Széles körű szakértői és hatósági jelenlét mellett tartottak lakossági tájékoztatót május 26-án, kedden az osztrák eredetű, azbeszttel szennyezett zúzottkő soproni vonatkozásairól. Dr. Farkas Ciprián polgármester ismertette az önkormányzat azonnali intézkedéseit és a háromlépcsős cselekvési tervet. Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó, a térség országgyűlési képviselője távollétében levélben tájékoztatta a résztvevőket a kormányzati lépésekről. A május 28-i közgyűlésen már a kármentesítés és az erre szánt 100 millió forintos keret is napirendre kerül.
A május 26-i keddi, GYIK Rendezvényházban tartott fórumot a város jegyzője nyitotta meg. Dr. Sárvári Szabolcs az eseményen hangsúlyozta: céljuk, hogy minél szélesebb körben kaphassanak tájékoztatást a helyben élők.
Dr. Farkas Ciprián polgármester bevezetőjében felidéztem az áprilisban kirobbant osztrák azbeszt-ügy nyomán a soproni önkormányzat azonnal nyilatkozatot kért a városi beruházások kivitelezőitől. Bár önkormányzati projektekhez nem használtak a burgenlandi bányákból származó kőzúzalékot, a városvezetés mégis akkreditált laboratóriumi vizsgálatot rendelt el: 34 soproni útszakaszból a május 16-án beérkezett eredmények alapján 19 esetben mutatták ki a rákkeltő anyag jelenlétét.

A laboratórium szakemberei szerint a szennyeződés nagy valószínűséggel ráhordással – magánutakról, kocsibeállókról – került az önkormányzati utakra. Az eset pontos körülményeit a kormányhivatal jelenleg is vizsgálja.
A laboreredmények ismeretében azonnali, háromlépcsős cselekvési terv lépett életbe. Elsőként az érintett utcákban sebességkorlátozást vezettek be, és „kivéve lakók” kiegészítéssel behajtani tilos táblákat helyeztek ki. Második lépésként gyors, átmeneti megoldásként megkezdődött az utak kalcium-kloridos kezelése, amely 6-8 hónapra megköti a port. A polgármester kiemelte: a biztonság maximalizálása érdekében nemcsak a szennyezett, hanem a város összes, szilárd burkolattal nem rendelkező utcáján elvégzik ezt a felületkezelést. A hosszú távú megoldás a szennyezett zúzalék teljes eltávolítása vagy végleges felületzárása lesz.
Ehhez azonban az illetékes hatóságok és a minisztérium iránymutatása, valamint állami szerepvállalás is szükséges, hiszen a probléma országosan több száz települést érint. Az önkormányzat a károk érvényesítése érdekében büntetőfeljelentést tett.

A fórumon felolvasták Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó országgyűlési képviselő levelét is. A tájékoztatás szerint a probléma kezelése már a legmagasabb diplomáciai szinteken zajlik: Gajdos László miniszter közbenjárására a még egyedüliként működő rohonci (Rechnitz) bányából származó kőzúzalék importját felfüggesztették. Magyar Péter miniszterelnök pedig Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral, aminek eredményeként közös magyar–osztrák munkacsoport állt fel. A képviselő javasolta, hogy Sopron vegye át a Szombathelyen már bevált, EU-standard válságkezelési modellt a hatóságok bevonásával és a lakosság tájékoztatásásval. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a kormányzat a „szennyező fizet” elvét képviseli, a felelősségre vonás nem maradhat el. Tovább jelezte, a május 28-i közgyűlésen személyesen is részt kíván venni, hogy részletesen meg tudják vitatni a kármentesítés és a felelősség kérdését.

