Ígéretét megtartva fordulatot hoz a hazai közigazgatás számára a parlamenti többség: az Országgyűlés a keddi ülésnapon 134 igen és 52 nem szavazat mellett – a teljes ellenzék nem szavazata mellett – elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében megszűnik a vármegye és a főispán elnevezés. A döntés értelmében a területi közigazgatási egységek ismét a megszokott „megye” nevet viselik, míg a területi államigazgatási szervek vezetői újra kormánymegbízottként folytatják munkájukat.
A módosítás előzménye, hogy Magyar Péter miniszterelnök a kampányban tett állításaival összhangban július elején jelentette be a főispán és vármegye kifejezések kivezetését. A kormányfő már korábban is hangsúlyozta: szakítani kívánnak azzal a gyakorlattal, hogy a területi vezetői tisztségek politikai kinevezetteket jelöljenek, és a Tisza-kormány alatt a kormánymegbízottak valódi közszolgaként dolgoznak majd. A középtávú tervek között szerepel a kormányhivatali rendszer átfogó átalakítása és a szakigazgatási szervek szerepének újragondolása is.
A 2022-ben bevezetett vármegyei és főispáni elnevezéseket az akkori kormánypárti többség a történelmi hagyományokkal és a nemzeti összetartozás erősítésével indokolta. A most elfogadott jogszabály ezzel szemben a praktikus szempontokat előtérbe helyezve az átláthatóságot, a közérthetőséget és az egységes jogalkalmazást jelöli meg fő okként. A döntés a közigazgatási és hatósági feladat- és hatáskörök tartalmát, valamint az eljárási rendet érdemben nem változtatja meg; a módosítások elsősorban terminológiai és jogtechnikai jellegűek. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, míg azok a rendelkezések, amelyek tételesen átírják a kapcsolódó jogszabályokban a megnevezéseket, október 1-jétől alkalmazandók.
A jogszabályok átírása mellett a döntés megnyilvánul a mindennapi utcaképben is: az út menti jelzőtáblákat ismét ki kell cserélni. Bár felmerült olyan felvetés, hogy a 2023-ban leszerelt régi táblákat helyezzék vissza, a Magyar Közút korábbi tájékoztatása szerint ez nem lehetséges. A korábbi táblákat ugyanis nem raktározták el, hanem átalakítás után tereléseknél és útlezárásoknál használták fel. A cyberpress.hu saját tapasztalata szerint a korábbi táblák többsége elhasználódott volt, így újracserélésük ebben a formában indokolt. Az országszerte található mintegy 589 vármegyehatár-tábla cseréje új gyártást igényel, ami közel 50 millió forintos kiadást jelent, átmatricázásukra az útügyi szaáblyok miatt nincs lehetőség. A térség útjain és a hivatalok homlokzatán, a hatóságok gépkocsiján valamint ruházatán így hamarosan újra a jól ismert „megye” feliratokkal találkozhatnak a közlekedők és az ügyeiket intéző állampolgárok.
Időbeli áttekintés:
Szent István államalapításától egészen 1950-ig a királyi várak köré szerveződő közigazgatás miatt a vármegye elnevezés volt érvényben. A szovjet mintájú tanácsrendszer 1950-es bevezetésével politikai okokból elhagyták a „vár-” előtagot, a megye megnevezés pedig a rendszerváltás után is fennmaradt. A 2023. január 1-jén életbe lépő Alaptörvény-módosítás a történeti hagyományokra hivatkozva visszahozta a vármegyéket, ám ez a korszak nem tartott sokáig: 2026. október 1-jétől a közigazgatás átláthatósága és a közérthetőség jegyében a hivatalos megnevezés ismét visszaváltozik megyére.
