Megszűnik a kötelező maszkhasználat 5,5 millió koronavírus ellen beoltott ember elérése esetén – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón.
Elmondta, főszabályként belső terekben nem lesz szükség maszkot viselni és 5,5 millió beoltott esetén védettségi igazolvány sem kell a szállodákban, éttermekben, fürdőkben és a strandokra. Hozzátette: az egészségügy területén megmarad a maszkhasználat.
A védettségi igazolvány szükséges lesz a tömegrendezvényeken, a sportrendezvényeken, a koncerteken és az éjszakai zenés szórakozóhelyeken – ismertette. A miniszter azt is bejelentette: július 1-jétől az európai uniós zöld útlevél Magyarországon is hatályba lép.
Közölte: a zöld útlevél papíralapon a kormányablakokban lesz igényelhető, elektronikusan pedig az ügyfélkapun keresztül. Jövő hétfőtől tájékoztató kampány indul, és valamennyi, a zöld kártyával kapcsolatos részletet ismertetnek majd. A kártya három okból állítható majd ki: a betegségen való átesettség, negatív PCR-teszt és védőoltás megléte esetén – részletezte Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy ezért lesz 3 QR-kód ezeken az igazolványokon.
A tárcavezető elmondta: a közúti határátkelőhelyeken a normális rend a legtöbb helyen visszaállt, a belső schengeni határokon Szlovéniába, Szlovákiába, Ausztriába megszűnt a határellenőrzés. Románia, Horvátország és Szerbia esetében a korábbi szabályok szerint áll helyre a határellenőrzés, egészségügyi ellenőrzés már nem lesz, Ukrajna esetében pedig maradnak az eddigi szabályok – ismertette.
Úgy összegzett: a legnépszerűbb nyári nyaralóhelyekre korlátozás nélkül lehet majd utazni. Mint mondta, az országok egy része a tavaly nyári magyar szabályozást alkalmazza, besorolva a különböző országokból érkezőket, és Magyarország az alacsony átfertőzöttség miatt a zöld zónában van. Felhívta a figyelmet arra: szerdán Magyarországon 69 fertőzést regisztráltak és egy ember hunyt el.
A tárcavezető azt is bejelentette: jövő héten kezdődik a nemzeti konzultáció, amely a járvány utáni életről szól, és amelynek gazdasági kérdések mellett a gyermekek védelméről szóló törvény is része lesz.
Az elmúlt években nyilvánvaló volt, hogy nehéz és veszélyes korban élünk, a járványok és a népvándorlások koraként jellemezhetjük a mögöttünk hagyott fél évtizedet – mondta a miniszter, hozzátéve: Magyarországnak is fel kell készülnie erre. Hangsúlyozta, a legfontosabb továbbra is a gazdaság megerősítése, a munkahelyek védelme és a családok támogatása.
Gulyás Gergely ismertetése szerint a nemzeti konzultációban lesz kérdés a 200 ezer forintos minálbérre vonatkozóan, a családi adóvisszatérítés kormányzati tervéről és a hitelmoratórium meghosszabbításáról is. Bejelentette: a kormány szerdai ülésén – látva a nemzetközi vitákat – arról is döntött, hogy a gyermekek védelméről szóló törvény is része lesz a konzultációnak.
Elmondta, az új jogszabály iránt a magyar érdeklődés “nem jelentéktelen” és a nemzetközi érdeklődés is “megtisztelően nagy”. A miniszter ezért rögzítette: a jogszabály nem a melegekről, hanem a gyermekekről, a gyermekek védelméről szól.
A politikus hangsúlyozta: a gyermekek szexuális nevelése a szülők feladata és a kormány véleménye szerint a szülőkön kívül más ember ebbe nem jogosult beavatkozni. Magyarország egy olyan szabad ország, ahol a felnőtt állampolgárok életébe senki nem szól bele, mindenki úgy éli az életét, ahogyan akarja – emelte ki.