Dr. Simon Kinga tüdőgyógyász főorvos az egészségügyi kockázatokról szólva elmondta: a magyar egészségügy eddig jellemzően csak a foglalkozási megbetegedések révén – azbesztfeldolgozásban, kármentesítésben dolgozóknál – találkozott az anyag okozta elváltozásokkal. A szabadtéri, nyílt területen történő belélegzés egészségügyi kockázatairól kevés az adat, ám valószínűsíthető, hogy a veszély kisebb, mint a zárt téri, folyamatos ipari kitettség esetében. Az azbesztrostok belélegzése tüdőhegesedést, gyulladást okozhat, amely évtizedek alatt jó- vagy rosszindulatú daganatos folyamatokká (tüdőrák, mellhártyadaganat) alakulhat. A lappangási idő hosszú: a betegségek jellemzően 30-40 évvel a kitettség után alakulnak ki, és az első tünetek (nehézlégzés, fáradékonyság) is 10-20 év múlva jelentkeznek. A doktornő hangsúlyozta a lakossági tüdőszűrések és a mellkasröntgen fontosságát az elváltozások korai felismerésében.

Prof. Dr. Bidló András egyetemi tanár a szennyező anyag geológiai hátterét ismertette. Elmondta, hogy az azbeszt egy gyűjtőfogalom, amely hatféle, rendkívül vékony (a hajszál egy századát kitevő) tűs szerkezetű szilikátásványt takar. A Kőszegi-hegység osztrák részén (és átnyúlva a magyarországi Vas-hegyre is) a több mint 140 millió évvel ezelőtti geológiai folyamatok során jött létre a zöldes-szürkés-kékes árnyalatú szerpentinit kőzet, amely ezeket a rostokat tartalmazza. Bár ezek természetes ásványok – és csak belélegezve jelentenek veszélyt –, a mállási folyamatok során a mikroszkopikus rostok könnyen a levegőbe kerülnek. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bányászott kőzet azbeszttartalma rakományonként is jelentősen, 1 és 30 százalék között ingadozhat. A gyanús, zöldes árnyalatú kőzetből a biztos kimutatás kizárólag pásztázó elektronmikroszkóppal lehetséges.
Dr. Giczi Edina, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatóságának főosztályvezetője a eljárásrendet részletezte. Kiemelte: Magyarországon nincsenek természetes azbesztet tartalmazó bányák, így a hatóságok eddig főként csak a panelházak szigetelése és a hullámpalák kapcsán találkoztak a problémával. A legelső bejelentés a Greenpeace részéről április 22-én érkezett egy soproni helyszín tekintetében, amelyet azóta több mint száz követett. A hatáskörök megoszlanak: magánszemélyek és önkormányzatok esetében a járási hivatal, míg gazdálkodó szervezeteknél a vármegyei főosztály jár el. A helyszíni szemlék után a hatóság dönti el a levegőtisztaság-védelmi mérés szükségességét, a vizsgálatokat pedig kizárólag a két hazai akkreditált laboratórium végezheti – lakossági magánmintavételek eredményét nem tudják elfogadni. A főosztályvezető méltatta Sopron önkormányzatának azonnali kalcium-kloridos pormentesítési eljárását.

Jelenleg tíz minisztérium dolgozik az országos válságkezelési és finanszírozási eljárásrend kialakításán.
A rendezvényen az önkormányzat vezetése és a meghívott előadók mellett jelen voltak a megyei és járási kormányhivatal, a tisztifőorvosi szolgálat, a katasztrófavédelem, az egészségügyi szakellátás, valamint építőipari vállalkozó és a városüzemeltető cég, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot vezető szakemberek is. Kérdések két órán keresztül több városrészt érintően, valamint Harka tekintetében is megfogalmazódtak. A polgármesteri hivatal részéről elhangzott, csak az azbesztszennyezéssel összefüggésben létrehozott e-mail címre mindeddig 200 megkeresés érkezett, a hivatal dolgozói pedig napi 40 bejelentést válaszolnak meg.
Kutyaghegyi és virágvölgyi lakosok a 10 km/ó-s sebességkorlátozás be nem tartása miatt fogalmazták meg aggodalmaikat, emiatt továbbra is fennáll az egészségre ártalmas kiporzás. A városvezetés a csütörtöki közgyűlésen a rendőrség szigorúbb ellenőrzését fogja kérni. Ezzel párhuzamosan a Széles Út Kft. folytatja a kalcium-kloridos permetezést 25 ezer négyzetméteren. Felvetésekre reagálva Dr. Farkas Ciprián rámutatott: a szennyezett zúzalék elszállítása – a szombathelyi tapasztalatokhoz hasonlóan – olyan csillagászati összeget emésztene fel, amely önmagában meghaladja Sopron teljes, mintegy 8,5 milliárd forintos éves adóbevételét, így a végleges megoldáshoz mindenképpen állami forrásra és központi eljárásrendre van szükség.
A városvezetés ígéretet tett arra, hogy a kalcium-kloridos kezelések után akkreditált céggel a levegő azbeszttartalmát és a kiporzás mértékét is mérni fogják, a vizsgálati jegyzőkönyveket pedig teljes egészében nyilvánossá teszik az önkormányzat honlapján.

