Elkezdték a felkészülést a tavaszi szezonra az SC. Sopron felnőtt, illetve korosztályos csapatai, ahol bíznak abban, hogy zökkenőmentesen folytatódhat majd a bajnokság és a járványveszély elhárítása után már a szurkolók is visszatérhetnek majd a lelátokra. Az eddigi szezon mérlegéről, fejlesztésekről, a soproni foci egységéről és a tervekről is beszélgettünk Csiszár Ákossal, a klub elnökével.
Bemutatkozott a csapat az NB III.-ban és úgy gondolom az eredmények is azt bizonyítják, hogy letette a névjegyét, hiszen előkelő helyen várhatja a folytatást. Hogy látja ezt a klub elnöke?
Az áldozatos munka és a tisztes helytállás reményében vágtunk neki a számunkra kihívást jelentő harmadosztálynak. Igaz, az elején nem igazán jöttek az eredmények, azonban türelmesek voltunk és megtaláltuk azt a helyes utat, ami aztán eredményszinten is megmutatkozott. A csapatot továbbra is a klub filozófiájának megfelelően igyekezetünk és igyekszünk működtetni, hiszen a saját nevelésű játékosokra támaszkodunk, akikben a labdarúgás iránti alázat, a klub és a város iránti elkötelezettség is plusz motiváló erő. Vezetői, edzői szinten is a becsületes munkában hiszünk és ebben partnereink a játékosok is. Talán ezek összessége az, amit tavasszal elértünk.
Nehéz éven vagyunk túl, hiszen a koronavírus-járvány miatti intézkedések a sportot is érintették, ami azzal járt, hogy a zártkapus mérkőzések miatt például a jegyértékesítésekből befolyó összegek is elmaradtak, ahogy pár támogatónk is kénytelen volt visszalépni attól, hogy anyagilag szponzorálja az egyesületet. Mindezek ellenére például tavasszal amikor nem lehetett jelenléti edzéseket tartani a gyerekeknek, igyekeztünk azzal segíteni a családoknak, hogy nem kellett tagsági díjat fizetniük, de az online platformokon igyekeztünk aktívan mozgásban tartani a labdarúgópalántákat.
Lesz-e változás a csapat edzői, illetve játékoskeretében? Érkezők, távozók?
Nincs változás sem az edzői stábban, sem pedig a játékoskeret összetételében. Talán nem túlzás azt mondani, hogy sikerült megtalálni az egyensúlyt a csapatnál, ahol mindenki jól érzi magát. A klubnál jelentősebb változás csupán az NB II-ben szereplő női csapatunknál van, ahol az eddigi vezetőedző Kocsis Petra munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudja vállalni tovább az állandó jelenlétet, így a kispadon őt Kustor Tamás váltja.
Elkerülhetetlen téma, a szurkolók! Több helyen lehet olvasni, hogy a magyar mezőny egyik legnagyobb meglepetése az SC. Sopron tábora, akik szinte egyemberként állnak a csapat mellett!
Valóban. Ők alkotják az egyesületünk, illetve a csapatunk egyik nélkülözhetetlen egységét. Ha klasszikust akarnék idézni azt mondanám, hogy ők adják az állandó 12-ik játékost a kezdő tizenegyünk mellett, azonban ők számunkra sokkal többet jelentenek annál! Gyakorlatilag a kezdőcsapatunk állandó aktív és kezdő tagjai! Hazai pályán és idegenben is hajtják és buzdítják a srácokat, de mindezek mellett aktívan együttműködnek a klubvezetéssel több területen, ahogy például a társadalmi felelőségvállalás tekintetében is. Ennek köszönhetően vásárolhattunk és adományozhattunk például defibrillátort a város egyik egészségügyi intézményébe, de kiemelhetném azt is, hogy egy mozgáskorlátozott szurkolónkat is megtudtuk lepni egy motoros kerekesszékkel.
