Hívhatjuk inkubátorháznak, innovációs és technológiai centrumnak vagy épp simán ipari parknak, egy dolog biztos. A város délkeleti részén az új Harka – Sopron összekötő út, a 84-es főút és az M85-ös közös csomópontjánál kap helyet Sopron új inkubációs háza, melynek nem titkolt célja a helyi és egyúttal a hazai gazdaság megerősítése, a vállalkozások bővítése, újak bevonzása. Ha minden a terv szerint haladhat, a külföldi munkaerő-elszívás problémáját is mérsékelni tudják majd a Modern Városok Program beruházásával.
Sopron ipara évtizedekkel ezelőtt jóval kiterjedtebb volt a jelenleginél, a rendszerváltást követően sok vállalat alakult át, szűnt meg. Gazdaságfejlesztésre éppen ezért hatalmas szükség van akárcsak a város önállósodásának szempontjából is. Az iparűzési adóból a város is több fejlesztést tudna eszközölni a lakosság megelégedésére, de egy-egy sok embert foglalkoztató termelő vállalat a munkaerő-piaci kérdéseket is más megközelítésbe helyezné az osztrák-magyar határ viszonylatában.
A város északnyugati területe egy ilyen klasszikus iparterület, azonban fekvése kedvezőtlen. Jelenleg kizárólag a városon keresztül közelíthető meg, s időközben a lakóterületek is túlnőtték magukat szinte minden irányból. Számításba vehető még az egykori téglagyár mögötti egykori agyagbánya területe, azonban az idő elteltével az Aranyhegy nem ezen a fronton bizonyított, sokkal inkább az ezredforduló utáni soproni lakópark dömping egyik ékes példájává vált. A 2005-ben átadott korszerű inkubátorház megépítése ellenére mára az eredeti célfunkciót nem teljesen tölti be, elhelyezkedése szintén kevésbé segíti a cégek ösztönzését.
E kettő mellett azonban Sopron délkeleti részén, a 84-es út és a Sopron-Szombathely vasútvonal között határolt területen fekszik a város legnagyobb iparterülete. A terület dinamikusan fejlődik, hisz az ipari park címet alig 15 éve szerezte meg, a betelepült terület jelenleg már 11,6 hektár, amely a teljes hasznosítható terület 37,6%-a. A további növekedési igényt kiszolgálva azonban infrastruktúráért is kiállt. Újabb feltáró utak, közműhálózat bővítés volna szükséges, annak érdekében, hogy az újonnan befektetők számára is vonzóbbá váljon, hiszen a zöldmezős terület méretéből adódóan kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában.
E célok elérése azonban az önkormányzat lehetőségeit messze meghaladják, éppen ezért kiváló megoldás született a Modern Városok Program keretében. A magyar kormánnyal köttetett megállapodást még 2015-ben írták alá ünnepélyesen a soproni városházán.
A megvalósuló beruházással Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja, hogy az Innovációs és Technológiai Centrum (ITC) létrehozásával biztosítják a gazdasági szereplők számára a fejlődéshez szükséges feltételeket.
A fejlesztés eredményeképpen zöld mezős beruházásként Sopron délkeleti, külterületi részén kiadható műhelyeket, irodákat és közös használatú helyiséget és különböző szolgáltatásokat magában foglaló inkubátorház valósul meg, amely hozzájárul a minőségi vállalkozói adottságokra alapozott, piacképes, lehetőség orientált vállalkozások (különösen helyi startupok, kis- és középvállalkozások) számának bővüléséhez.
A Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) együttműködésével kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy a betelepülő vállalkozások az inkubációs időszak alatt megerősödjenek, hozzájáruljanak a foglalkoztatottság növeléséhez, valamint magas hozzáadott értéket előállítva a bruttó hazai össztermék (GDP) növeléséhez, és az Ausztriába ingázó munkavállalók egy részének hazavonzásához, ezáltal a nemzetgazdaság erősítéséhez.
Ha párhuzamba állítjuk a soproni gazdaságfejlesztési törekvéseket azzal, hogy a kormányzati ideológiai szerint a Magyarország függetlenségének egyik tartóoszlopa munka, nagyon is helytálló cél az új inkubátorház megvalósítása. Ebben a szellemben pedig valóban tisztes megélhetést nyújtó, aktív gazdasági szereplőkre is szükség van, akiknek segítő jobbot nyújthat az indulásban a soproni ITC. Még nem késő felvenni a fonalat, ha nemzetstratégia ügynek tekintjük a kivándorlás megállítását, hiszen valóban sokak számára lenne ideális, ha lemondhatnának a napi ingázással járó nehézségekről, s cserébe közel azonos feltételekkel tudnák hazánkban is hasznosítani tudásokat. Az eszmei cél tehát világos, legyen vonzó Magyarországon maradni, hazajönni, itt jövőt építeni. S míg az M85-ös autóúttal és a városban megvalósuló korszakos fejlesztésekkel Sopronban valóban igyekszik a jövő útjait járni, addig a helyi gazdaság versenyképességének növelése terén még a megvalósulásra várunk, amit a jövő egyelőre még mindig magában rejt.