Sokan érdeklődtek a hosszú távon jelentkező egészségügyi hatások iránt, mivel a több évtizedes lappangási időszak alatt a szöveti elváltozások korai, rutinszerű kiszűrésére nincs orvosszakmai lehetőség. Dr. Simon Kinga tüdőgyógyász kiemelte, hogy az azbeszttartalmú por belélegzése ellen az FFP3-as szűrőmaszk nyújt hatékony védelmet, a szennyezett ruházat tisztítását pedig a rostok beltéri lerakódásának és másodlagos felkavarodásának megelőzése érdekében lakáson kívül javasolt elvégezni. A gyermekek esetében a szükségtelen sugárterhelés miatt a rutinszerű, panaszmentes megelőző mellkasröntgen szakmailag nem indokolt, náluk a legfontosabb feladat a porral való érintkezés minimálisra csökkentése.
A lakossági bejelentések alapján az önkormányzat újabb 44 helyszínt vett fel a vizsgálati listára. A laborok túlterheltsége ellenére a mintavétel napokon belül megkezdődik. A megengedett egészségügyi határérték a közelmúltban a tizedére szigorodott (0,1-ről 0,01 rost/cm³-re). Sopronban 0,02 és 0,03 közötti értékeket mértek, ami a régi szabály szerint még elfogadható lett volna, most viszont már beavatkozást igényel. Az azbesztszálak viszonylag nehéz részecskék, gyorsan és a földfelszín közelében ülepednek ki, így a pornak leginkább a gyermekek és a kisállatok vannak kitéve. A lakóházak melletti sűrű növényzet sokat felfog a szennyeződésből, a kerti levelek rendszeres locsolása pedig segít lemosni a lerakódott rostokat. Az útszakaszos kalcium-kloridos kezelése kapcsán a szakértők megnyugtatásul hozzátették: a sima eső nem mossa ki az anyagot, sőt elősegíti a hatását, csupán a vezetékes vízzel történő, nagynyomású kerti locsolást kell kerülni az érintett utcákon.
Válaszul egyebek mellett elhangzott, a közterületeken, munkálatoknál azbesztmentes, jellemzően sümegi és uzsai bányákból származó kavicsot szórnak. A kimutatott azbeszt kizárólag az útpadkákban, valamint a magánterületekről és kapubeállókból kihordott anyagokban található meg. A lakók által említett, földben mélyebben lévő korábbi rétegek kapcsán elhangzott, hogy az azbeszt kémiailag és biológiailag semleges, amíg nincs megbontva és nem porlad, így a fúrásos vizsgálatoknak nincs értelme, a jövőbeni közműbontásoknál viszont célzott technológiát alkalmaznak majd a szolgáltatók.
A városvezetés hangsúlyozta, hogy Sopronban nincs egészségügyi veszélyhelyzet: a mért 0,02–0,03-as értékek csupán a 2025 végén a tizedére szigorított új jogi határérték (0,01 rost/cm³) miatt igényelnek most beavatkozást, a korábbi szabályok szerint teljesen biztonságosnak minősülnének. Az önkormányzat és az eljáró hatóságok a lakossági panaszok kapcsán kiemelték, hogy minden bejelentést ellenőriznek.
A cikk részben mesterséges intelligencia felhasználásával készült, ami terjedelmes 2 és fél órás fórumon elhangzottak feldolgozásában volt segítségünkre.
Fotók forrása: Sopronmédia / Youtube