A határmenti osztrák bányákból származó, potenciálisan azbeszttel szennyezett szerpentinit kőzet ügye az elmúlt hónapokban komoly visszhangot váltott ki elsősorban a Vas vármegyei Bozsokot, majd Szombathelyt érintően. A hatósági vizsgálatok több helyszínen már igazolták a szennyezés jelenlétét, miközben más településeken – köztük Sopronban – egyelőre folyamatban van a helyzet tisztázása. A kérdés súlyát nemcsak az adja, hogy hol és milyen mértékben jelent meg az anyag, hanem az is, hogy mindez egy alapvetően jogszerűen működő rendszer keretein belül történhetett meg.
A nyugat-magyarországi régió Ausztriához közeli településeinek bármelyikébe kerülhetett abból a kőzetből, melyek engedéllyel rendelkező osztrák bányákból származnak, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai szerint azok a piaci átlagnál jóval olcsóbbak voltak.
A Greenpeace kutatása nyomán jutott tudomásra, hogy a természetben előforduló azbesztet más kőzettel együtt kitermelték, majd értékesítették. A hatósági mérések eredményei a zúzottkő jelentős azbeszttartalmát, valamint az utak igénybevételének következtében levegőbe jutó azbesztrostok jelentős számát mutatták ki. Az év elején ezért az osztrák hatóságok által a következő négy bánya bezárásáról döntöttek: Pilgersdorf, Bernstein, Rumpersdorf, Badersdorf
A Greenpeace továbbá újabb felderítéseket végzett több helyszínen, melynek során Sopronban is járt, ahol szemrevételezés alapján egyértelműnek tűnt, hogy a terület azbeszttel szennyezett, ezzel kapcsolatban a szervezet bejelentést tett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak – írja a szervezet legfrissebb közleménye.
Dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere közösségi oldalán arról tájékoztatta a soproniakat, hogy az önkormányzat minden érintett kivitelezőtől és cégtől információt kért, és a jelenlegi adatok alapján önkormányzati beruházásoknál nem használtak fel azbeszttel szennyezett, osztrák eredetű kőzúzalékot.
A város első embere ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a vizsgálatok tovább folytatódnak, és a helyzetet a hatóságok lezárásáig folyamatosan figyelemmel kísérik.
Ugyanakkor nem zárható ki, hogy magánfelhasználásra került az anyagból a soproni térségbe. Információnk szerint gyakran használták kocsibejárók, autóbeállók feltöltéséhez vagy makadámutak sármentesítésére a zúzalékot. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a problémát nem önmagában a kőzúzalék jelenléte okozza, hanem annak mechanikai igénybevétele. Ez azt jelenti, hogy jármű- és gyalogosforgalom vagy szél hatására a porral együtt levegőbe kerülhet az azbeszt.
A szervezetbe jutva a rostok a tüdőben maradhatnak, a hatások jellemzően hosszabb idő alatt alakulnak ki. A kockázat mértéke függ a belélegzett mennyiségtől és a kitettség időtartamától – ismerteti a helyzetet a Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása. Hozzáteszik, az azbeszt-expozíció sajátossága, hogy a hatások hosszabb idő alatt alakulnak ki, és nincs olyan általánosan alkalmazható szűrővizsgálat, amely korai stádiumban megbízható eredményt ad, viszont felelős lehet akut légúti tünetek kialakulásáért is. Szombathelyen mintegy 12 kilométer szilárd burkolattal el nem látott újépítésű családi házas övezet úthálózata érintett, emiatt a városvezetés egészségügyi veszélyhelyzetet rendelt el. Intézkedtek behajtási tilalom elrendeléséről, a lakosság részére védőmaszk kiosztásáról és folyamatosan locsolják a kavicsos utat a kiporzás mérséklése érdekében. A szakhatóság a gyakran ismételt kérdéseket összesítette, a válaszok ide kattintva olvashatók.
Az ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy a lánc szereplői – a bányától a kivitelezőig – a rendelkezésre álló információk alapján jogszerűen járhattak el, így a felelősség kérdését nehéz megítélni. Az érintett bányák engedéllyel működtek, a kitermelt kőzet kereskedelmi forgalomban volt. Joggal feltételezhető, hogy annak beszerzése és felhasználása a szereplők részéről jóhiszeműen, az elvárható gondossággal történt.
A legfontosabb, hogy a lakosságot fenyegető potenciális kockázatok minimalizálása érdekében a szennyezett kőzetet el kell távolítani, vagy más megoldás nem lévén le kell fedni szilárd burkolattal.
A Greenpeace felhívására az ASFINAG, a McDonald’s és az ÖBB azonnal kármentesítette az általa kezelt területeket, hiszen Magyarország és Burgenland mellett Alsó-Ausztria és Stájerország tartomány számos helyszínére került a kőzetből. Többek között felhasználták a kőzetet Breitenbrunn am Neusiedler See és Winden am See vasútállomásain, az oberpullendorf-i McDonald’s-nál valamitn a baden-i tartományi kórháznál is.
A kormányhivatali ismertető kitér arra, ha a kőzet magánterületen került felhasználásra, mintavételre akkreditált cégekkel lehet felvenni a kapcsolatot (pl. Kör-Ker Kft., MAir-Scope Szolgáltató Kft.) Aki korábban ilyen jellegű követ vásárolt, engedéllyel rendelkező hulladéklerakón adhatja le ugyanis az azbesztet tartalmazó építőanyag veszélyes hulladéknak minősül.