De már ezt sem sokáig, bizonyos, hogy nem sokára megtörténhet az első kapavágás, vagy épp az alapkő letétele, hiszen 2020. október 19-én megindult a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezési eljárás az illetékes hatóságnál az új ipari ingatlan építésére vonatkozóan (a cikk szerkesztése közben kifüggesztették az eljárás szünetelését is).
A innovációs központ csak az első építőkocka lenne, kívülről építkezve befele, a város felé. A 30-35 ezer négyzetméteren megvalósuló ITC kapcsán két, egymástól különböző látványterv is hozzáférhető a nyilvánosság számára, a külterületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításával foglalkozó partnerségi egyeztető dokumentáció ebből az egyiket mutatja be. Ebben a szakemberek ismertetik, három elkülönült épületrészből áll az ipari park: műhelyblokk, központi épület földszintes épületei, valamint az irodablokk négy szintes épületrésze. A központi épületrész főbejárata nyugatra, az ITC fő bejárati útjára tájolt, ehhez északon és délen csatlakoznak a II. ütemben keleti irányban meghosszabbított műhely és irodaszárny hosszanti épületei. A közzétett összefoglalók azt is ismertetik, hogy az inkubációs fejlesztés haszonélvezői olyan betelepülő mikro-, kis- vagy középvállalkozások lehetnek, amelyek tevékenységüket bejegyzésüktől számított max. 3 évig folytathatják az inkubátorházban. Ezzel adva egyfajta kezdőlöketet azoknak, akik nyitni akarnak a szabad piac felé.
A 42 hektáros területrészen a későbbi déli forgalmi gyűrű kiépítése tovább ösztönözné a tőkeerős, innovatív befektetni szándékozókat. Sopron város településfejlesztési stratégiájában az észak-nyugati elkerülő végpontjától indulva vázolják fel a déli forgalmi gyűrűt, mely az Egeredi út – Harka – Sopron összeköt út mentén a Lőportári úttal köttetné össze a még nehézkesebben megközelíthető területeket. S a távlati gazdaságfejlesztési terület tömegközlekedési, biztonságos gyalogos és kerékpáros megközelítése is megoldandó feladat.
Az uniós, és a megszokottnál jelentősen több kormányzati forrásokat felhasználó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztési forrásából több ütemben rendezik a területet, és valósítják meg az elképzeléseket.
Nem vitás, hogy a befektetések bevonzásában az önkormányzatnak hatalmas szerepe van. Ennek egyik kulcsa, hogy legyen mit kiajánlani a vállalkozók fel. Mint az a projektismertetőből kiderül, befektetés ösztönzés egyik kulcs eleme a szükséges infrastruktúra-fejlesztés, mely keretében önkormányzati tulajdonú, a befektetők és a helyi KKV-szektor számára egyaránt vonzó megfelelő közúti kapcsolattal rendelkező ipari alapinfrastruktúra és összközművesített telkek kialakítása történik meg. A projekt keretében az ITC fejlesztés I. üteme valósul meg a soproni délkeleti ipari területen 25 ha-os nagyságrendben. Erre a célra mintegy 1,5 milliárd Ft támogatást kapott a soproni önkormányzat.
A projekt II. üteme mintegy 3,5 milliárd Ft felhasználásával folytatódik, melynek keretében egy 5000 m2 nettó alapterületű épület (műhelyek, irodák, közös és szolgáltatói helyiségek), valamint a környező 3,5 ha terület alapinfrastruktúrája építik ki.
További 514 millió Ft értékben az önkormányzati és állami tulajdonú helyi utak és csomópontok felújítása, fejlesztése valósul meg. Mindezeken felül, nem utolsó sorban szükséges még a tulajdonviszonyokat is rendezni, hiszen a fejlesztéssel érintett ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülnek.
A kormány a legnagyobb hazai fejlesztési programjából Sopron nem csak itt profitálhat, hiszen többek közt készül az új városi uszoda és az M85-ös autóút is. Megvalósult a Szent Mihály templom, a Lenck-villa, a történelmi belváros felújítása, utak épülnek városszerte és elérkezni látszik a Fertő tavi turisztikai fejlesztés megindítása is.
Hazánk 23 megyei jogú városa a Modern Városok Program keretében mindez idáig, összesen 4000 milliárd forintnyi uniós és hazai forrás felhasználására kapott lehetőséget a beruházások terén.
A cikk elkészítésében a sopron.hu oldalon elérhető szakmai
anyagok voltak segítségünkre, illetve a palyazat.gov hu portál.
Drón fotók: cyberpress.hu
