Újabb állomásához érkezett a Fertő part jövőjét érintő fejlesztési folyamat: Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője közösségi oldalán jelentette be, hogy a projekt miniszteri biztosaként elkészítette a társadalmi egyeztetések eredményeit összegző dokumentumot, ami immár nyilvánosan is elérhető az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján.
A „Fertő-fejlesztés folytatásának alátámasztása” című kiadvány a helyi lakosság, az önkormányzatok, valamint civil és szakmai szervezetek bevonásával zajló egyeztetések tapasztalatait foglalja össze, és azt rögzíti: a fejlesztés folytatásának irányáról a térségben többségi álláspont alakult ki.
Érdemes leszögezni mindenek előtt, hogy ez nem beruházási vagy kivitelezési terv, nincs szó kőbe vésett határidőkről, hanem egy olyan összegző anyag, amely a korábbi viták után bemutatja, milyen elvárások és feltételek mentén képzelik el a helyi szereplők a Fertő-part jövőjét. Emlékezhetünk, Lázár János legutóbbi soproni látogatása alkalmával is több ízben hangsúlyozta, a Fertő tó egyetlen magyarországi strandját érintő fejlesztés nem volt jól előkészítve, ami miatt nagy társadalmi ellenállásba ütközött. Hozzátette, ugyanakkor az eddig elvégzett munka nem volt hiába való, a közművesítés mellett elkészült az északi-kikötő.
A miniszteri biztosként jegyzett kiadvány több mint száz személyes egyeztetés, szervezeti állásfoglalások, valamint korábbi és friss konzultációk eredményeire épít. A fejlesztés előre mozdításáról tizenöt térségi önkormányzat fogadott el képviselőtestületi határozatot. Sopron közgyűlése 2024 decemberében arra jutott, hogy felkéri a Magyar Állam nevében eljáró Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy a Fertő-tó Turisztikai Fejlesztés teljeskörű megvalósulásáig tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a tópartot újra használatba vehessék a polgárok. A dokumentum szerint összesen kilencvenkilenc képviselő szavazott, közülük kilencvenhatan támogatták a fejlesztés folytatásának alapelveit, kettő nemmel voksolt, egy képviselő tartózkodott. Külön hangsúlyt érdemel Fertőrákos álláspontja, közvetlen szomszédsága révén a hosszú évek óta tartó teljes lezárás jelentős gazdasági, turisztikai és társadalmi károkat okozott. Támogatják ugyan a fejlesztés előrehaladását, ugyanakkor az elhúzódó beruházási szünet miatt kompenzációt várnak el az államtól.
A településeken túl számtalan egyesület, szervezet és turizmusban érdekelt vállalkozó látta el kézjegyével azt a támogatói nyilatkozatot, amiben együtt kérik, hogy az Magyar Állam tegye meg a szükséges lépéséket a fejlesztés megvalósítása érdekében.
Ugyanakkor az egyetértés nem teljesen egyhangú a tervezett funkciók tekintetében. Tudniillik strand, sétahajó-kikötő, parkoló, ökopark, északi-vízparti terület, kutyás strand, déli kikötő és vízisport-bázis az elképzelés. A társadalmi egyeztetések egyik visszatérő eleme a lépték kérdése volt, a többségi vélemény a korábbi elképzeléssel egyenértékű, hasonló vagy annál visszafogottabb strandfunkciókat, minimális beépítettséget és a táj jellegéhez illeszkedő megoldásokat támogat. Ilyen többek között az anyagból kiolvasható térköves, olajfogó réteggel ellátott parkoló, nagyszámú kerékpártárolóval, az ingyenesen látogatható területről is hozzáférhető büfékkel, legfeljebb egy magasabb színvonalú étteremmel. medencés elemeknél az aquapark-jelleg egyértelműen elutasításra talált, ezzel szemben kisebb úszó- és gyermekmedencék, visszafogott élményelemek kerültek előtérbe. Zuhanyzók, öltözők, padok, gyermekpancsoló, mosdók a strandon. A strandbejáratnál a sétahajózásra várókat is fogadnák egy fedél alatt, ahol a nyilvános WC is elérhető lenne.
