Őszinte tiszteletadással hajtottak fejet a nemzet gyásznapján

Vámos József, Kovács Attila, Fodor János, Kiss Erzsébet, Sulyok Balázs polgármester (b-j) Újkér, 2026. október 6.

Amikor betekintést nyerhetünk a Soproni járás kistelepüléseinek mindennapjaira, legyen az falunap vagy megemlékező ünnepség, újra és újra bebizonyosodik, hogy itt leljük az egyik legösszetartóbb közösségeket. Október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján sincs ez másképp, amikor Újkér mutatta meg, hogyan őrzik méltó módon a nemzeti emlékezet lángját.

A művelődési ház melletti kopjafánál az Újkéri Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és Újkér Község Önkormányzata közösen szervezett megemlékezést, melyen a település legfiatalabbjai mellett az idősebb generáció is képviseltette magát. Kovács Attila egyesületi elnök beszédében tudatosan kerülte az évtizedek óta ismételt sablonokat, a tankönyvek lapjain ritkán olvasható, ám a nemzet sorsfordító pillanatait annál hűebben tükröző két történeti forrásra fókuszált. Előbb felidézte Kossuth Lajos 178 évvel ezelőtti, 1848. szeptember 22-én megjelent kiáltványát, amellyel a külföldön szolgáló magyar katonákat hazahívta és a haza védelmére szólította fel az itthon állomásozó magyar katonákat. „Haza hát haza, akinek magyar lelke van!” – elevenítette fel a történelmi szavakat. Második mozzanatként Molnár József Szatmár megyei megrázó Haynau-hagyományát hozta közelebb a hallgatósághoz.

A gondolatmenetet folytatva Vámos József a történelmi felelősség kérdéskörét helyezte egy jóval árnyaltabb megvilágításba. Míg a közoktatás és a fősodrú nyilvánosság sokszor csupán egy vázlatos, leegyszerűsített narratívát kínál, addig a múlt mélyebb, kritikusabb megismerése elmaradhatatlan. Rámutatott, a kollektív emlékezet hajlamos kizárólag a Haynau tábornokot megtenni a véres megtorlások közvetlen felelősének, addig a legfőbb felelős döntéshozó szerepe feledésbe merül. Hangsúlyozta, a Ferenc József köré a kiegyezést követően szőtt jóságos uralkodói mítosz ellenére sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az aradi tragédia mögött a császár megkerülhetetlen, személyes akarata állt.

A történelmi visszatekintést a közösség meghallgathatta Kiss Erzsébet kifejezetten erre az alkalomra írt, Aradi emlékezet című versét, amely méltó keretet adott a megemlékező perceknek. A rendezvény zárásaként az emlékezés mécseseit és koszorúit helyezték el a kopjafánál. Kovács Attila mellett az önkormányzat képviseletében Sulyok Balázs polgármester koszorúzott.

Fotók: cyberpress.hu