Főként a vidéki kistelepülések esetében kulcsfontosságú ez, hiszen a helyi identitás ápolását, megőrzését szolgálja a lehetőség. A magyarországi vidéki falvakban, kisvárosokban számos esetben a gyermekek nem a szülők lakóhelyéül szolgáló településen születnek, hanem a közeli nagyobb településeken, városokban, megyei jogú városban. Erre a helyzetre megoldásul született törvénymódosítás, melyet a napokban fogadott el az Országgyűlés.
A Gyopáros Alpár, Kocsis Máté és Tasó László kormánypárti képviselők törvényjavaslata azzal indokolja a módosítást, hogy ezzel is erősíthető legyen a kistelepülésekhez kötődő identitás, kifejezhető az elkötelezettség. A hatályos szabályok szerint a személy igazolására alkalmas okiratban a születési hely jelenik meg, amely a születés tényleges helye szerinti település. Az anyakönyv 1991-óta a születési hely mellett a származási helyet is feltünteti, ugyanakkor a származási hely nem minősült természetes személyazonosító adatnak.
Az indoklásban továbbá az áll, hogy szükséges biztosítani annak a lehetőségét, hogy a származásra való utalás ne csak az 1991 után születettek esetében, és ne csak az anyakönyvben, hanem a mindennapokban használt okiratokban is megjelenhessen. A parlament április 6-án egyhangú szavazással döntött a kérdésben, így ennek értelmében a jövő évtől a származási helyünk már nem csak a szívünkben, hanem az iratainkban is élhetnek – ezt már Barcza Attila, Sopron és a térség országgyűlési képviselője teszi hozzá. Facebookos bejegyzésében hangsúlyozta, reméli minél többen élnek majd a lehetőséggel.