Gulyás Gergely közölte azt is: miután 13 vagy 14 uniós ország aláírt egy, a magyar törvényt elítélő nyilatkozatot, a magyar nagykövetek szerdán valamennyi külügyminisztériumba elvitték a kormány válaszát. Ebben visszautasítják az alaptalan vádakat, és felszólítják az aláíró országok kormányait, hogy a jövőben tartózkodjanak Magyarország alaptalan rágalmazásától – ismertette.
Felolvasta a kormány válaszát, amelyben azt írták: az elmúlt napokban több uniós tagállam kormánya alaptalan támadást indított Magyarország ellen. “Magyarország visszautasítja ezeket a támadásokat” – ismertette. A magyar törvény semmiféle diszkriminációt nem jelent, összhangban van az uniós joggal, és az Európai Unió Alapjogi Chartájának szabályzásán alapul – hozzátéve, hogy a magyar törvény védi a gyermekek és garantálja a szülők jogait, a felnőttekre nem vonatkozik.
A kormány szerint az egyes uniós tagállamok által aláírt nyilatkozat tévesen idézi a törvénymódosítást, és kihagyja a szöveg lényegi részeit. A szabályozás egyértelmű, valamennyi szexuális magatartásra vonatkozóan a 18 év alatti gyermek esetén a szülők jogává teszi a szexuális felvilágosítást.
Idézte az Európai Unió Alapjogi Chartája 14. cikkének bekezdését, amely szerint “tiszteletben kell tartani a szülők azon jogát, hogy gyermekeik nevelését és tanítását vallási, filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák, az e szabadság és jog gyakorlására vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban”.
“Felszólítjuk az aláíró országok kormányait, hogy a jövőben tartózkodjanak Magyarország alaptalan rágalmazásától” – idézte a jegyzéket Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó elején gratulált a magyar labdarúgó válogatottnak az Európa-bajnokságon mutatott teljesítményéért.
“Nem akármilyen teljesítmény az, amit a csoportmérkőzések során a magyar válogatott mutatott” – fogalmazott. Hozzátette: a magyar focisták egy olyan csoportban szerepeltek, amelyben a világ öt legerősebb csapata közül három benne volt.
Közölte, “szemben más országokkal, ahol a sportot és a politikát megpróbálják összekeverni, mi csak gratulációnkat szeretnénk kifejezni a magyar válogatott tagjainak”. Rendkívüli teljesítményt nyújtottak – mondta. Jó volt magyarnak lenni a németországi meccs alatt és után – fogalmazott.
Gulyás Gergely kapott kérdést arról, hogy a szerdai müncheni meccsen a bajor hatóságok nem engedték dolgozni a magyar konzulokat. A miniszter azt mondta, a bajor hatóságok barátságtalanul, a jogszerűség határán mozogva jártak el.
Újságírói felvetésre azt mondta, nem tűnik logikátlannak az, hogy a történtek összefüggnek a magyar pedofiltörvénnyel.
Arra a kérdésre, befolyásolja-e Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyilatkozata Magyarország unióval való kapcsolatát, Gulyás Gergely igennel válaszolt és közölte, ezért is reagált a miniszterelnök olyan élesen. A kormányfő úgy ítélte meg, a bizottsági elnök – előzetes vizsgálatot sem lefolytatva – nem nyilatkozhat így – tette hozzá.
Közölte, az az érdekük, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot tartsanak fent Németországgal és Bajorországgal, még ha néhány német politikus azon is dolgozik, hogy ez másként legyen.
Úgy fogalmazott: jogállami szempontból a német hatóságok fellépése a magyar szurkolók ellen aggodalomra ad okot, ezt érdemes megvizsgálni.
Helyesnek döntésnek tartotta, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nem engedte, hogy szivárványszínben világítsák ki a müncheni stadiont.
Hangsúlyozta: a virológusok elsöprő többsége szerint az oltás a koronavírus delta variánsa ellen is védelmet biztosít, így aki beoltatja magát biztonságban van. Megjegyezte: több mint egy hónapja bármilyen oltóanyagból több áll rendelkezésre mint az oltási igény, ezért aki regisztrál, meghatározhatja azt is, hogy hatféle oltóanyagból melyiket kívánja igénybe venni.
