Újra vármegyék alkotják Magyarország közigazgatási egységeit (fotók)

"Győr-Moson-Sopron vármegye" feliratos megyehatár jelző tábla a 84-es főúton Újkér térségében 2022. január 3-án / Fotó: cyberpress.hu

A történelmi folytonosság visszaállításával és a nemzeti önazonossággal indokolták azt a változást, melynek értelmében 2023. január 1-től Magyarország területi közigazgatási egységeit ismét vármegyének hívják a megye megnevezés helyett. Az államalapítástól 1949-ig vármegye volt az elnevezés, melyet 73 évnyi megye követett.

Az ezeréves magyar államiság és az alkotmányos hagyományok ilyen szintű visszaállítása azonban igazán kiadással és sok teendővel jár, hiszen közhivatalok, állami szervek átnevezése mellett számtalan megnevezést, feliratot kell cserélni. Mivel az állami szervezet- és intézményrendszer a funkciókat területi illetékesség szerint főként a megyék szintjére tagolja, így többek közt a megyei rendőr-főkapitányságok, a katasztrófavédelmi igazgatóságok, kormányhivatalok névhasználata is módosult vármegyeire.

Az év végével elkezdték kihelyezni az új megyehatár táblákat is, országosan összesen 714 jelzőtáblát szükséges módosítani, cserélni vagy átmatricázni. Tapasztalatunk szerint a győr-moson-soproni közútkezelő még nem végzett a feladattal, több megyehatárt érintő útszakaszon is jártunk az óév utolsó illetve a folyó év elmúlt napjaiban, ahol még a régi táblát helyén találtuk.

Január 3-i fotónkon a megye feliratot vármegyére felváltó új tábla a 84-es főút 86+900 kilométerszelvényénél:

Fotó: cyberpress.hu

Néhány nappal korábban még a régi tábla volt látható, mely jól láthatóan volt már baleset részese, cseréjét egy korábbi sérülés is indokolta volna:

Megyehatárt jelző tábla a 84-es főúton Újkér térségében 2022. decemberében / Fotó: cyberpress.hu

A vármegyék visszaállítása ahhoz a tendenciához kötődik, hogy a kormányzat korábban hazánk nevét Magyarországként határozta meg, az 1949-es alkotmány helyébe új Alaptörvényt fogadott el, visszaállította a területi közigazgatási egységek alá tartozó járási rendszert, továbbá egyebek mellett a Legfelsőbb Bíróságot a Kúria váltotta fel, a kormányhivatalok élére főispánt állított.

Fotó: cyberpress.hu

Az előzmények ismeretében, valamint a kormánypárt stratégiai céljait ismerve nem meglepő, hogy visszatértünk a vármegyerendszerhez. Ennek ellenére a közbeszéd mind a mai napig hevesen kommentálja a 2022. nyarán beterjesztett alkotmánymódosítást.

Fotó: cyberpress.hu

Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető előterjesztői indoklásában úgy fogalmaz: “A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.”

Fotó: cyberpress.hu

Hogy az alátámasztás hangzatos eszmeiségén túl az elnevezés milyen tartalmi többletet adhat, arról megoszlanak a vélemények. A szélsőséges és irreális között csapongó pártpolitikai állásfoglalásokon túl komoly szakmai kritikákat is kapott a hazai jogalkotás.

Fotó: cyberpress.hu