Május 7-én ünnepelik a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Berzsenyi Dániel születésének 250. évfordulóját. Ebből az alkalomból Dr. Csekő Ernő főlevéltáros, történész tollából jelent meg egy írás, amely a költő családi hátterét és meghatározó soproni diákéveit tárgyalja.
A jubileumi írás különlegessége, hogy nemcsak életrajzi összefoglaló, hanem egyfajta „irodalmi nyomozás” is: a történész szakember az iskola műemlékkönyvtárának ritka dokumentumait hívja segítségül, hogy hiteles képet fessen a líceumi évekről? Megtudhatjuk, hogyan lett a Ság és Kissomlyó hegyek szomszédságában született beteges kisfiúból édesapja szigorának köszönhetően jó fizikumú, osztálytársainál idősebb ifjú, mire 12 évesen a soproni líceumba került.
A cikk bemutatja az iskola írott emlékeit, köztük a Magyar Társaság könyvtárának egykori nyilvántartását. Saját szemünkkel láthatjuk a mellékelt dokumentumfotókon, milyen műveket kölcsönzött a lícista Berzsenyi – a listán a latin klasszikus Ovidius mellett olyan korabeli írók szerepelnek, mint Dugonics András vagy Révai Miklós. A szerző szerint Berzsenyi későbbi, dicsekvésbe hajló visszaemlékezései szerint volt azonban bőven alkalom, amikor diákként nem ilyen dicséretes tulajdonságokról tett tanúbizonyságot. Olvashatunk a német nyelv elsajátításának sajátos módszeréről, a helyi leányokkal folytatott liezonokról, valamint a poncichter ifjakkal vívott verekedésekről is. A cikk egy 1876-os, a centenárium alkalmából megjelent Vasárnapi Újság idézettel zárul, amely keretbe foglalja, hogyan vált a szoros iskolai fegyelmet nehezen tűrő, de kiváló műveltségű ifjúból az a „niklai remete”, akit ma névadóként tisztel az intézmény.
A gazdag képi illusztrációval – szülőház fotójával, könyvtári iratokkal – ellátott teljes írás az iskola honlapján (bdeg.hu) érhető el.
