A miniszterelnök aláírásával jelent meg határozat a Magyar Közlöny december 31-i számában, melyben közlekedésfejlesztési projektjavaslatokat állítottak össze az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2024. évi CEF2 negyedik pályázati kiírására.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) egy olyan uniós mechanizmus, amely a három transzeurópai infrastrukturális együttes – energia, közlekedés és digitális szolgáltatások – uniós finanszírozását egy alapba csoportosítja. Célja az EU tagállamai közötti jobb összeköttetés megteremtése.
A felsorolás húsz projektjavaslatot tartalmaz, egyebek mellett mint a Budapest Délikörvasút egyik üteme, vagy a Nyíregyháza – Záhony vasútvonal felújításának előkészítése, további vasúti, hajózási és közúti digitalizációs fejlesztések. Az ezekhez tervezett költséget is szerepeltetik, valamint hogy ehhez mekkora támogatást és mekkora hazai költségvetési forrást terveznek biztosítani. Az ETCS rendszerben történő közlekedés elősegítése GYSEV Zrt. vontatójárműveinek fejlesztésével projekt keretében a 9 db Vectron mozdonyon üzemelő, elavult ETCS fedélzeti rendszer Baseline 3.0 szintre történő fejlesztése annak érdekében, hogy a járművek ki tudják használni az ETCS rendszer legaktuálisabban kifejlesztett változata által nyújtott európai hálózati átjárhatóság biztosította előnyöket – olvasható a Magyar Közlönyben. Erre mintegy 1,44 milliárd forintot terveznek költeni, bő kétharmadát hazai forrásból biztosítva.
Tervezik a Hegyeshalom – Rajka vasútvonal korszerűsítés kivitelezési munkáinak finanszírozását is, ez egy közel 44 milliárdos beruházás volna. Részletezik, a Hegyeshalom – Rajka (országhatár) vasútvonal korszerűsítésével, a meglévő nyomvonal átépítésével kerül sor a 13 km nyíltvonal és Rajka állomás teljes körű átépítésére; ennek eredményeként 225 kN tengelyterhelésre alkalmas, 120 km/h-val járható (lokálisan korlátozásokkal) egyvágányú villamosított fővonali vasúti pálya kerül kialakításra.
A Sopron – Ágfalva (országhatár) vonalszakasz villamosításának előkészítés is sorra kerülhet, ebben a projektben is a GYSEV Zrt. az Építési és Közlekedési Minisztérium a társkedvezményezett. A projekt célja a kb. 7,5 km hosszú egyvágányú határátkelést biztosító vasútvonal villamosításának előkészítése, engedélyezési és kiviteli szintű tervek elkészítése, megvalósításhoz szükséges környezetvédelmi és építési engedélyek megszerzése, valamint a közbeszerzési dokumentáció összeállítása. Ez egy közel 600 millió forintos beruházás, melynek tesszük hozzá időszerűségét az osztrák oldalon megindult fejlesztések is indokolják.
Sopron állomás kapacitásának bővítése és korszerűsítés egy 13,8 milliárd forintos összeköltségű projekt, erre kétmilliárdos hazai költségvetési forrást allokálnának. A javaslat rövid leírásában szerepel, a Győr – Sopron (8. sz.) vonal TEN-T törzshálózatielem. A Harka és Sopron között a jelenlegi egyvágányú kialakítás kritikus szűk keresztmetszetet jelent, aminek a feloldása szükséges. Ezt célozza a Győr–Sopron vonal fejlesztésének első lépéseként tervezett Sopron – Harka vonalszakasz két ütemben megvalósuló fejlesztése: I. ütemben Sopron állomás fejlesztése, jelen CEF2 projekt tárgya; a II. ütemben a Sopron – Harka vonal szakasz kapacitásbővítése. A jelen projekt célja az állomási kapacitás biztosítása a jövőbeni forgalmi igények hatékony kezelése, a TEN-T átjárhatósági hiányosságok felszámolása érdekében.
A kapacitás menedzsment javítása intelligens közlekedési rendszer kialakításával projekt 5,5 milliárdot tenne ki, ebben a GYSEV Zrt. is kedvezményezett a MÁV Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., és a KTI NKft. bevonásával. Írják, a Rail Net Europe (RNE – Bécs) által koordinált nemzetközi projekt célja a vasúti összeköttetések kapacitásainak mind nagyobb mértékű rendelkezésre állásának lehetővé tétele digitalizációs technológiák igénybevételével. Fontos szempont a menetrendszerinti kapcsolatok sikeres megvalósítása, a forgalomirányítás felkészítése a kapcsolódó feladatok elvégzésére – folytatják. A kialakított intelligens vasúti menedzsment környezet segítségével a bekövetkező incidensek esetén is tervezhetők elkerülő útvonalak a megadott paraméterek alapján – zárul az ismertető.
A kormányhatározat felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy 2025. január 21-ig intézkedjen a pályázat benyújtásáról, valamint a támogató döntése esetén készítsen előterjesztést a szükségessé vált feladatokról, valamint a projektjavaslatok teljes körű megvalósításához szükséges források biztosításáról.