Úgy tűnik nem volt elegendő a pedagógusok és a diákok tiltakozása, kedden az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül pedig az egyszerű többséget igénylő részeit. A jelenlegi helyzet szerint a státusztörvénynek nevezett szabályozás 2024. január egytől lép majd érvénybe.
A státusztörvény lényege dióhéjban az, hogy a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet(ne) be a pedagógusok számára a megszüntetni kívánt közalkalmazotti jogviszony helyett. A kormány többször hangoztatta, hogy a státusztörvényt érdemi egyeztetéssel, a pedagógus szakszervezetekkel együtt dolgozta ki. Rétvári Bence a témával kapcsolatban az M1 műsorában kiemelte, hogy a törvény elfogadása és bevezetése magasabb társadalmi megbecsültséget ad a pedagógusoknak és megteremti a béremelés alapjait is, és egy sokkal kiszámíthatóbb, biztosabb életpályamodellt kínál nekik.
A törvény ellen tiltakozók szerint viszont ez azt eredményez(het)i, hogy ebben az új státuszban például könnyebben megválhat egy-egy intézmény az olyan pedagógustól, aki felemeli nyilvánosan a hangját az általa tapasztalt hiányosságok vagy a problémák miatt, vagy mondjuk részt vesz egy polgári engedetlenségi akcióban. Azt is kiemelték a tiltakozók, hogy ez az egész törvény véleményük szerint amolyan bosszúhadjárat a pedagógusok ellen, hogy megtörjék az általuk elmúlt időszakban tartó demonstráció hullámot és gyakorlatilag törvényi keretek között fojtsák el az általuk hangoztatott problémákat.
Amennyiben mi jól értelmezzük az új köznevelési jogviszonyhoz kapcsolódó szabályozást, akkor az többek között heti 24 órában egységesíti a pedagógusok tanítással lekötött munkaidejét is az eddigi 22-26 órás felosztás helyett, így lesz olyan akinek például növelni kell az óraszámait, másoknak pedig csökkenteni kell, vagy náluk marad az, hogy többletmunkaként ki kell nekik fizetni a 24 óra feletti munkaidőt. Ez egyébként nem kis feladatot fog adni az iskolaigazgatóknak sem, hiszen az mellett, hogy sok a pályaelhagyó tanár így majd komolyabb tervezést igényel a beosztás, de lehetőségnek ott lesz a “vendégtanárok” opció, ami azt jelenti, hogy az óraadók létszáma tantestületen belül majd meghaladhatja akár az 50 százalékot is. A törvény által egyébként elrendelhetik az intézményben tartózkodást kötetlen munkaidő idején is, a felmondási idő két hónapról háromra nő, a pedagógusok 180 napra áthelyezhetők lesznek másik intézménybe, de “büntethetők” is lesznek például azzal, hogy fegyelmi eljárás esetén akár hat hónapig 20 százalékkal csökkenthetik a bérüket. Találtunk egy olyat is, hogy a tantestületek az iskolai pedagógiai programról nem dönthetnek önállóan, magyarul minden csak jóváhagyás után bonyolítható le.
Sajtóinformációk szerint ha bevezetik ezt a státusztörvényt, akkor a PDSZ minden bizonnyal az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni annak egyes pontjait, amelyek a szakszervezet szerint alkotmányellenesek. Az Egységes Diákfront pedig népszavazási kezdeményezésre buzdít.
A törvényt még Novák Katalin államfőnek is alá kell írnia, addig gyakorlatilag még nem tekinthető véglegesnek.
FRISSÍTÉS!
Aláírta …
