4 százalékkal kevesebb volt az öngyilkosságok aránya a pandémia első szakaszában

Egy 70 kutató és 21 ország bevonásával készített nemzetközi tanulmány szerint 4 százalékkal csökkent az öngyilkosságok aránya a pandémia első szakaszában. A kutatásban a Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien szakértői is részt vettek. Az osztrák trend megfelel a nemzetközi eredményeknek, a csökkenés nagyrészt a szociális intézkedéseknek köszönhető.

A MedUni Wien kampusza © / AKH Wien / Houdek

.

A koronavírus-járvány első szakaszában, 2020 márciusa és októbere között 4 százalékal csökkent az öngyilkosságok aránya Ausztriában. Egy nemrég készített kutatás alátámasztotta, hogy ez a trend nemzetközi szinten is hasonlóan alakult a pandémia első időszakában. A felmérésben 21 ország 70 kutatója vett részt, köztük Thomas Niederkrotenthaler és Paul Plener a Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien részéről.

Hogy a krízis és a növekvő pszichés nyomás – megnövekedtek például a depressziós és szorongásos esetek – ellenére az öngyilkosságok száma még csökkent is Ausztriában, a szakértők szerint részben a gyors szociális, egészségügyi és gazdasági beavatkozásnak köszönhető. Ilyen intézkedés például a felnőtteknek indított személyes vagy online pszichoterápiás kezelés, amit az orvossal feliratva ingyenesen lehet igénybe venni. Ezen kívül kibővültek a telefonos krízisvonalak, a munkaerőpiacon célzott támogatási programokat létesítettek és segítségnyújtási kezdeményezések is indultak egyes szomszédságokban (utóbbi Magyarországon is divatba jött a pandémia elején). Ilyen szociális összefogásra általában természeti katasztrófák vagy terrorcselekmények után van példa.

Mivel azonban a pandémiás időszak már több mint egy éve tart, más országokhoz hasonlóan az osztrák lakosság is érezhetően kezd „elfáradni“. Ezeket a jeleket pedig nagyon komolyan kell venni, hogy a lelki problémával küzdők számának erőteljesebb emelkedését meg lehessen előzni, mondja Niederkrotenthaler. Már most szükség lenne például az ilyen szempontból legsérülékenyebb csoportok támogatására, úgy mint az egészségügyben dolgozók, a lelki betegek, és az eddig elszigetelt diákok. Utóbbiakkal kacsolatban Paul Plener hangsúlyozza, hogy Ausztriában és világszerte is a 15-25 éves korcsoport az, ahol a leginkább jelentkezett a pandémia okozta lelki megterhelés. Ennek az is az oka, hogy a szülők munkahelyi problémái, különböző függőségei nagyban kihatnak a gyerekek mentális állapotára is.

Az említett tanulmány, az „International Covid-19 Suicide Prevention Research Collaboration“ tizenhat magas jövedelmű (Ausztrália, Ausztria, Kanada, Kína, Horvátország, Anglia, Észtország, Németország, Olaszország, Japán, Hollandia, Új-Zéland, Lengyelország, Dél-Korea, Spanyolország, USA) és öt közepes jövedelmű ország (Brazília, Equador, Mexikó, Puerto Rico és Oroszország) bevonásával készült és a Lancet magazinban publikálták. A publikáció az alábbi linken érhető el: https://www.thelancet.com/journals/lanpsy/article/PIIS2215-0366(21)00091-2/fulltext