Gyakorlatilag talán kijelenthetem, hogy mára a klubvezetés, a csapat, a szurkolók az utánpótlásban játszó gyerekek és az ő szüleik egy nagy családot alkotnak, ami egy remek érzés. Köszönet jár ezért minden szereplőnek, ez fantasztikus.
Elkezdődött már a tavaszra való felkészülés?
Igen. Nem csak a felnőtt csapataink, hanem az utánpótláscsapataink is, szigorúan betartva a járványügyi előírásokat elkezdték az edzéseket. Több korosztályos csapatunk már felkészülési mérkőzésen is túl van. Persze erre szükség is van, hiszen például az U14-es korosztálytól felfelé a jelenlegi tervek szerint már február 4-től elkezdődik a pontvadászat.
Ide kapcsolódó információ az is, ha minden jól alakul egy újabb mérföldkőhöz érkezhet a klub, hiszen utánpótlásunk működését november-decemberben vizsgálta a belga székhelyű Duble Pass elemző intézet, amelynek eredménye a napokban érkezhet meg. Amennyiben pozitív lesz az elbírálásunk, akkor az ő minősítésüknek köszönhetően bekerülhetünk az MLSZ által jegyzett harminc olyan képzési központ sorába, akik gyakorlatilag közvetlenül az akadémiák alatt dolgozhatnak. Ez persze szakmailag is nagy eredmény lenne, de elsősorban úgy gondolom, hogy a gyerekeknek nyithat újabb esélyeket a jövő tekintetében. Ez persze a szakmai munkán túl a fejlesztéseinknek is köszönhető. Komoly kihívással és rengeteg munkával fog járni és remélhetőleg újabb támogatási forrásokat is megnyithat előttünk.
Egy kicsit beszéljünk akkor a fejlesztésekről is, hiszen láthatóan vannak már megvalósult elképzelések, de tervek is szép számmal akadnak.
Az SC. Sopron vezetése immár 14 éve azért dolgozik, hogy megfelelő körülményeket tudjon biztosítani azoknak a labdarúgóknak, akik minket választanak. Ebben a szegmensben tehát azóta is az a cél, hogy a megálmodott infrastrukturális fejlesztések megvalósulhassanak. A Lővér körúton sikerült megépítenünk a GYSEV Zrt.-vel közösen egy műfüves pályát és megújítani a lelátót, amit aztán az követett, hogy átvettük az Ágfalvi úti létesítményt. Valóban nagy szükség volt rá, hiszen közel 500 utánpótláskorú játékost foglalkoztatunk, tehát gyorsan kinőttük az addigi lehetőségeinket. Itt szintén nagy fejlesztésekbe fogtunk és sikerült egy olyan kiszolgáló klub- és öltözőépületet emelni, amely méltó otthona lett az egyesületnek. Ezen a helyszínen egy átfogó fejlesztésnek – illetve az önerőnek és a pályázati lehetőségeknek – köszönhetően szintén megújult a centerpálya lelátója, de megújulhatott a sporttelepet körülölelő kerítés is. Még szinte friss fejlesztés az is, hogy a centerpálya világítást kapott, amely a szoros pályabeosztás miatt egy kicsit talán segíthet abban, hogy tovább tudjanak edzeni a csapataink. Mindezek ellenére még most szükség van arra, hogy pár korosztályunk a Káposztás utcai létesítményben dolgozzon, de a lehetőségeink korlátozottak.
Igyekszünk minden pályázati lehetőséget megragadni, éppen ezért talán jó hírként arról is beszámolhatok, hogy hamarosan egy könnyűszerkezetes, fedett műfüves pályával is gyarapodhatunk itt az Ágfalvi úton, ami önkormányzati támogatás nélkül valósulhat meg. A helyi adottságokat figyelembe véve és mondhatni minden négyzetmétert kihasználva – szintén itt – még tervben van egy kisebb méretű erőnléti edzésekre alkalmas terület kialakítása is, amelyre szintén nagy igény van.
Igyekszünk, dolgozunk és keressük a lehetőségeket, hiszen célunk, hogy a szakmai stábnak és a gyerekeknek minden olyan infrastrukturális lehetőséget biztosítani tudjunk, ami a mai világban az utánpótlásképzésben egy elengedhetetlen minimum.