A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület támogatói nyilatkozatán túl megjegyezte, szükség volna továbbá a Balf- Fertőrákos települések közötti 8526 számú közút felújítására is a projekthez kapcsolódóan. A Soproni Városszépítő Egyesület visszajelzése rámutat arra, hogy Ausztriában hét strand-kikötő komplexum található a Fertő tó körül, ezeknek lehetne méltó társa a magyar oldalon zajló fejlesztés. Mint írják, a korábbi program kérdéseket felvető elemeinek (sportpályák, kempingek, szálloda, motel) elhagyásával tervezett beavatkozás léptéke illeszkedik a helyszín befogadóképességéhez.
A természetvédelmi szempontok a dokumentumban nem háttérbe szorítva, hanem külön fejezetben jelennek meg.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Ramsari Egyezmény Magyar Bizottsága, valamint több országos és nemzetközi természetvédelmi szervezet állásfoglalása is része az anyagnak. A visszajelzések közös pontja a Fertő tó jellegének, szikes karakterének és ökológiai értékeinek megőrzését alapfeltételként rögzítik, és csak olyan fejlesztéseket tartanak elfogadhatónak, amelyek nem veszélyeztetik ezeket. A nemzeti park levele visszamutat arra, hogy a tó hazai szakaszán kizárólag ezen a területen (mesterséges szárazulat) valósítható meg a koncepció természetvédelmi érdek sérülése nélkül. A bizottság 10 pontos állásfoglalása kiemelte, hogy a Fertő táj védelme, a fertő-jellegnek és a szikes karakternek a megőrzése érdekébennem támogatnak olyan beavatkozást, amely ezen értékeket bármilyen formában veszélyeztetnék. Ám a bemutatott koncepció széles körű társadalmi bevonással történő előkészítését, tervezését és kivitelezését támogatják. A Fertő tó Barátai Egyesület szintén támogatásáról adott hangot, ugyanakkor a konkrétumokat hiányolták az elképzelésből.
Tavaly a Greenpeace delegációját is fogadta Sopron és térségének kormánypárti parlamenti képviselője, akik következetesen azt képviselik, hogy a természet védelme előbbrevaló, mint a turizmus. A tárgyaláson abban maradtak, hogy folyatják az egyeztetéseket annak érdekében, hogy a beruházás ökológiai szempontból elfogadható módon folytatódjon. November végen lakossági fórumra is sort kerített, ahol minden kérdésre választ adtak, ahol a cölöpházak helyzete is felmerült. Elmondta, a cölöpházak helyén közösségi használatú terek, vízparti sétány és bárki számára hozzáférhető stégek kapnak helyet.
Mindezen értékelések alapjául szolgál az a szeptemberben megjelent szakmai anyag is, melyet szintén Barcza Attila jegyez. Elkészült a lakossági igényeken alapuló Fertő part koncepció – címmel írtuk meg tavaly ősszel. A folyamat gyakorlati folytatására utal az decemberben megjelent kormányhatározat, mely a Fertő tavi vízitelep szárazföldi megközelítését szolgáló útszakasz fejlesztését, bővítését és a közművek cseréjét irányozza elő.
Viták továbbra is lehetnek, azonban Barcza Attila az utóbbi időben olyan széleskörű, oldalakon átívelő, szakmai alapú vitákat folytatott le, melyekkel talán már a nehezén túljutott a Fertő part fejlesztésének ügye. Ugyan végleges terveket még nem kaptunk, azt azonban rögzíti a nyilvánosságra hozott dokumentum, hogy mi is a fejlesztés folytatásának alapelve. Visszafogott lépték, a természetvédelmi szempontok elsődlegessége, és az infrastruktúra fejlesztésének szükségessége. Ebben egyetértés alakult ki, de arra még tovább várhatunk, hogy az elvek a konkrét tervezési és megvalósítási lépésekben is érvényesüljenek.
