A következő másfél hónapban minden településen lesz oltási akciónap – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
A kormányfő azt várja ettől, hogy “a harmadik oltást felvevők száma rakétasebességgel lő majd ki”.
A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt szűk két hétben, csütörtök estig egymillió oltást adtak be az oltási kampány során, ebből 800 ezer volt a megerősítő, harmadik oltás, míg 115 ezer első oltás történt, vagyis ennyien döntöttek úgy, hogy eddig “valamilyen rejtélyes okból nem oltatták be magukat, most mégis felveszik”.
Értékelése szerint az elmúlt két hétben Magyarországon az emberek biztonsága az oltásoknak köszönhetően jelentős mértékben nőtt.
A “harmadik oltással vágtatunk, jól állunk”, 2,6 millió embert vette fel a megerősítő oltást, ami a lakosság 27 százaléka, miközben az uniós átlag 10 százalék körül van – tette hozzá Orbán Viktor. Hozzátette, a legnagyobb ajándék, amit idén egymásnak és a szeretteinknek adhatunk, az az, hogyha beoltatjuk magunkat.
Közölte: mivel az első és második oltás hatékonysága hat hónap után csökken, a kormány azt tervezi, hogy mindenkit meg fog keresni személyesen – e-mailben, sms-ben, levélben is – akinek lejár a védettségi ideje, és megkéri őket, hogy vegyék fel a harmadik oltást. Emlékeztetett: a harmadik oltással a védettségi szint ismét 90 százalék fölé emelhető.
Kijelentette: eddig “fantasztikusan” küzdött mindenki, az orvosok, az ápolónők, a háziorvosok, a besegítő rendőrök, katonák és a védekezést szervező államigazgatásban dolgozók is. Úgy értékelt: nagy teher volt rajtuk, de nem roppantak össze, a magyar egészségügyi kapacitás “jól állja a sarat”.
Felhívta a figyelmet arra: Ausztriában például azért kell bezárni, mert a vírusjárvány esetén az ellátásba bevonható ágyak száma jóval kisebb, mint Magyarországon.
A pedagógusok oltásával kapcsolatban leszögezte: a szülők részéről jogos elvárás a pedagógusok felé, hogy tegyenek meg ők is mindent a gyerekek egészsége érdekében, vagyis vegyék fel az oltást. Úgy vélte: a pedagógushiány “nem kellemes dolog”, de ha a gyerekek komolyan megbetegednek, az még sokkal nagyobb baj.
Az omikron vírusvariánsról Orbán Viktor azt mondta: a tudományos közösségnek nincs még általánosan elfogadott álláspontja arról, hogy ez mennyivel veszélyesebb és mennyivel terjed gyorsabban, ugyanakkor úgy látja, hogy az első-két nap ijedtsége nagyobb volt, mint amit az új variáns ereje indokolt. “De hát aki egyszer megégette a száját forró tejjel, az a hideg vizet is fújva issza. (..) Mi is így vagyunk, jobb az óvatosság” – jegyezte meg.
A gyermekvédelmi népszavazásra áttérve kijelentette: a népszavazás egyszer már bevált, hiszen a bevándorlás ügyében Brüsszel “szinte legyűrt bennünket”, de a voksolással pozícióinkat megerősítettük. Az akkori népszavazásnak köszönhetően sem kötelező kvótát nem vezettek be, sem migránsbetelepítés nem történt azóta – mutatott rá.
“Újra ezt kell tennünk gyerekeink jövője érdekében” – emelte ki, megjegyezve, egyáltalán nem érdekli, mit mondanak Brüsszelben a gyermekvédelmi törvényről, s azt sem szeretné, ha a Velencei Bizottság beleszólna abba, a magyarok hogyan neveljék gyerekeiket.
“Saját eszünk után kell menni” – jelentette ki, hozzátéve: “van Nyugat-Európában egy őrület (…) egy hullám, egész egyszerűen nem tartja tiszteletben a szülőknek azt a jogát, hogy a gyermekek emberré nevelése, ideértve a szexuális nevelés kérdését is, a szülők a kizárólagos joga”.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormány egyedül nem tudja megvédeni az érdekeit, csak “ha a magyarok újra felsorakoznak mögötte”.
Úgy vélte: az emberek politikai figyelmét leköti a járvánnyal és az energiaválsággal való küzdelem, de emögött zajlik egy másik, “a hosszabb távú jövőnkről szóló elkeseredett küzdelem a gyermekeink lelkéért, gondolkodásmódjáért, vagyis a jövőért”.
Kiemelte: Brüsszel a gyermekvédelmi törvény ügyében zsarolja Magyarországot az uniós pénzekkel, de ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz.
Ez szerinte egy “idegjáték is”, a másik oldal fenyeget, túlerőben van, de – folytatta – “ha mi magyarok kitartunk, akkor épp úgy, mint a bevándorlásban, a gyerekeink nevelésének az ügyében is győzni fogunk”.
Megjegyezte: ha nem lenne ez az ügy fontos, akkor Brüsszel “nem csinálna ekkora balhét belőle”.
Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel azért akar beavatkozni a jövő évi Magyarországi választásokba, hogy a bevándorlás, energiaáremelés vagy éppen a gyermekek nevelése ügyében akadálytalanul tudja érvényesíteni a szándékait. Brüsszelben olyan kormányt akarnak Magyarországon, amely csak annyit mond, hogy “jawohl” – mondta.
Az energiaárak kérdésére áttérve megerősítette: a kormány úgy döntött, hogy 33 ezer kisvállalkozónak és az önkormányzatoknak is lehetőséget ad, hogy belépjenek egy kedvezőbb árkategóriájú díjszabásba. Azt, hogy ebbe Budapest és Hódmezővásárhely is belépne, úgy kommentálta: “amikor egy önkormányzatról gondolkodunk, sosem a vezetőkre kell csak gondolni, hanem az ott élő emberekre. Szerintem a budapestieknek is, meg a hódmezővásárhelyieknek is az a jó, ha az emberek kevesebbet fizetnek az áramért, meg a gázért. (…) Örülünk, ha segíthetünk”.
Kitért arra is: az ebből fakadó költségeket elsősorban a nagy nemzetközi cégeknek kell lenyelnie, de a Magyar Villamos Műveknek is kell majd veszteséget elkönyvelnie.
A kormány és az ellenzék vitáját az energiaárakról a kormányfő úgy összegezte: a kormányoldal azt akarja, hogy az emberek kevesebbet fizessenek az áramért, a gázért és a benzinért, a baloldal meg azt, hogy többet.
