Különös életút az, amelyet a háromszázötven évvel ezelőtt elhunyt Vitnyédy István bejárt. Zrínyi Miklós bizalmasa volt, megszállott levélíró, kivételesen művelt nemesember, aki rengeteget tett az evangélikus oktatásügyért. Sopronnak és a vármegyének is országgyűlési követe volt.
Vitnyédy István (akinek nevét írják Vitnyédinek és Wittnyédynek is) édesapja Nádasdy Pál gróf udvarbírája volt a sárvári várban, s szolgálataiért nemesi rangot kapott. A kis István akkor hétéves volt, így ő már nemesemberként léphette át a felnőttkor küszöbét. A kor szokásainak megfelelően tanulmányainak végeztével az őt támogató Nádasdy Pál titkáraként dolgozott egészen addig, míg meg nem nősült. A soproni Endresz János tanácsnok nevelt lányát, Raidel Zsuzsannát vette el, otthonuk egy Szent György utcai ház lett. A városlakók hamar felfigyeltek a tehetséges fiatalemberre; ő volt Sopron első magyar jegyzője, kétszer országgyűlési követe, Sopron vármegyének pedig főpénztárosa és szintén országgyűlési követe. Korának egyik legjelentősebb levélírójaként is elhíresült, Zrínyi Miklóshoz szoros szellemi kapcsolat fűzte és aktív volt Habsburg-ellenes politikai szerepvállalása. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket, ami akkoriban még nem volt mindennapi.
Az országrész leghatalmasabb patrónus főura, gróf Nádasdy Ferenc 1643-ban áttért a katolikus hitre, lépésének következményeként az addig jelentős támogatást élvező csepregi gimnázium sorvadásnak indult. A helyzet súlyosságát látva több vagyonos evangélikus soproni lakos – közöttük Vitnyédy István is – felajánlásokat tett egy létrehozandó magyar gimnázium javára. A soproni Gymnasium Hungaricum végül 1658. július 11-én nyitotta meg kapuit.
A jómódú Vitnyédy az évek során öt diáknak, majd legidősebb fiának, Jánosnak is támogatta európai tanulmányait. A bevett szokás ellenére nem tartott igényt patronáltjai szolgálatára. Helyette az evangélikus egyház és az oktatás szolgálatába kívánta állítani őket. A soproni magyar gimnázium felállítása után egy másik, még jelentősebb evangélikus oktatási intézmény létrehozásában játszott fontos szerepet Vitnyédy István. Az erősödő ellenreformáció hatásai ellenében szövetkezett a kor lutheránus magyar nemessége és a többségében német városi polgársága. Ezzel a szokatlanul nagy társadalmi összefogással Eperjesen akadémiai rangú tanintézetet hoztak létre, ez volt a Felső-Magyarországi Evangélikus Rendek Kollégiuma, amelynek küszöbét 1667. október 18-án léphették át az első diákok.
Vitnyédy bizalmas embere volt a költő Zrínyi Miklósnak. Részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben is. A felelősségre vonást, s nagy valószínűséggel a hóhér pallosát csak azért kerülte el, mert 1670. február 13-án meghalt.
+ 1 városi legenda Vitnyédyről
Vitnyédi építtette a Szent György utca 7. szám alatti palotát, ami később a Szent György Káptalané lett. A kapu felett ma is látni a faragást: egy komoly, nagybajszú férfi és egy nyelvét öltögető torz pofa. A legenda szerint mindkettő Vitnyédy arcmása. A torz az irigy soproniakra nyújtogatja nyelvét, akik perbe fogták őt a szokásosnál nagyobb és pompásabb palota építéséért.