Arra a felvetésre, hogy fogják-e azokat kompenzálni, akik Szputnyik oltást kaptak és csak PCR-teszt készítése esetén utazhatnak külföldre úgy válaszolt: nem helyes a kompenzáció szót használni, mert akit ezzel a vakcinával beoltottak, védetté vált a koronavírus ellen. Ugyanakkor a miniszter túl korainak tartotta a kérdést, szerinte meg kell várni július 1-jét, az uniós vakcinaigazolvány elindulását. Úgy fogalmazott: nagy akadálya az utazásnak a Szputnyikkal sem lesz. Azt remélik, hogy sok európai ország eleve mindenkit be fog engedni, ebbe az irányba haladnak a dél-európai országok.
Orvosszakmai kérdésnek nevezte azt, hogy szükség lesz-e harmadik, esetleg negyedik koronavírus elleni oltásra, illetve azt, hogy Magyarországon is alkalmazzák-e a “vakcinakoktélokat”, vagyis hogy két különböző vakcinával oltanak be valakit.
Kérdezték arról a sajtóhírről, hogy vannak olyanok, akik az elégtelen ellenanyagszint miatt Romániába mennek, hogy beoltassák magukat Pfizer-vakcinával. Közölte, a kormányhoz is eljutottak a hírek, ellenőrizték azokat és nem igazak.
A miniszter azt mondta: a magyar vakcinagyár 2022 végén fog oltóanyagot termelni, és a kormány reményei szerint többféle vakcinát is előállíthat. Csaknem tízmillió Pfizer-vakcinája lesz az országnak az év végére – tette hozzá. Megjegyezte: a 12 és 16 év közötti fiatalok is beoltathatják magukat, de erről külön kampányt nem indítottak, mert ez a szülők döntése.
Elmondta: a második oltást be nem adatók védettségi igazolványának érvénytelenítése a QR-kódból állapítható meg, viszont uniós zöldkártyát csak az kaphat, akinek a második oltása is megvan.
Kérdezték arról, hogy a kormány szerint miért haltak meg olyan sokan Magyarországon a koronavírus miatt, miért volt akkora a többlethalálozás. A miniszter szerint ezt szükséges vizsgálni. Hozzátette: az év elejének adatait nézve látszik, hogy a közép-európai térség országaiban magasabb volt a halálozás, valószínűleg ezekben az országokban az emberek általános egészségügyi állapota rosszabb, mint Nyugat-Európában.
A járvány egészét nézve a többlethalálozások számában Magyarország a középmezőnybe tartozik – mondta.
Kérdésre válaszolva a miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy egy esetleges negyedik hullám bekövetkezésekor ismét lesznek szigorítások. Jelezte ugyanakkor, hogy az oltások kötelezővé tételét nem tartja elképzelhetőnek, de azt igen, hogy egyes munkáltatók kötelezhetnének személyes jelenléttel járó munkát végző munkavállalókat az oltásra. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs ilyen kormánydöntés.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kérdésre válaszolva bejelentette: a kormány azt tervezi, hogy megtartják az augusztus 20-ai ünnepségeket és a tűzijátékot. Közölte: remélhetőleg lesz ok és lehetőség ünnepelni, mert a legfrissebb ismert adatok szerint nincs olyan variánsa a koronavírusnak, amely ellen az oltás ne biztosítana magas szintű védelmet. Az 5,5 millió beoltottra vonatkozó cél pedig néhány napon belül elérhető – tette hozzá.
Közölte: jelenleg úgy tűnik, biztonságosan meg lehet rendezni az augusztus 20-ai ünnepségeket és a tűzijátékot.
Arról, hogy a belső schengeni határokon végzett ellenőrzések megszűnése csak a közutakat érinti, Gulyás Gergely elmondta: a légiforgalomban az átszállások miatt bonyolultabb a helyzet. Főként azért, mert különböző gyakorlatok vannak arra a helyzetre, ha valaki az EU területén kívülről átszállással utazik Budapestre.
