Május 9-én megtartotta alakuló ülését az új országgyűlés, amivel hivatalosan is kezdetét vette a 2026–2030-as parlamenti ciklus. Az ülést Sulyok Tamás köztársasági elnök nyitotta meg, a képviselők pedig megválasztották a parlament tisztségviselőit és döntöttek az új kormányzati struktúráról. Az április 12-i választásokon a választópolgárok közel 80 százaléka vett részt, ami a rendszerváltás óta a legmagasabb arány. A mandátumok alapján a parlamenti patkóban jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok:
Tisza Párt: 141 képviselő
Fidesz–KDNP: 52 képviselő (44 Fidesz, 8 KDNP)
Mi Hazánk: 6 képviselő
Az ülést az eddigi hagyományoktól eltérően szombaton, az Európa-nappal egy időben tartották. Fontos szimbolikus döntésként az Országgyűlés elrendelte, hogy 12 év után ismét kerüljön ki az Európai Unió zászlaja az Országház épületére. Az Országgyűlés elnökévé Forsthoffer Ágnest, a Tisza Párt képviselőjét választották meg 193 igen szavazattal. Székfoglaló beszédében a transzparencia és a „nemzet otthonának” visszaállítása mellett kötelezte el magát.
Az ülés legfontosabb eseményeként a képviselők Magyar Pétert választották meg Magyarország miniszterelnökévé, aki ezt követően letette hivatali esküjét. A kormányfő beszédében kiemelte: a választók példátlan felhatalmazása történelmi felelősséggel jár, célja pedig a jogállamiság helyreállítása és az ország modernizációja. A nap folyamán a Kossuth téren nagyszabású ünnepséget tartottak, ahol Presser Gábor és Molnár Ferenc Caramel fellépése után Magyar Péter köszöntötte az egybegyűlteket.
Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök 36 év után szállt ki a Tisztelt Házból, és nem vett részt a parlament alakuló ülésén. Május 11-én, hétfőn reggel már megkezdődtek a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai. A tervek szerint az új, 16 tárcából álló kormányzati struktúra a hét első felében véglegesen felállhat, miután a képviselők megszavazták a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzás megszüntetését is.
