Magyarországon körülbelül 150-200 000 ember követ gluténmentes diétát, ennek azonban nem minden esetben vannak orvosi okai. Bár egyre nagyobb teret hódít a mentes étkezés és sokan saját döntésből zárnak ki bizonyos allergéneket az étrendjükből, még mindig nem minden érintett számára elérhetőek a változatos, hozzáférhető árú és bizonyítottan allergénmentes termékek.
Az ételintoleranciában érintettek helyzete nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is rendkívül változatos: néhol kötelező teszteléssel, máshol megbízhatatlan allergénjelölésekkel találkoznak azok, akiknek speciális étrendet kell követniük.
Magyarországon nincs kötelező szűrés, ezért gyakran későn kerül diagnosztizálásra a betegség. A gluténérzékenység esetén a tünetek sem kifejezetten specifikusak, így sokakkal előfordul, hogy hónapokon, vagy akár éveken keresztül nem tudják pontosan, hogy mi áll a nem megfelelő egészségi állapotuk hátterében. A leggyakoribb tünetek a következők:
- Emésztőrendszeri panaszok
- Krónikus fáradtság
- Megmagyarázhatatlan fogyás
- Hiánybetegségek
- Bőrtünetek, ekcéma
- Csont- és ízületi fájdalmak
- Hajhullás
- Szorongás, ingerlékenység
Bár általánosságban elmondható, hogy egy egészséges embernek sem érdemes túlzásba vinni a glutén-, tej-, vagy cukorfogyasztást, az élelmiszerekre adott reakciók rendkívül változatosak a lakosságban. A tejtermékek esetében például gyakrabban előfordul, hogy bár valaki nem laktóz-, vagy tejfehérje érzékeny, nagyobb mennyiség elfogyasztása után emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek nála. Ilyen esetben nem kell egyből teljesen kizárni a tejtermékeket, viszont érdemes odafigyelni az elfogyasztott élelmiszerek mennyiségére és minőségére, illetve akár időnként mentes alternatívákkal kímélni a bélrendszert. A túlzott cukorfogyasztás ezzel szemben bőrproblémákat, idegrendszeri tüneteket, vagy fogproblémákat okozhat. Általánosságban elmondható, hogy ha nem vagyunk allergiásak, nem kell kizárnunk a fenti összetevőket az életünkből, azonban érdemes odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a szervezetünk igényei szerint időnként akár mentes opciókat is fogyasztani.
Olaszországban a világon elsőként törvény írja elő a gyermekek szűrését 1-17 éves korban, Szlovákiában pedig TB támogatottak a gluténmentes élelmiszerek. Nyugat- és Dél-Európában, különösen Olaszországban és az Egyesült Királyságban a gluténmentes kínálat a kiskereskedelemben széles körben elérhető, a nagyobb élelmiszerláncokban elkülönített termékkategóriák és stabil márkák is jelen vannak, míg a vendéglátásban egyre inkább elterjedt az allergének tudatos kezelése és a személyzet képzése.
Magyarországon az ehhez hasonló adatok nem, vagy csak nagyon csekély mértékben elérhetők, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a kiskereskedelmi elérhetőség folyamatosan bővül, az európai szintet még nem éri el, a vendéglátóipari lefedettség és az edukáció sem annyira fejlett. A gluténmentes fogyasztói élmény ráadásul erősen helyfüggő, hiszen elsősorban a nagyvárosi környezetben koncentrálódik. Szerencsére már itthon is szinte évről évre érzékelhető módon javul a gluténmentes étkezésben érintettek helyzete, hiszen egyre több opció válik elérhetővé, akár a nagy nemzetközi cégek, vagy a kifejezetten mentes termékekre specializálódott márkák kínálatában. Az éttermi étkezést számos applikáció, illetve internetes közösség segíti: a Find Me Gluten Free alkalmazás akár külföldi utakon is segítséget nyújthat, a hazai kezdeményezések közül pedig a menteshelyek.hu és a glutenerzekeny.hu térképeire támaszkodhatnak az érintettek.
Egy hazai reprezentatív felmérés szerint (forrás) például a lakosság mintegy 6%-a rendszeresen fogyasztott glutén- és/vagy laktózmentes termékeket, azonban ennek a csoportnak csak körülbelül 15%-ában volt orvosi diagnózisra alapuló indoka.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki más divatból zár ki bizonyos élelmiszereket: előfordul, hogy valaki saját maga rájön, hogy az emésztőrendszeri problémáira, vagy az aknés bőrére megoldást jelent, ha nem fogyaszt glutént, vagy tejet. Azt viszont fontos kiemelni, hogy attól, hogy valami nem tartalmaz glutént, még nem válik automatikusan egészséges élelmiszerré.
„A gluténmentes termékeknél nem elég annyi, hogy nincs bennük glutén. Ha egy termék főként finomított keményítőkre épül, alacsony a rosttartalma, és ezzel rendszeresen bekerül a mindennapi étrendbe, az hosszú távon kedvezőtlen lehet a jóllakottság, a testsúlykontroll és az anyagcsere szempontjából. A Szafinál ezért a gluténmentesség mellett az összetételi minőségre is ugyanekkora hangsúlyt teszünk.” – hangsúlyozta Ipsits Anita, a Szafi ügyvezetője.
