Magyarország ezeréves fáját még a trianoni békeszerződés sem tudta elpusztítani – mondta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár csütörtökön Sopronban, a Károly-kilátó közelében, ahol átadták a Trianoni Emlékparkot a trianoni békeszerződés centenáriumán, a nemzeti összetartozás napja tizedik évfordulóján.
Zambó Péter úgy fogalmazott, száz éve “Magyarország fájának ágait levágták, lombkoronájának kétharmadát lecsonkolták”. A személyes tragédiák és a társadalmi veszteségek mellett a gazdasági károk is súlyosak voltak – fűzte hozzá. Trianon a magyar közösségek számára az egyik legtragikusabb szó, de egyben az újrateremtő erő és az összetartozás szimbóluma is, a közös hit és erő, az újrakezdés, a szívek revíziójának ünnepe – hangoztatta.
“Különösen az elmúlt évtizedben az ágak újra hajtottak, a levelek gyarapodtak, így az évezredes fa újra termőre fordult” – mondta, kiemelve, a kormány célja, hogy az összetartozás évezredes, stabil alapjaira építkezve teremtse meg a nemzet egységét.
Zambó Péter kitért arra, hogy Trianon sokkolta az erdészeket is, mert a szakmák sorában a legtöbbet ezen a téren veszített az ország. Az erdőterületek 84 százalékát elvették, így létkérdéssé vált a fásítás a megmaradt területeken. “A kényszerből azonban erényt kovácsoltunk”, mert az erdőterületek megduplázásával jó alapot teremtettünk a 21. század fenntartható gazdálkodási formái, a klímaváltozás elleni küzdelem számára is – mondta.
Trianon tanította meg azt a leckét, hogy mi, erdészek képesek legyünk átfogó rendszerekben és szélesebb összefüggésekben gondolkodni – fogalmazott, hozzátéve, hogy az erdőket nemcsak természeti és gazdasági szempontból alakítják és óvják, hanem kulturális és örökségvédelmi értelemben is. Ezek a szempontok a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt.-nél egyesülnek.
Kifejtette, hogy a Sopron környéki erdőkben jelen van a történelem számos fontos mozzanata: a Páneurópai Piknik emlékhely, az Akadémiai emlékerdő, a Várhely és mostantól a Trianoni Emlékpark, amely az ágfalvi csata emlékművénél kapott helyet. Annál az emlékműnél, amely annak az ütközetnek állít emléket, amely a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revízióját jelentette, és Sopron a népszavazást követően megkapta a Civitas fidelissima, vagyis a Leghűségesebb város címet.
Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere köszöntőjében azt mondta, a park arra emlékeztet minket, hogy bár a trianoni békeszerződés különféle országokba osztotta szét a magyarságot, nem választott el bennünket egymástól, “egy a nyelvünk, egy a kultúránk, egy a nemzetünk”.
Ábrahám István, a TAEG Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az emlékparkot az Agrárminisztérium kezdeményezésére hozták létre. Azért ezt a helyszínt választották, mert a Soproni Parkerdőnek ez a leglátogatottabb része, évente mintegy egymillióan keresik fel.
Az emlékpark Nagy-Magyarországot ábrázolja, az elcsatolt részeket piros, a mai Magyarország területét zöld, a területek között futó sétautakat pedig fehér kövekkel burkolták.
Korábban írtuk:
Trianoni Emlékparkot alakítanak ki a soproni erdőben
Az Agrárminsztérium támogatásával a Soproni Erdőkért Környezetkultúra Alapítvány gondozásában, az összes állami erdészet közösen alakítja ki azt az emlékparkot, amelyet a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készítenek. Ahol a Récényi út eléri a Károly-magaslat lábánál található autós parkolót, korábban is volt már egy emlékmű.
