkreutz. Akkora a forgalom, hogy az egy vágány gátat szab a forgalom növekedésének. Vannak némi tulajdonjogi problémák is, de nyilván ezek megoldandók, hogy az az egy vágány egyébként nem a mienk, hanem az osztrákoké, mert két vágány volt hajdanában. Az egyik a magyar állam tulajdona volt, a másik az osztrák állam tulajdona, de Trianonban az volt a döntés, hogy a magyar állam tulajdonában levőt fel kell szedni, így Sopron és Harka közt ma egy ÖBB-tulajdonú vágány van, és még fizetik is egyébként a fenntartását. Nyilván ha itt ez a kétvágányúsítás megtörténik, akkor Sopron állomáshoz is hozzá kell nyúlni kapacitáshiány miatt. Illetve az osztrákok szeretnék, de ez is GYSEV-, illetve régiós érdek, a Sopron-Bécsújhely, azaz Wiener Neustadt-vonal villamosítását is.”
A jelenlegi megvalósítások bár nem terjednek ki, de a későbbiekben az országhatáron át Ebenfurth felé vezető szakasz korszerűsítését is tervezik. A soproni észak-nyugati városrész is fellélegezhet, hiszen itt is kiváltanák a vasúti forgalmat, a bécsújhelyi nyomvonalon, a Soproni-Déli pályaudvart követően válna ketté a vasúti pálya. Ezzel megoldódna az újonnan építendő észak-nyugati elkerülő azon eleme is, hogy a jelenlegi ebenfurthi vasúti pályát miért szintbeli csomóponttal keresztezi, hiszen az új nyomvonalon már nem itt kereszteznék egymást az útkapcsolatok.
Források: iho.hu, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Győri Járási Hivatal, parlament.hu, fomterv.hu, Gysev Zrt.
