64 milliárd forintot biztosít a kormány Győr-Moson-Sopron megye fejlesztéseire

A TOP Plusz program céljai és forrásbeli eloszlása Győr-Moson-Sopron megyében / cyberpress.hu összeállítás

Ez már az új hétéves pénzügyi ciklus, melyben a kormány 1800 milliárd forintot biztosít a településeknek. 2021. október végén elindult a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, ami a korábbinál is nagyobb lehetőségeket kínál a nagyobb településeknek. Bár a program fókuszpontja sokkal inkább a keleti országrész felzárkóztatásán van, Győr-Moson-Sopron megye és azon belül Sopron is jó esélyekkel és prosperáló lehetőségekkel indulhat neki a 2027-ig tartó fejlesztési időszaknak.

Varga Mihály pénzügyminiszer bejelentése nyomán már megjelentek a pályázatok a négy és öt számjegyű utak fejlesztése, fejlődő, klímabarát, környezettudatos települések fejlesztése, fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatása, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése, valamint megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések tárgyában, de a bölcsődék-óvodák létesítését, fejlesztését, eszközbeszerzését támogató felhívása valamint a helyi gazdaság és turizmus, a szociális, egészségügyi, gyermeknevelést segítő intézmények fejlesztése és városrehabilitáció is a kiírások között van.

A pénzügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy a TOP program az előző fejlesztési ciklusban kiemelkedően sikeres volt: több mint kétezer település tervei nyertek támogatást 1600 milliárd forint értékben. A fejlesztéseknek köszönhetően többek között 800 kilométernyi út újult meg, 14 ezer bölcsődei férőhely létesült és közel 1500 kilométeren épült kerékpárút – ismertette.

Sopron is eredményesen szerepelt a TOP pályázatok terén, legalább 21 ilyen támogatási forrás kedvezményezettje volt a város, melyek nem csak beruházásokat és fejlesztéseket, de úgynevezett „soft” tevékenységeket, rendezvényeket, kiadványokat, akciókat jelentenek.

A következő hét évben 1800 milliárd forintos keretösszeg jut fejlődési lehetőségre, a Varga Mihály a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött stratégiai partnerségi megállapodást. A TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson, a most induló hétéves fejlesztési periódusban is maximálisan számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére – mondta a pénzügyminiszter.

Nagyobb lehetőséget kapnak a kevésbé felett térségek saját elképzeléseik megvalósítására, hiszen előzetesen minden érintett észrevételt tehetett az illetékeseknél. Ahogyan korábban, úgy most is a helyi Integrált Területi Programok adják a célkitűzést.

A november 2-án megjelent Magyar Közlönyben részletezettek szerint Győr-Moson-Sopron megye hétéves forráskerete 64,32 milliárd forint lesz. Ez szakpolitikai célok tekintetében az alábbi elosztást jelenti: Szociálisabb és Befogadóbb Európa (ERFA) 13,58 Mrd Ft, Szociálisabb és Befogadóbb Európa (ESZA+) 10,90Mrd Ft, valamint Polgárokhoz közelebb álló Európa (ERFA) 34,13 Mrd Ft.

A megye vonatkozásában gazdaságfejlesztésre 5,9 Mrd Ft, településfejlesztésre, települési szolgáltatásokra 13,13 Mrd Ft, fenntartható városfejlesztésre 15,102 Mrd Ft + 2,703 Mrd Ft forrás került elosztásra. A klímabarát megye cél 5,71 Mrd Ft, megyei és térségi fejlesztések 8,198 Mrd Ft, helyi és térségi közszolgáltatások 13,582 Mrd Ft összeggel került megnevezésre.

A TOP Plusz program prioritásaihoz tartozó indikátorok 2027-es célértékeit is tartalmazza a közlönyben kihirdetett jogszabály, ebből lehet arra következni, hogy a fejlesztések milyen eredményeket jelentenek a következő években megyeszerte.

Alsórendű utak rekonstrukciója vagy felújítása 7,5 kilométer hosszban, továbbá belterületi utak 12,09 km terjedelemben. Kerékpárút infrastruktúra kiépítése 112,65 kilométeren. Az új vagy korszerűsített gyermek gondozási létesítmények férőhely kapacitása 506 db, oktatásilétesítmények férőhely kapacitása 2167 db.

Az indikátorok alapján sokkal inkább teret nyer az éghajlatváltozáshoz, környezettudatossághoz kapcsolódó fejlesztések sora:

  • Épített vagy korszerűsített zöld infrastruktúra 18,18 ha területen,
  • Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő lakosság 25.000 fő
  • Javított energetikai teljesítménnyel rendelkező középületek 11.780,91 m²

Az alábbiakban táblázatosan és diagramos ábrázolással is szemléltetjük a megyék szerinti elosztásokat. Ezek alapján világosan cáfolható a Népszava korábbi értesülése, bár a valóban lemaradó térségek kerülnek, jogosan, az előtérbe. Az új pénzügyi ciklusról a Portfolio is írt, a cím szemlélteti a tartalmat, Aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság.

Megye Forráskeret (Mrd Ft)
Bács-Kiskun 98,43
Baranya 84,02
Békés 86,39
Borsod-Abaúj-Zemplén 137,16
Csongrád-Csanád 85,8
Fejér 66,93
Győr-Moson-Sopron 64,32
Hajdú-Bihar 116,14
Heves 62,3
Jász-Nagykun-Szolnok 88,75
Komárom-Esztergom 49,02
Nógrád 65,23
Pest 142,95
Somogy 71,79
Szabolcs-Szatmár-Bereg 151,52
Tolna 45
Vas 45,06
Veszprém 73,21
Zala 55,95
TOP Plusz forráskeretek megyei eloszlása / cyberpress.hu összeállítás

MTI nyomán