Fertő tavi beruházás: Zavaros híresztelések helyett nézzük a tiszta tényeket

Fertő tó / A fotót a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bocsájtotta a cyberpress.hu rendelkezésére.

Szinte nem telik el úgy hét, hogy ne lehetne olvasni a Fertő Part beruházásról valamit. Most itt nem is konkrétan a hivatalos projektbemutató információszolgáltatásra gondolunk, hanem leginkább azokra a kritikus álláspontokra, amelyek folyamatosan támadják a fejlesztést és amely kifogásoló hangok fő zászlóshajói a Greenpeace Magyarország illetve a Fertő tó Barátai Egyesület. Az elmúlt időszakban találkozni lehetett a felületeiken a Magyar Tudományos Akadémia kritikus állásfoglalásával, a fejlesztéssel kapcsolatos beruházási árnövekedésről, illetve arról is, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárási díjat kér az igazgatási szolgáltatásáról, ami a Greenpeace beadványával kapcsolatos. Miután nagyon sok olyan témáról van szó, amit  az online oldalak is felkaptak, megkerestük a beruházásfelelős Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t,  hogy segítsenek nekünk abban, hogy tisztábban lássuk a helyzetet és az ő álláspontjuk is kapjon némi nyilvánosságot.  Ahogy korábban, most sem kopogtatunk hiába az irodájuk ajtaján és szívesen fogadtak minket, ahol aztán Kárpáti Bélával,  a Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával nyílt alkalmunk beszélgetni a fenti témákról, aki ismét készséggel állt rendelkezésünkre.  

Fertő tó / A fotót a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bocsájtotta a cyberpress.hu rendelkezésére.

Felmerült és több helyen is olvasható volt a projektet ellenzők táborának közösségi oldalain, hogy nem rendelkezik érvényes engedélyekkel a beruházás, illetve egyfajta természetvédelmi kontrollt is hiányolnak a kritikus oldalon. Mi a helyzet ezekkel?

A Fertő Part beruházás minden szükséges engedéllyel rendelkezik. Valamennyi környezetvédelmi és természetvédelmi előírásnak és jogszabálynak megfelel. Részletes környezetvédelmi hatásvizsgálatok készültek a tervezéskor. A területileg illetékes nemzeti park igazgatóság, illetve a Természetvédelmi Hatóság felügyelete mellett zajlik a beruházás, amit egy olyan természetvédelmi monitoring kísér végig, ami mindent pontosan dokumentál a szakhatóságok felé.

Meghökkentő volt olvasni, hogy az MTA is kifogást emelt a beruházással kapcsolatban. Ezt komoly mérföldkőnek, mondjuk úgy jelentős állásfoglalásnak tekintik a másik oldalon, sőt amolyan részsikernek. Ezzel kapcsolatban mit lehet tudni? Egyeztettek, tájékozódtak önöknél azok, akik az MTA nevében kiadták azt a közleményt?

Fontos tudni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia sajnálatosan teljesen egyoldalúan tájékozódott a kérdésben, nem jártak a helyszínen és meg sem hallgatták a beruházó, de még a területileg illetékes Fertő – Hanság Nemzeti Parkot sem. Egy aktivista szervezet véleményére alapozva fogalmaztak meg állásfoglalást, de még a szakmai és tudományos eredményeket tartalmazó biomonitoring adatokra sem voltak kíváncsiak. Ezek tudatában nem gondolom, hogy tudományosan megalapozottnak tekinthető  a véleményük.

Fontos hangsúlyozni, hogy – bár az ellenzéki politikusok és a sajtó egy része igyekszik elferdíteni a tényeket – a valóság az, hogy ez a beruházás egy mindig is idegenforgalmi célra használt területen valósul meg. Egy méltatlanul elhanyagolt, ’70-es évek színvonalán megmaradt üdülőtelepet újít meg a Kormány, hazai forrásból. Ennek a tónak az osztrák részén legalább tíz ennél jóval nagyobb üdülőközpont van, hatalmas kikötőkkel, stranddal, szállodákkal. Mi úgy gondoljuk, hogy a magyarok is megérdemelnek egy korszerű strandot, hogy ne egy időutazásnak érezzék az emberek, amikor Ausztriából átjönnek a magyar részre. Itt ugyanazok a korszerű infrastruktúrák lesznek, ami az osztrák oldalon teljesen megszokottak már évtizedek óta. Sajnálatos, hogy vannak olyan érdekcsoportok, akik inkább az osztrák érdekeket képviselik ebben a témában és megakadályoznának egy ilyen fejlesztést. Ha a magyar fejlesztés veszélyeztetné a természeti értékeket, akkor a sok osztrák üdülőtelep már rég veszélyeztette volna.

