Menekültügyi kérdésben adódott nézeteltérés Ausztria és Afganisztán között. Bekérette az osztrák külügyminisztérium pénteken Afganisztán bécsi nagykövetét, miután Manizha Bakhtari reggel az Ö1 osztrák közszolgálati rádióban felszólította Ausztriát és Európa többi államát, hogy állítsák le, illetve októberig halasszák el a menekültstátuszt nem kapott afgán állampolgárok hazatoloncolását.
“Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a kitoloncoltakat fogadni tudjuk” – jelentette ki Bakhtari, utalva országa romló biztonsági helyzetére, amely a NATO csapatkivonások óta még csak rosszabbodott.
A kitoloncolások felfüggesztése nem jöhet szóba – hangsúlyozta az osztrák külügyminisztérium szóvivője, mindazonáltal konstruktívnak nevezte a nagykövettel folytatott beszélgetést, amelyen a belügyminisztérium is képviseltette magát.
A diplomata ezúttal is hangot adott annak a kérésének, hogy Európa folyamatosan értékelje ki az afgán biztonsági helyzetet, és ennek függvényében halassza el a kitoloncolásokat. Hangsúlyozta továbbá, hogy Afganisztán továbbra is tartja magát a megállapodásokhoz, amelyek a kiutasított állampolgárok visszafogadását is magukban foglalják.
Az osztrák belügyminisztérium szintén úgy foglalt állást, hogy az a két legutóbbi alkalom, amikor meghiúsult a kiutasítottak hazatoloncolása, egyedi esetként kezelendő, és nem áll szándékában a további kitoloncolások felfüggesztése. A belügyminisztérium, valamint az idegenrendészeti és menekültügyi hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri az afgán biztonsági helyzetet, de nem adja fel a kiutasított afgán állampolgárokra vonatkozó hazatelepítési terveit – hangsúlyozta a minisztériumi közlemény, melyet az MTI tudósítója szemlézett augusztus 6-án pénteken.
Azt követően lett hangos az osztrák közbeszéd az afgán menekültek helyzetéről, miután egy kegyetlen gyilkosságra derült fény Bécsben. Sebastian Kurz (ÖVP) szövetségi kancellár korábbi interjújában megerősítette, folytatják a kitoloncolásokat Afganisztánba. Elmondta, nem tudják megoldani Afganisztán problémáit úgy, hogy a 2015-ös eseményekhez hasonlóan nagy tömegeket fogad be Németország és Ausztria.
Az orf.at összefoglalója idézi, az év első felében, januártól júliusig összesen 10.518 menedékkérelem érkezett be. A 2015-ös menekültválság csúcsévében ez a szám 28 500 volt, ám a mostanihoz fogható dömping 2017 óta nem volt tapasztalható. Továbbra is Szíria és Afganisztán vezeti a rangsort a származási országok tekintetében. A bevándorlási kérelmek hat százalékát utasítják el a szírek esetében, míg afgánok esetében a kérelmek csupán harmadát hagyják jóvá az statisztika szerint.
Mint összegzik, amióta az amerikai csapatok kivonultak Afganisztánból, a tálibok gyakorlatilag az egész országban uralomra törnek. A biztonsági helyzet drámai, s ez nem csak az ország lakosságát, de elutasított menedékkérőket is érinti. Őket Ausztriából, vagy más Európai országból visszaküldenek Afganisztánba, ezért a bécsi afgán nagykövet szerint a deportáltak élete forog kockán. Április óta több mint 5500 támadás történt a tálibok részéről, több mint 4000 katona és 2000 civil veszítette életét.
