A Birdo Az év madárfotósa 2023 nemzetközi fotópályázat díjnyertes képei, egy a madarak életének különleges pillanatait bemutató vándorkiállítás érkezett Sopronba a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központba.
A Birdo Az év madárfotósa ma Magyarországon az egyetlen olyan évente meghirdetett fotópályázat, amelyben a madarak a főszereplők. A 2023-as kiírás díjazott alkotásai Budapest, Tata és Debrecen után Sopronba érkeznek, ahol 2024 május 24 és június 16 között megtekinthetőek Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban. A 24 tablón szereplő díjnyertes fotókat a beérkezett több mint 2500 pályaműből választotta ki a Birdo nyolc tagú szakértő zsűrije. Neves természetfotósok nyilatkoztak úgy, hogy ez a pályázat nem csak szakmailag magas színvonalú, de szerethető is.
A kiállított fotók szerzői ismert hazai, valamint külföldi madár- és természetfotósok mellett madarászok, valamint hobbifotósok. A pályázaton nevezési díj nélkül indulhatott bárki 10 kategóriában, amelyek a madarak megjelenésére, mozgására, életének bemutatására, sőt művészeti megoldásokra fókuszáltak. A fiatalok önálló kategóriában versenyezhettek, a madárvédelmi projektek bemutatására pedig a Dokumentum-fotósorozat volt hivatott.
A 2023-as kiírás fődíjasai:·
- Birdo Az év madárfotósa 2023 – Daróczi Csaba
- Birdo Az év ifjú madárfotósa 2023 – Koncz-Bisztricz Tamás
- Birdo Az év madárfotója 2023 – Horváth Tibor: Szerelem a tavon
A kiállítás megnyitóját a szervezők 2024 május 24-én 18 órakor tartották. A kiállításmegnyitón köszöntőt mondanak a Birdo Az év madárfotósa pályázat kiírói Awad Adbel Halim Doris és Czeglédi Andor, a kiállítást megnyitotta Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Természetmegőrzési osztály osztályvezetője, az MME Soproni Helyi Csoport tagja, hivatásos természetvédő, közreműködött Kékes Kata gitár- és Harka-Szarvas Anna fuvolaművész.
A szervezőkről: A Birdo Az év madárfotósa pályázat három magánember kezdeményezése. A Birdo fotópályázattal szeretnék, hogy a természetvédelem fontosságának gondolata minél többekhez eljusson. Hisznek abban, hogy az, akinek lehetősége van akár csak fotókon megtapasztalni a természet szépségét, ha nem is lesz aktív környezetvédő, de biztosan nem fogja pusztítani a természeti értékeket.
Az ötletgazdák és egyben szervezők a környezetvédelem oldalának különböző területein aktívak. Awad Abdel Halim Doris korábban környezetpolitikai programokkal, ökocímkével, erdészeti támogatásokkal foglalkozott, jelenleg a klímavédelmi erőfeszítésekhez kapcsolódó illegális faanyag kereskedelem felszámolásában vesz részt. Czeglédi Andor az egyik jelentős hazai, környezetvédelem mellett elkötelezett vállalat operatív vezetője. S. Takács Zsuzsanna kommunikációs szakemberként dolgozott több környezetvédelmi ügyért, hosszú évekig egy környezetvédelmi blog szerzője volt.
A szakmai támogatókról: 1974. január 6-án 200 taggal alakult meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely az eltelt évtizedek alatt Közép-Kelet-Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé vált. Napjainkban 10.000 tag, több ezer önkéntes segíti az MME tevékenységét, amely az elmúlt közel 50 évben jelentősen hozzájárult a hazai természetvédelem megerősödéséhez is. Az egyesület célja egyebek mellett a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerése, népszerűsítése, a természetvédelem támogatói körének növelése, szemléletformálás, természetvédelmi kutatások, és védelmi programok szervezése, megvalósítása, érdekérvényesítés hazai és nemzetközi szinten, részvétel a nemzetközi természetvédelmi szervezetek munkájában.
A Magyar Madármentők Alapítvány 2009-es fennállása óta közel 30.000 állatot fogadott be és kezelt. A Fővárosi Állat- és Növénykert 157 éves szakmai háttere, az ápolók és állatorvosok páratlan szakmai tudása folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a sérült madarak és kisemlősök gyógyultan kerülhessenek vissza a természetbe, vagy ha ez már nem lehetséges, az Állatkert Vadállatmentő Központjában vagy a Margitszigeti Kisállatkertben folytathassák életüket egészséges utódoknak életet adva az alapítvány jóvoltából.
A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesületet (SZVTE) 21 olyan, elsősorban Komárom-Esztergom vármegyében élő magánszemély hozta létre, akik fontosnak tartják a helyi természeti értékek megőrzését és a biológiai sokféleség fenntartását. Az egyesület munkája során segíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét, erősíti a környezettudatos szemlélet kialakulását és elterjedését. Konkrét, és jól szervezett akciókkal egyrészt ténylegesen megvalósuló, adatokkal alátámasztott, jelentőséggel bíró természetvédelmi munkát valósít meg. Ezen munkák során különös gondot fordít arra, hogy akcióiról az embereket tájékoztassa, lehetőség szerint a programokba be is vonja. Számos madár- és élőhelymentő munkájuk mellett egyik nagyszabású programjuk a 2001 óta évente megrendezett Tatai Vadlúd Sokadalom.
