Az idei nyáron is megtartotta szokásos ülését a Megyei Jogú Városok Szövetsége, ahonnan egy prezentációból kiragadott kép kapcsán érdeklődtünk utána a hazai közútfejlesztés távlati elképzeléseinek. Vajon teljesülhet sokak nagy álma: a településeket elkerülve autózhatunk a Balatonig, esetleg a teljes szakaszon 2×2 sávossá válik a 84-es főút? A NIF Zrt.-t kérdeztük.
Az M85-ös autóút év végi átadását megelőlegezve leszögezhetjük, hogy Sopron és a környező települések közlekedési igényeit egy jó minőségű, biztonságos út szolgálja ki. Gyakran elhangzik, az út Sopron jövőjébe vezet, bekapcsolódunk a hazai és nemzetközi gyorsforgalmi hálózatba, rövidül a menetidő.
Ellenben sokakban felmerülhet a kérdés, mi a helyzet azokkal, akik nem Győr és Budapest felé indulnak útnak?
A Bécs – Sopron – Balaton tengely legalább annyira forgalmas mint az előbbi, ahol végre valóban megépül a településeket elkerülő 2×2 sávos, 110 km/ó tervezési sebességű gyorsforgalmi autóút. Az M85-ös nagycenki csomópontjáig ugyan jelentős forgalmat vezet át a 84-es útról is, azonban a Sopron – Sárvár – Balatonederics másodrendű főutunk azon túl is szemmel látható napi forgalmi adatokat produkál:
- Sopron – Kópháza között átlagos napi forgalom: 22244 / nehézgépjármű: 923
- Kópháza – Nagycenk átlagos napi forgalom: 18727 / nehézgépjármű: 935
- Nagycenk – Sopronkövesd átlagos napi forgalom: 9591 / nehézgépjármű: 610
- Újkér – Simaság átlagos napi forgalom: 7168 / nehézgépjármű: 397
- Hegyfalu – Zsédeny átlagos napi forgalom: 7906 / nehézgépjármű: 723
- Sárvár – Káld átlagos napi forgalom: 7911 / nehézgépjármű: 709
- Ukk – Sümeg átlagos napi forgalom: 3914 / nehézgépjármű: 292
- Sümeg – Lesencetomaj átlagos napi forgalom: 2926 / nehézgépjármű: 346
- Lesencetomaj – Balatonederics átlagos napi forgalom: 6226 / nehézgépjármű: 403
Az adatok alátámasztják a gyakorlatot, a forgalom Sopronnál hömpölyög a leginkább, de Sopron és Sárvár, valamint Sárvár és a 8-as főút jánosházi körforgalma között szintén a nagyobb mértékűek közé tartozik. Ennek tükrében igazi jó hírként érkezett Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester csapatának Facebook-oldalán megjelent, vélhetően prezentációból, kifotózott kép. A Megyei Jogú Városok Szövetségének 2020. július 17-i közgyűlésén bemutathatott előadás részlete Magyarország gyorsforgalmi hálózatának fejlesztését mutatja.
Cser-Palkovics András csapata
“Immár minden eszköz, eljárásrend és lehetőség adott ahhoz, hogy a j… árvány második hulláma alatt is működtessük a várost, a gazdaságot és az országot, azonban ehhez elengedhetetlen, hogy mindannyian betartsuk az előírásokat! Ha így teszünk, a magas fertőzöttségi mutatók ellenére is viszonylag normális, élhető hónapok elé nézünk, és nem kell a gazdasági összeomlás következményeitől tartanunk.
A terveknek, kivitelezéseknek megfelelően több hazai útfejlesztési projekt is szerepel a térképen, azonban a 84-es főút Nagycenk – Balatonederics szakaszát ilyen formában eddig sehol sem rögzítették. Az Országos Területrendezési Tervben nem szerepel a főút ilyen irányú átfogó fejlesztése, korábban semmilyen másik szakmai anyagban nem találkozhattunk vele, azonban számtalan soproni és környékbeli, valamint az utat rendszeresen használó sofőr bizonyára örömmel fogadná a hírt, hogy az illetékes szereplőknél érvényt kaptak a fejlesztési elképzelések. Ezért fordulunk kérdéseinkkel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez.
Kiss Boglárka szóvívő válaszából kiderül, hogy bár a hivatkozott prezentációban szereplő térképet nem a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) készítette, de a NIF Zrt. fejlesztéseit is tartalmazza.
A zöld színnel jelölt úthálózat távlati (2025 utáni), lehetséges fejlesztéseket mutat be.
A kormány az 1181/2019. (IV.4.) Kormányhatározattal döntött a Magyarország rövid és középtávú közúti infrastruktúra fejlesztéseinek végrehajtásához szükséges államháztartási intézkedésekről. A levelünkben említett 84. számú főút Nagycenk – Balatonederics közötti szakasz fejlesztésére a NIF Zrt. jelenleg nem rendelkezik feladatmeghatározással.
Noha a visszajelzésből konkrét munkaütem ugyan nem derül ki, azonban megerősíti azt a feltételezést, hogy öt év múlva akár napirenden lehet az út infrastruktúrájának fejlesztése. A kormány még 2015-ben fogadott el egy rendeletet, mely lehetővé teszi az úgynevezett R jelű gyorsút építését. Ez egy költséghatékony módja a 2×2 sávos, osztottpályás emelt sebességű utak kivitelezésének, melyek külön szintű és szabályozott szintbeli csomópontot is alkothatnak. A kormányzati útépítési stratégia tehát olcsóbbá teszi, egyúttal felgyorsítja az ilyen üzemű utak építést, melynek köszönhetően egyre több magyarországi település szabadulhat meg az átmenő forgalomtól.
A NIF Zrt. segítségét ezúttal is köszönjük!
A forgalmi adatok a KIRA rendszerből származnak,
a Facebook-bejegyzést pedig a skycrapercity szakmai fórum
tagjai szúrták ki, nekik is köszönet!