A labdarúgást övező fejlesztéseket követő ember a térségben azt látja, hogy például Szombathelyen vagy például Győrben sokkal nagyobb léptékű fejlesztések történnek. Talán elég csak mondjuk az Illés akadémiára vagy a Király SE. hatalmas beruházásaira gondolni, ahol pazar körülmények fogadják már a gyerekeket. Miért esik ki Sopron ebből a körből?
Ez egy érdekes meglátás és jó kérdés is, azonban nem tudok erre válaszolni, illetve erre a választ nem nálam kell keresni. Mi mindent megteszünk és mondhatni a nap 24 órájában keressük a lehetőségeket és a legkisebb pályázatra is azonnal ugrunk. Én már többször mondtam, hogy ha egy olyan támogató, nagybefektető vagy üzletember érkezne az SC. Sopronhoz, aki nem csak az üzletet, hanem az utánpótlásnevelésben az elhivatottságát is bizonyítja, akkor én szívesen félreállok és átadom a stafétát. Fontos hangsúlyozni, hogy az SC. Sopron filozófiája szerint itt nem lehet más a út, mint hogy a gyerekek elérjék a céljukat a labdarúgásban és ez mindenek felett áll.
Beszéljünk egy kicsit a soproni klubok közötti együttműködésről. A nyáron ennek már látható jele is volt, hiszen amolyan hírverő eseményként a SC. Sopron, az SVSE-GYSEV és a SFAC is egy közös villámtornán mutatkozott be. Ez egy új fejezet lehet a helyi labdarúgásban?
Ez az egész kezdeményezés Mozsolits Jenőnek, az SVSE-GYSEV motorjának köszönhető, aki szintén a labdarúgás szerelmese. Az SVSE-vel a mai napig is remek az együttműködésünk, hiszen a két egyesületnek minden fronton zökkenőmentes a szövetsége és a kapcsolata. Egy ilyen jellegű összefogás sikere abban rejlik, ha a tisztelet és a segítségnyújtás kölcsönös és mindenki nyitott a másik felé és nem annak a kárára igyekszik a saját pecsenyéjét sütögetni. Nálunk mindig nyitott az ajtó azoknak, akik korrekten kopogtatnak, azonban, ha egyszer bezárjuk azt, akkor azt nehéz lesz újra kinyittatni.
A lehetőségeinkhez képest mindig segítőkezet nyújtunk mindenkinek, azonban sajnos vannak olyan helyzetek, amikor a legnagyobb jó szándékunk ellenére sem tudunk segíteni. Ezt van, aki megérti és sajnos előfordul, hogy van aki nem. Egy jó együttműködés alapja a kölcsönösség és a megértés, ezen a téren sértődöttségnek helye nincs.
A jövő tekintetében természetesen folytatjuk a kapcsolatépítést és igyekszünk a közeli régióban található egyesületekkel szorosabb együttműködést kiépíteni, így például a Sopronkövesddel vagy a Kapuvárral, amely helyeken szintén remek utánpótlásképzések folynak. Reméljük sikerül újabb gyümölcsöző kapcsolatokat teremteni.
Ha pedig sok munka és új kihívások. Hogy van Csiszár Ákos? Merre tovább?
Köszönöm szépen a kérdést. A helyzethez és a lehetőségekhez képest jól. Igyekeztem alkalmazkodni már ahhoz, hogy szívritmus-szabályozóval vagyok kénytelen együtt élni, de éltet a családom szeretete és a labdarúgás iránti örök szerelmem. Ami azonban talán konkrétan és röviden megfogalmazza erre a kérdésre a választ, az talán az, amit korábban egy általam nagyra tartott és nagyon tisztelt sportvezetőnek, Török Zoltánnak is küldtem korábban jókívánságaim mellett, ami pedig egy P. Mobiltól kölcsönzött sor, mégpedig az, hogy : Menj az úton, menj tovább és soha ne nézz vissza már!
