Nem csak a mentők, tűzoltók, postások és futárok miatt ajánlott jól látható helyen az ingatlanunkat házszámmal megjelölni, de a helyi rendeletek kötelezik is erre a tulajdonosokat. Az önkormányzat által hozott jogszabály nem újdonság, ám aktuális lehet azoknak, akik eddig még nem intézkedtek a házszámtáblák kihelyezéséről.
A közelmúltban Győrfi Pál mentőszóvivő felhívása futott nagyot a közösségi médiában, aki a házszámtáblák meglétére és annak leolvashatóságára hívta fel mindannyiunk figyelmét. Az Országos Mentőszolgálat legismertebb arca arra hívta fel a figyelmet, hogy a mentők naponta száznál is több olyan riasztást kapnak, ahol minden perc, sőt minden másodperc számít, mert újraélesztésre, vagy más életmentő beavatkozásra van szükség. A cím megtalálása még GPS segítségével sem egyszerű, ha hiányzik az utcanévtábla, nincs kint a házszám, a lépcsőház betűjele, vagy az egyéb jelölés. A keresgélés ilyenkor percekig is tarthat, az időveszteség életekbe kerülhet – hívta fel a figyelmet.
A közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2015-ben alkotta meg, mely az elterjesztői szándék szerint 1992-es és 1998-as szabályozásokat váltott fel és foglalt egységes szerkezetbe a magasabb szintű hatályos jogszabályoknak megfelelően.
Ez a rendelet szabályozza többek között az utcanévtáblák és a házszám megjelölések módját.
Az önkormányzati rendelet értelmében a házszám megjelölésére, az időjárási hatásoknak ellenálló, közterületről jól leolvasható házszámtáblát kell elhelyezni a házszám megállapítást követő 60 napon belül. A rendelet továbbá úgy szól, a házszámtáblát az ingatlan utcafronti kerítésére, ennek hiányában az épület falára, ezek hiányában külön szerkezeten, az utcáról jól látható módon az ingatlan tulajdonosának kell elhelyezni. A házszámtáblát csak úgy szabad elhelyezni, hogy a környezet beépítési adottságaihoz, a táj- és településképhez illeszkedjen, a telek és az épület rendeltetésszerű használatát, megközelítését ne akadályozza, azok állagát ne rontsa.
A házszámtábla mérete – a belterületi és külterületi településrésznevet is tartalmazó megjelölés kivételével – alapszám esetén legfeljebb 20 cm x 20 cm méretű lehet, házszám-kombináció alkalmazásakor csak a házszám jól olvasható megjelenítéséhez szükséges mértékben nagyobbítható.
A házszámtábla anyagát alapesetben nem írja elő a jogszabály, így az lehet akár klasszikus zománc, habkarton, de egyre gyakoribb a kézműves kerámia tábla is. Védett műemléki területen csak olyan házszámtábla helyezhető el, mely kő (műkő) anyagú. Értelem szerűen a legfontosabb, hogy a szám és az esetleges betűjel könnyen leolvasható legyen, így megjelenését tekintve célszerű letisztult grafikát választani.
A házszámtábla saját költségen történő elhelyezéséről, folyamatos karbantartásáról, pótlásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni – írja a rendelet szövege.
Az elhelyezett táblák megrongálása, beszennyezése, szövegének megváltoztatása, eltávolítása – kivéve a karbantartás időtartamát – tilos. Utcanévtáblák elhelyezésesről külön bekezdésben rendelkeznek, ezek kihelyezése, karbantartása a város feladata. Az utcanévtáblát az utca kezdetén, végén, valamint minden betorkolló utcánál, mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló utca tengelyében az átellenes oldalon is fel kell szerelni – hívja fel a figyelmet a rendelet, mely szerint a táblát épületen, kerítésen vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten – jól látható helyen – kell elhelyezni. Fontos tudni, hogy az érintett ingatlan tulajdonosa / használója az utcanévtábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.
