Történelmi győzelmet hozott a szeptember 29-i vasárnapi választás az osztrák szabadságpártnak (FPÖ), a hivatalos részeredmények szerint 29,2 %-kal előzték meg az Ausztriában hagyományosnak számító erőket.
Noha még csütörtökig várni kell a teljes feldolgozottságig, már most kézzel fogható eredményeket könyvelhetnek el az osztrák politika szereplői:
megcsappant a jelenleg is koalíciós kormányt alakító néppárt (ÖVP) támogatottsága, a szociáldemokraták (SPÖ) a harmadik helyre szorulva sosem szerepelték még ilyen rosszul osztrák szövetségi választáson.
Az ÖVP a voksok 26,5 százalékával 11 százalékponttal csúszott vissza a 2019-es eredményéhez képest, az SPÖ 21,1 %-ot szerzett. A liberális NEOS 9 %-os eredményt tudhat magának, míg a koalíciós kormány másik tagja a zöldek (Grünen) a szavazatok 8 százalékát birtokolhatja. A legutóbbi választáshoz képest 5 %-ot buktak a választók akarata szerint. Más pártok, így a kommunista párt (KPÖ) és a sörpárt (BIER) nem érték el a bejutási küszöböt, így az osztrák szövetségi parlamentbe csak ez az öt párt delegál képviselőt.
Herbert Kickl, az FPÖ elnöke pártja választási győzelmével kapcsolatban arról beszélt, a választók határozott véleményt mondtak, és a szavazás azt tükrözi, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább az országban. “Felbátorodtunk, és nem fogunk letérni erről az útról. Ez a 29% bátorítás számunkra, hogy még nagyobb intenzitással haladjunk azon az úton, amelyen együtt idáig jutottunk” – tette hozzá. A fölényes, az előző választáshoz képest 11 százalékkal növelt támogatottság ellenére a szabadságpártiak nem dőlhetnek hátra, koalíciós partnerre lesz szükségük a parlamenti többség kialakításához.
Karl Nehammer néppárti leköszönő kancellár az FPÖ-vel való együttműködés lehetőségével kapcsolatban azt mondta, nem lehet értelmesen és felelősségteljesen államot vezetni Herbert Kickl-el.
A választás történelmi siker az FPÖ számára, és példátlan eredmény az ÖVP és az SPÖ számára is. Utóbbiak soha nem szerepelték még ilyen gyengén Ausztriában, ez az első alkalom, hogy a szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP-nek pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése. A II. világháborút követő Ausztriában lényegében évtizedeken át hol az ÖVP, hol az SPÖ, hol vegyesen alakított kormányt a két párt. Az FPÖ első jelentős eredményét a 2017-ben tartott parlamenti választásokon érte el, az ÖVP-vel való koalíciót Heinz-Christian Strache alkancellár, a párt első emberének botránya verte szét. Bár a szabadságpártiak támogatottsága megingott, az idén nyáron tartott az európai parlamenti választás eredménye már előszele volt az őszi hazai sikernek is.
Az utóbbi időben Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Fidesz is szövetségére talált az FPÖ-vel, Herbert Kickl-el közösen alapították meg a Patrióták Európáért uniós parlamenti képviselőcsoportot Bécsben idén júniusban.
A sajtóban megjelent elemzői megfigyelések szerint az FPÖ profitált a magas infláció, az ukrajnai háború és a COVID-járvány miatti frusztrációból, illetve a migrációval kapcsolatos aggodalmakból. Választási programjukban a bevándorlók hazatoloncolását, és nagyobb “homogenitást” akarnak az osztrák társadalom számára. Kickl azt javasolta az FPÖ-vel történő együttműködést eddig élesen elutasító pártoknak, hogy:
“tegyék fel maguknak a kérdést, hogy is állnak a demokráciával, és inkább aludjanak egyet az eredményre”
A parlamenti mandátumokat a jelenlegi állás szerint az alábbiak szerint osztják meg, zárójelben a korábbi eredménytől való eltérés:
ÖVP: 51 (-20)
SPÖ: 41 (+1)
FPÖ: 57 (+26)
Grünen: 16 (-10)
NEOS: 18 (+3)
Nyitóképen az FPÖ egyik óriásreklámja Wiener Neudorfnál / Fotó: cyberpress.hu archívum
