Valljuk be, némileg váratlan fordulat lett Magyar Péter színrelépése a hazai politikai életben, az pedig, hogy népszerűségre tett szert mondhatni nem is olyan nagy csoda.
A langyos vízben úszkáló magyar politikai közélet új szereplője frissítést jelent mindenképpen a hazai közegben, az pedig, hogy kijelentése szerint pártot (Talpra magyarok! néven új politikai közösséget) alapít, valójában át is rendezheti a viszonyokat, ami mind a jobb-, mind pedig a baloldalt érinti. Hogy ez a kormánypártnak kellemetlenebb vagy az ellenzéki oldalnak az jó kérdés, de talán az lehet a konklúzió, hogy azért mindenhol összedughatták a buksijukat, hogy ezzel a helyzettel mit is kell kezdeni, hiszen amolyan középvonalra lehet egyelőre besorolni ezt az új egységet. Talán a civil szervezetek azok, akiknek ez egy iránymutató jövőkép lehet, hiszen jelenleg Magyar Péter elképzelései az ő eszméikkel egyezik a leginkább, de persze korai ezt is ilyen formában kijelenteni, hiszen valljuk be, mindenki óvatos és tapogatózó, még ismerkedik a helyzettel.
Nem titok, én magam sem tudom még hova tenni Magyar Pétert, ami ugye a NER-hez való korábbi kapcsolata miatt van, de ha őszinték vagyunk, azért szinte mindenki fel tud sorolni pár olyan személyt és/vagy politikust, aki korábban más színekben tolta azt a bizonyos szekeret, aztán ki erre, ki arra, ki a csalódottság miatt, ki pedig ki tudja milyen érdekből, de beágyazódott a más elveket való csoportosulásokba és ma már szinte el sem hisszük, hogy régebben teljesen más politikai elképzeléseket vallott.
Az internet nem is olyan sötét bugyrait olvasva ezzel a Magyar Péter féle bizonytalansággal nem vagyok egyedül, hiszen olvasva a véleményeket, kommenteket, azért vannak jócskán olyanok, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak és óvatosságra intenek. Konteókból persze nincs hiány, hiszen lehet olvasni olyat, hogy ez az egész megjelenés amolyan Trójai faló effektus, ami a Fideszhez köthető, hogy összeterelje az elkóborolt nyájat, de találkoztam olyannal is, akik egyenesen brüsszeli kapcsolatokig mennek, hogy mintegy EU-s támogatással remegtessék meg Magyar Péter közvetítésével a magyar kormánypárt magas falait. Ki tudja, az összeesküvés elméletek mindig megjelennek, aztán amikor kiderül a valódi arc, akkor vagy beigazolódtak, vagy pedig gyorsan feledésbe is merülnek.
Egy biztos, színrelépett egy fiatalember, akinek elképzeléseivel, felvetéseivel, gondolataival sokan egyetértenek és ez a március 15-i fővárosi zászlóbontásán meg is látszott, hiszen több ezren mentek el az első hívószavára, és fejezték ki szimpátiájukat. Többször is meghallgattam a felszólalását és az általa felsorolt 12 pontot tartalmazó amolyan minimum programot, ami valljuk be, összeszedett, érthető és kerek volt mindamellett, hogy őszintének is tűnt. Kicsit még deja vu érzésem is volt, hiszen az éppen még a szárnyait bontogató Fidesz jutott eszembe a 90’-es évek elejéről, akik akkor hasonlóan gondolkodtatták el az embereket és nyerték el vele sokak szimpátiáját. Persze ahogy mondani szokták, azóta sok víz lefolyt a Dunán, minden is változott, szóval a párhuzamom is csak amolyan idézőjeles, de az biztos, hogy Magyar Péter által kicsit felpezsdült a politikai közélet, amire valljuk be bőven rá fért már a ráncfelvarrás.
Leczovics Zsolt