A bírálói szerint melegellenes rendelkezéseket is tartalmazó pedofiltörvényről a miniszter azt mondta, semmilyen korrekcióra nincs szükség, a törvény úgy jó, ahogy elfogadták. Hozzátette: a gyermekek szexuális nevelése és felvilágosítása a szülők feladata.
Kérték, hogy mondjon olyan intézkedéseket, amelyekkel a magyar állam aktívan védi meleg állampolgárai jogait. Megemlítette az azonos nemű pároknak biztosított regisztrált élettársi kapcsolatot, azt, hogy a büntető törvénykönyvben minősített eset, ha valamely kisebbség sérelmére követnek el bűncselekményt. Az alkotmányban lehetővé tették, hogy polgári jogi igényt terjesszen elő az, akit kisebbséghez tartozása miatt ért sérelem – sorolta.
Kikérte magának, hogy bárki azzal vádolja őket, életvezetési kérdésekbe beleszólnak. Ez idegen attól a világképtől, ami a sajátjuk – jelentette ki.
Nem marad-e segítség nélkül az a gyerek, aki az iskolában jön rá másságára – kérdezték tőle. Közölte, a miniszterelnök is jelezte, hogy a végrehajtási rendeletek elkészítésekor az érintett szervezetek véleményét is meg kell hallgatni. Azt mondta, nem látja azt, hogy ne lenne lehetőség, hogy egy gyerek segítséget kapjon. Azt is közölte: a gyermekvédelmi törvény oktatási részére vonatkozóan a végrehajtási rendeletek világosan szabályozzák majd, hogy a tanár mit tanítson és mit ne, milyen felvilágosítást tartson és milyet ne.
A nemzeti konzultációban a gyermekek védelméről szóló törvényre vonatkozó kérdésről azt mondta: arról szól majd, hogy a szülők kizárólagos joga legyen-e a gyermekek szexuális nevelése. A konzultáció eredményét a kormány figyelembe fogja venni – tette hozzá.
Gulyás Gergely szerint a kormány abban bízik, hogy a józan ész, az értelem teljes egészében nem veszett ki Brüsszelből sem. Ha valaki elolvassa a gyermekek védelméről szóló törvény szövegét, akkor abban az szerepel, hogy a hetero- és a homoszexuális propaganda gyermekek esetén egyaránt tilos. Ezért a törvény ugyanúgy nem heterofób, mint ahogy nem homofób – fogalmazott. Kiemelte: szeretnék elmagyarázni ezt az Európai Bizottságnak, és Magyarország vállalja az ezzel kapcsolatos vitát.
Meglepőnek nevezte, hogy az Európai Bizottság szerint az unió belső piacát is veszélyezteti a gyermekek védelméről szóló magyar törvény.
Az unió jövőjéről szóló vitában a kormány a visegrádi országokkal és bárki mással is szívesen egyeztet, akikkel lehet közös pontokat találni – fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette: az Európai Parlament ma nem egy jó eszköz az integráció fenntartására, az EU működésének elősegítésére, hanem maga a probléma.
Egészségügyi témákra rátérve kifejtette: az egészségügyi rendszert érintő változtatások döntő része “mögöttünk van, nem előttünk”, és elismerésre méltó eredmény, hogy kivezették a hálapénzt, valamint jelentős orvosbéremelést hajtottak végre. Fontos változtatások történtek az egészségügyben – fűzte hozzá.
Beszélt arról is, hogy a kórházparancsnoki rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a készletgazdálkodás és az irányítás szempontjából is kulcsfontosságú volt.
Elmondta, az Országos Kórházfőigazgatóság dolgozik azon, hogy az egészségügyben, hogyan szabályozzák az ügyelet és a túlórák ügyét. Jelezte: rendkívül bonyolult szabályokat kell alkotni, a részletszabályokra a szakma tesz javaslatot. A hálapénz-szabályok ellenőrzésével kapcsolatban a miniszter azt mondta: erről még nem állnak rendelkezésére adatok.