Bár mi írtunk róla, de tisztázzuk konkrétan mi is volt ezzel a közbeszerzési eljárással. Emlékszem, a visszavonás bejelentése nagy öröm volt a Greenpeace Magyarország soproni demonstrációján és mondhatni sikeres eredményként volt ünnepelve, de most ismét élesben van a pályázati lehetőség. Ezek szerint nem állt le a projekt kivitelezése?

A korábbi közbeszerzési eljárás technikai okok miatt került visszavonásra, a sajtóban megjelent alaptalan állításokkal ellentétben soha nem volt és nincs is napirenden a projekt leállítása, ezért a közbeszerzési eljárás újbóli kiírása a projekt ütemezett előrehaladása érdekében történt.

Beszélnek beruházási árnövekedésről is, mármint hogy az eredeti költségekhez képest sokkal drágább lesz a projekt. Ezt mi indokolja?

A projekt tervei és költségbecslése a 2017-es kivitelezési árakat tükrözik, az építőiparban történt áremelkedések minden építkezést hasonlóan érintettek, az áremelkedés ennek tudható be. Csak gondoljunk bele, egy családi ház felépítése mennyibe került akkor és mennyiből jön ki most, 2022-ben. Az áremelkedés a beruházást is hasonlóan érinti.

Vannak olyan elemek a beruházásban, amik most kerültek fókuszba a kritikusok részéről. Bevallom nehezen értelmeztem én is, de mintha több építményről szólna az észrevételük, olyanokról amelyek nem szerepeltek a korábbi tervekben. Valami fürdőházról is szó van.

A fürdőház és a strandpavilonok kérdésében nehéz megérteni, mit kifogásol a Greenpeace, mert itt tulajdonképpen egy napozóstégről van szó meg egy csomó napernyőről, valamint a strandot körülvevő büfésornak vannak árnyékolói, ami talán nem nagy bűn. A tervezett fürdőház egyébként nem új keletű a Fertő magyar oldalán, hiszen ezzel a tervezők a múlt egy kis szeletét hozzák vissza modern köntösben. Az új fürdőház egyébként a strand előtti területen kap helyet, ami egy olyan napozóstég, amely egyben szélfogóként is funkcionál majd, hogy a legkisebb gyerekek számára kialakított partközeli víz még biztonságosabb legyen. Nem értjük, miért lenne probléma, hogy elkészül egy cölöpökön álló napozóstég és hogy a strandon napernyők lesznek. Javasoljuk a Greenpeacnek, hogy menjenek át az egyik osztrák strandra, és nézzék meg, hogy ott zavarnak-e bárkit is a napernyők.

Fertő tó / A fotót a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bocsájtotta a cyberpress.hu rendelkezésére.

 

Nagy figyelmet kapott a közösségi médiában az, hogy a Greenpeace-től 25 millió forintos illetéket kér a Közbeszerzési Döntőbizottság a Fertő tóval kapcsolatos beadványuk elbírálásáért. Miután ebben a kérdésben nem illetékes a Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. – bármennyire is össze van mosva ez a téma is velük – igyekeztünk mi tájékozódni az ügyben és az alábbiakra jutottunk. 

A közbeszerzések jogorvoslati eljárása illetékére vonatkozó jogi szabályozás évek óta hatályban van, a legutóbbi módosítás 2015-ben történt, tehát semmi köze konkrétan ehhez a projekthez.

A közbeszerzési eljárások illetékre a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet vonatkozik. A jogorvoslati eljárás illetéke a rendelet kihirdetése óta, azaz 2015 november másodika óta nem került emelésre, az változatlan, így érthetetlen, hogy ez most miért van belekeverve konkrétan a Fertő tó ügyébe, ha csak nem a hangulatkeltés miatt.  A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint – amit az Index is megírt.  – a beadvány egyébként jogilag is hibás, mert a hatóságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze azt, hogy a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, egész egyszerűen azért, mert ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a verseny szabályoknak megfelel-e a kiírás. Az említett kérelem ez mellett formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek.

A 25 milliós igazgatási szolgáltatási díj összegére kitérve pedig érdemes azt tudni, hogy ez az összeg megfelel a hatályos jogszabályoknak, hiszen aki ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Így tehát ezt az összeget kérheti a testület, amennyiben a beadvány megfelel minden egyéb előírásnak. Így tehát –  bár most ebben a témában konkrétan a Greenpeace az érintett –  minden ilyen esetben meg kell fizetnie a szolgáltatási díjat annak,  aki egy közbeszerzést akar “megtámadni”. Persze a díj mértéke változó, ahogy minden ügy is más.