A hűség történelmi erénye Sopronnak – hangoztatta Barcza Attila Sopron és térsége országgyűlési képviselője kedd este a város Fő terén a Hűségkapu előtt, az 1921. évi népszavazás évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A kormányfő ünnepi beszédének szemléjét ide kattintva olvashatja.
Barcza Attila az ünneplőkkel megtelt Fő téren kifejtette: 1277-ben, amikor a város megnyitotta kapuit IV. László király előtt, “hűsége tartotta meg Sopront magyarnak”, így kapott szabad királyi városi rangot.
1921-ben pedig “a hűsége tartotta meg Sopront a nemzetnek”, így kapta meg a Civitas Fidelissima (Leghűségesebb város) címet. Jellemző, hogy a Bethlen-kormányt követően elsőként az Orbán-kormány hajtott fejet a soproni hűség előtt 2001-ben, majd 2011-ben kihelyezett kormányüléseken – hangsúlyozta.
“A hűség a soproni polgár számára erkölcsi parancs, szent kötelesség” – jelentette ki, hozzátéve, “a nemzet legválságosabb helyzetében Sopron hitet, reményt adott minden magyarnak, amikor a nagyhatalmi erők és nemzetellenes ideológiák szolgalelkű magyarjai a nemzet ellen fordultak”.
Barcza Attila hangsúlyozta, hogy “a soproni hűség maga a tettekkel hitelesített haza és nemzetszeretet, és mint ilyen, ma is a nemzethez való viszonyulásunk mércéje, magyarként való megmaradásunk mércéje”.
A népszavazás sikere a nemzet érdekeinek mindenekfelett helyezésében volt – tette hozzá. Kiemelte, hogy a történelem a nemzethez hűségeseket igazolta.
Úgy fogalmazott: “jövőnk akkor van, ha kiállunk hitünk, értékeink mellett”, hazánk, otthonunk és gyermekeink védelméért. Akkor van előrelépés és akkor lesz biztonság – fűzte hozzá -, “ha az utóbbi tíz év fejlődését folytatjuk a jövőben is”. Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022-ben is meg kell mutatni, hogy erős, polgári, elkötelezett és hű nemzeti közösséget képviselnek Magyarországon.
Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP), Sopron polgármestere beszédében azt mondta: amit száz évvel ezelőtt a hazának adott Sopron, azt a nemzet most tettekkel viszonozza.
Az országépítésnek Sopron is a nyertesévé vált – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy egyebek mellett a város csatlakozott a gyorsforgalmi úthálózathoz, megújult a történelmi belvárosa, új uszodával és parkolóházzal gazdagodott, épül a múzeumnegyed, az integrált rendészeti központ és a Fertő part elnevezésű beruházás.
A polgármester kiemelte, hogy “hűséget fogadtunk, mely ma is kötelez bennünket, magyarok maradtunk, melyre ma is büszkék vagyunk és hisszük, hogy a nemzet is büszke lehet Sopronra. Végre kéz a kézben újra együtt megyünk előre” – hangoztatta.
Az 1921. évi népszavazás századik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat részeként reggel a soproni városvezetők koszorúztak a Szent Mihály temetőben, majd a környező települések polgármestereivel a Tűztoronynál új emléktáblát avattak fel.
Délután a Szent Mihály-templomban ünnepi szentmisét celebrált Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szentmisén Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.
A szentmisét követően a mintegy 500-600 megemlékező – köztük a miniszterelnök – a Hűségkapuhoz sétált át fáklyás menet kíséretében.
1921. december 14-én, 15-én és 16-án Sopronban és a környező nyolc településen – Fertőrákoson, Ágfalván, Harkán, Balfon, Sopronbánfalván, Fertőbozon, Kópházán és Nagycenken – élő emberek 65,1 százalékban döntöttek a Magyarországhoz tartozás mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen. A népszavazáson 89,5 százalékos volt a részvételi arány.
A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta 1922-ben. A kormány 2001-ben december 14-ét a hűség napjává nyilvánította.
Sopron városa az idei esztendőt centenáriumi emlékévnek nyilvánította, ennek keretében számtalan eseményt és felhívást hirdették meg, hogy méltóképp ünnepelhesék az 1921-es soproni népszavazás 100. évfordulóját.
Hűségnapi városi ünnepség Sopronban, 2021-ben / Fotó: cyberpress.hu
Fotók: Koszorú Mihály / cyberpress.hu
MTI nyomán