Október 8-án ünnepi megnyitóra került sor a Deák téren álló Lenck-villánál, mely kormányzati támogatásból nyerte el újra régi pompáját. A Modern városok és a Magyar falu program célja azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyekkel beléphetünk a 21. századba – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a mintegy kétmilliárd forintból felújított építészeti remekmű ünnepi megnyitásán.
Gulyás Gergely a Modern városok program részeként felújított épület átadásán kiemelte: a feltételek megteremtésének egyik fontos része az épített örökség fejlesztése. Úgy fogalmazott: a műemlékek “egyszerre beszélnek múltról, és jelentenek örökséget, amelyet méltó módon, üzenetét megértve, értékeit megőrizve hasznosítani szükséges”. “Nem romokat akarunk őrizni” – folytatta, hanem szép környezetben szeretnénk élni, amely “egyszerre tiszteli a hagyományt és alkalmazkodik a kor elvárásaihoz”. Az épített örökségnek a jövőbe vetett bizalmat kell megjelenítenie, valamint a reménységet, hogy “a falak nem csupán túlélnek minket, hanem hozzátéve a magunkét, mi is értékes örökségül adhatjuk azokat” a következő generációknak – mondta.
A múzeum feladata az – tette hozzá -, hogy “a látogató előtt felragyogjon a múlt és beszéljen mindarról, ami fontos volt az életben (…), hogy végül a dolgok legmélyén összetartozunk azokkal, akik előttünk jártak és azokkal, akik utánunk jönnek”.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy az ország akkor juthat “egyről a kettőre, ha túllépve a szembenálláson, meg tudjuk találni a közös munka terepeit, ahol alkotni lehet”. Sopron megújulása jó és előremutató példa erre – mondta. Hozzátette, hogy aki Sopronban él, vagy egyszer járt már a városban, az az “időtlen minőséget” élvezheti, vagy viheti haza magával. Kiemelte, hogy a város már az Árpád-kortól kezdve fontos szerepet játszott a nemzet életében. Sopronban nemcsak a jelenre ügyeltek, hanem a múltra is, mert “mindig is a magyar műemlékvédelem egyik mintavárosa volt”.
Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében felidézte a Lenck-villa történetét. A villát Lenck Emil kereskedő építtette 1890-ben neoklasszicista-eklektikus stílusban. Falai között élt egykor VIII. Frigyes dán király is, de az 1990-es bankválság miatt a Lenck család eladta az épületet.
A soproni önkormányzat vásárolta meg és múzeumként működött egészen addig, amíg állagromlás miatt be kellett zárni 1990-ben. Több kísérlet is volt a felújítására, amely végül teljeskörűen 2018-ban indult el – mondta.
A villa a mai naptól újra a város egyik fontos közművelődési intézménye – tette hozzá. Farkas Ciprián (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében azt emelte ki, hogy 2010-ben egy új korszak kapujába lépett az ország, a rombolást az építés váltotta fel, amelyet az élet minden területén lehet látni.
Úgy folytatta, hogy a megújulás jelei városszerte tapasztalhatók, hiszen még soha nem valósult meg egyszerre annyi fejlesztés Sopronban, mint napjainkban.
Részletezte, hogy a Modern városok program részeként elkészült a Lenck-villa, múlt csütörtökön átadták a felújított és újraszentelt Szent Mihály-templomot, épül a belvárosi múzeumnegyed, az Árpád utcai parkolóház és a Lővér uszoda. Elkezdődnek a munkálatok a Fertő-parton, év végére pedig elkészül az M85-ös gyorsforgalmi út, amellyel a város becsatlakozik az országos autópálya-hálózatba.
A villa a felújítással visszakapta korábbi múzeumi funkcióját, a Soproni Múzeum egy interaktív néprajzi, kézműipari kiállítóhelyet alakított ki benne – foglalja össze az ünnepi eseményt az MTI tudósítója.
A Lenck-villa fejlesztésének történetét itt követheti vissza.