A miniszter a gazdaságról szólva kitért arra is, hogy a járványt követően a világon mindenhol gazdaságélénkítés van, amely inflációs hatásokkal jár. Az EU más tagállamaiban és az Egyesült Államokban is vita van a gazdaságpolitikában. Azt mondta: Magyarországon a kormány szerint a jegybanki eszközök elegendőek ahhoz, hogy ne legyen komoly inflációs kockázat. A jövő évi infláció az előrejelzések szerint 3-4 százalék közötti, és ezt Gulyás Gergely tarthatónak nevezte.
Arról is beszélt, hogy a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem, az ehhez szükséges eszközök a rendelkezésére állnak. Egy kérdésben van vita a bankok és a kormány között: ez a hitelmoratórium meghosszabbítása, és ebben a nemzeti konzultáció eredményét várják, ennek megfelelően döntenek – magyarázta.
Közölte: Magyarországon tavasszal fogadják el a költségvetést, így a hiánycél már ismert, más országokban azonban az év második felében döntenek erről, így nem ismert pontosan, milyen hiányt tartalmaznak a jövő évi büdzsék. De míg az alacsony hiányhoz való visszatérés Magyarországon 2024-ben megvalósul, több országban 5 százalék, vagy afölötti a hiánycél, így nem megalapozott az az állítás, hogy nagy lenne a magyar hiány – vélekedett.
Elmondta, az összes alkalmazott eszközzel – ami nem csupán a bértámogatás volt – több mint egymillió munkahelyet sikerült megvédeni. Bértámogatásra mintegy 90 milliárd forintot fizettek ki – tette hozzá.
A gyorsforgalmiút-fejlesztésekről a miniszter kijelentette: a kormány célja, hogy Magyarországnak ne legyen olyan pontja, ahonnan 30 perc alatt nem érhető el autópálya. Az EU azonban útépítésre nem ad pénzt, a költségvetési kiadásoknak pedig korlátaik vannak, ezért gondolkodik a kormány koncesszióban. Hozzátette: Magyarországon a koncesszió a baloldali kormányok gyakorlata alapján negatív felhangú, azonban ezt lehet jól is csinálni az árfolyamkockázat kizárásával vagy minimalizálásával. A mai 300 milliárd forintos útdíjbevétel további autópályák építésével akár 600 milliárdig is emelkedhet. A cél az, hogy úgy kerüljenek koncesszióba szakaszok, hogy a befolyó autópályadíjakból épüljenek új autópályák és ezekből működtessék is azokat – ismertette.
A miniszter a Blaha Lujza tér állami támogatásból történő felújításáról elmondta: a főváros késedelem miatt kért hozzájárulást a későbbi befejezéshez. Az eredeti célkitűzés szerint áfa nélkül 3,5 milliárd forintba kerülne a beruházás, de az építőipari áremelkedés, valamint a halasztás miatt valószínűleg emelkedni fognak a költségek, a főváros pedig ezért a műszaki tartalmat akarja csökkenteni. A kormánynak az a fontos, hogy újuljon meg a tér – emelte ki.
Harmincéves, klimatizálatlan villamosok főváros által tervezett beszerzéséről megjegyezte: Karácsony Gergely a 2019-es választási kampányban pont a klimatizálatlan metrókocsikkal támadta elődjét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a főpolgármester az önkormányzatokra vonatkozó vészhelyzeti szabályozás szerinti felhatalmazás lejárta előtti délután még egyszemélyben hozta meg a döntést a beszerzésről.
Egy a dugódíjra vonatkozó kérdésre közölte: dugó már van, de azt nem támogatják, hogy ezért még díjat is szedjenek.
Úgy látja, a fővárosi közlekedésszervezés a főpolgármester feladata, ennek látni most a következményeit: teljesen megbénult a közlekedés a fővárosban. Ez, az “autósüldözés újfajta formája” nem helyes, ráadásul a környezeti hatásait tekintve is tragikus a mostani állapot – fogalmazott.
