Sopronpuszta, a magyar-osztrák határ egykor vasfüggönnyel elválaszott helyszíne idén is megtelt emlékezőkkel augusztus 19-én. A Páneurópai Piknik és a történelmi határáttörés 37. évfordulóján politikusok, egykori szemtanúk és fiatalok közösen hajtottak fejet az 1989-es események előtt.
Az ünnepségen elhangzott: Európa egységét ma is óvnunk kell, hiszen a béke és a szabadság sosem tekinthető magától értetődőnek.
A magyar és német himnuszok elhangzása után Dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere nyitotta meg a felszólalók sorát. A városvezető köszöntötte a megjelent hazai és külföldi vendégeket – köztük a német nagykövetség képviselőit, a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány elnökét, Dr. Magas Lászlót, valamint Bella Árpád egykori határőr parancsnokot. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ami 37 évvel ezelőtt békés civil kezdeményezésnek indult, az a történelem sorsfordító eseményévé vált.
„Helmut Kohl később úgy fogalmazott: itt ütötték ki az első téglát a berlini falból” – idézte a polgármester, hozzátéve, hogy Sopron nemcsak a leghűségesebb, hanem a szabadság városa is. Kiemelte a személyes találkozások és az emlékezés fontosságát a fiatalabb generációk számára, hogy a piknik üzenete ne csupán emlék maradjon, hanem a jövőt alakító erővé váljon.
Dr. Hallerné dr. Nagy Anikó, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke ünnepi gondolataiban felidézte a szögesdróttal kettéosztott világ nyomasztó valóságát, a határ menti fegyveres katonákat és a vonatokon igazoltató civil ruhás nyomozókat. Mint mondta, az egykor félelemkeltő „vasfüggöny” kifejezés ma már egyre inkább elveszíti gyomorszorító hatását, ahogy új, a szabad világban felnőtt generációk veszik át a helyet, akik ezt a kifejezést már csak a múzeumokban ismerik meg. A megválasztását követő első megemlékező beszédében kitért a 2026-os politikai eseményekre is, miszerint „városunk ismét a szabadságot, Európát és a nyugati jövőt választotta a bezárkózás és a keleti despotizmus helyett.”
A beszéd kitért a piknik történelmi hátterére, a Habsburg Ottó és Pozsgay Imre fővédnökségével megvalósult ellenzéki kezdeményezésre, amely végül az NDK rendszerének hazai földön történő bukásához vezetett. „Ünnepeljük tehát azt, hogy a szabadság nem csupán egyetlen lépésre van tőlünk, hanem itt van velünk, és immár életünk elválaszthatatlan része” – zárta gondolatait az alelnök.
A megemlékezésen Knut Abraham, a német Bundestag tagja, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke is beszédet mondott. A német politikus egy személyes történettel kezdte: 1989. augusztus 19-én Habsburg Ottó bonni irodájában ült, és egy jogi házifeladat miatt maradt le a soproni utazásról. A csendesnek induló szombati munkanap azonban egy csapásra felbolydult, amint megérkeztek az első hírek a határáttörésről.
„Nem véletlen, hogy a szervezők a ‘páneurópai’ elnevezést választották. Itt nem csupán a magyar–osztrák határ megnyitásáról volt szó, hanem az egész kontinensünk megnyílásáról” – fogalmazott Abraham. Kiemelte, hogy Magyarország ekkor tért vissza Európa szívébe úgy politikai, mint kulturális és gazdasági értelemben. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy az európai egységet ma belső és külső ellenségek egyaránt fenyegetik, ezért a piknik legfőbb öröksége és mindenkori feladatunk az, hogy megvédjük a közös, szabad Európát.
Az ünnepi beszédeket követően – melyen jelen volt Dr. Csiszár Szabolcs, Sopron alpolgármestere is – a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait és koszorúit a kopjafánál. Az esemény az Európai Himnusz hangjaival, majd igazi piknikhangulattal zárult. A programhoz idén is csatlakozott a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület Páneurópai Nyári Akadémiája; a főhajtás után a szervezet, valamint a Konrad-Adenauer-Stiftung látta vendégül az Európai Unió több országából érkezett fiatalokat és a megemlékezőket.