Gulyás Gergely arról is beszélt: zajlottak egyeztetések a kormány 3000 milliárd forintos Budapestnek szóló ajánlatáról, és reményeit fejezte ki, hogy a helyreállítási alapra vonatkozó terveket az Európai Bizottság mielőbb elfogadja, és az uniós költségvetés új szerkezetéről is minél hamarabb sikerül megállapodni.
Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Karácsony Gergely ellenzéki miniszterelnök-jelölt migrációval kapcsolatos nézetei megváltoztak, a miniszter azt mondta: Karácsony Gergely pártja, illetve azok a pártok, amelyek támogatják, mind migrációbarátok, és a nemzetközi küzdelmekben is ellenezték a magyar kormány kötelező betelepítési kvótákkal szembeni törekvéseit.
Azt, hogy Karácsony Gergely miniszterelnökként elmenne a Tusványosra, úgy kommentálta: a helyieket kell megkérdezni szívesen látják-e annak a Gyurcsány Ferencnek a szövetségesét, aki a legnagyobb sebeket okozta külhoni magyaroknak.
Az afganisztáni katonai szerepvállalásáról közölte: ha lesz NATO-misszió, Magyarország kész részt venni benne, egyelőre egyeztetések zajlanak.
Arra a kérdésre, hogy etikus-e, hogy a Kövér László házelnök levelet írt a bíróságnak, hogy kikérje a fideszes Simonka Györgyöt – aki ellen büntetőeljárás folyik – a kétharmados parlamenti szavazásokra, a miniszter közölte: ezt helyesnek tartja, mert két alkotmányos elvet kell ebben az esetben egymás mellé tenni, az ártatlanság vélelmét és azt, hogy a népképviselet demokratikus működése kiemelt fontosságú.
A miniszterelnök édesapjának a hatvanpusztai beruházásáról és az emiatti esetleges korrupciós kockázatról szóló kérdésre válaszolva kijelentette: Orbán Győző évtizedek óta aktív vállalkozó, akinek legálisan működik a cége. Hozzátette: egy olyan majorságról van szó, ahol a gazdasági épületek vannak többségben, így ezek felújítása nem kifogásolható semmilyen formában.
A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: idegen a felfogásától, hogy olyanokat is vagyonnyilatkozatra kötelezzenek, akik külön háztartásban élnek politikus hozzátartozójuktól. Arról senki nem tehet, hogy a fia vagy a testvére politikus lett – jegyezte meg.
A miniszter kizártnak tartotta, hogy a Fidesz az Európai Parlamentben közös frakcióba üljön az Alternatíva Németországért (AfD) párttal. Azt is mondta: Magyarország nyitott arra, hogy a jó államközi együttműködést az új izraeli kormánnyal is folytassa.
Arról is beszélt: a nyelvvizsga-amnesztia indoka, hogy az érintettek mielőbb munkába tudjanak állni, ami gazdaságilag méltányolható szempont, emellett pedig a nyelvtanulás bizonyos formái nehezebbé váltak az elmúlt időben. Ugyanakkor ez általános gyakorlatként nem helyes, most egyedi szempontok miatt hozták meg a döntést, de helyes elvárni, hogy legyen nyelvvizsgája annak, aki diplomát szerez – mondta.
Kérdésre beszélt arról is, hogy az elszállt építőanyagárak miatt lépéseket tervez a kormány, ezeket két héten belül bejelentik.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt is rögzítette: a német-magyar meccsnek helyet adó stadion szivárványszínű kivilágítási ötletének nincs köze ahhoz, hogy a miniszterelnök nem ment el a meccsre. A kormányfő nézte a meccset – tette hozzá.
Kérdésre Szentkirályi Alexandra közölte: alapvetően belföldön tervezi a nyaralást, de lehet, hogy Horvátország is belefér, Gulyás Gergely pedig azt mondta, szeretne nyaralni menni, de egyelőre sem időpontja, sem célpontja nincs.
