Nem jó, de nem is tragikus – a szállóigévé váló megszólalás is jellemezhetné a helyzetet, ha külső szemlélődőként próbáljuk meg áttekinteni az önkormányzati bevételek jövőjét. Azonban téves, de még inkább káros kizárólag pártpolitikai célzatú állásfoglalásokra hivatkozva elkönyvelni magunkban a híreszteléseket. A helyi adóztatás viszonya számtalan gyakorlati problémát vet fel, melybe a központi beavatkozás nem feltétlen jelenti az önkormányzati szuverenitás sérülését, sokkal inkább az adóból befolyt összegek arányosabb elosztásának lehetőségét is segíthetné.
A 2020-as évet több fronton is átírta a járványhelyzet, legfőképp a gazdaságra van mind a mai napig kihatása, így nem véletlen, hogy az országgyűlés elé is új költségvetést nyújtott be a kormány. Elsőként a gépjárműadó első körös elvonásáról döntöttek, majd a teljes összeget a jövő évi költségvetéshez rendelték, úgy, hogy az azzal járó feladat az önkormányzatoknál maradt, de az ahhoz kapcsolódó bírság, pótlék, végrehajtási bevételek is.
Ez Sopron esetében a teljes közhatalmi bevételek csupán 3,7%-a.
A 2020-as év előirányzata szerint mintegy 5,9 milliárd forint bevétel terveztek ezen a soron, ennek a része a gépjárműadó is a maga 220 millió forintjával. A médiában újabb vészharang kondult meg akkor, amikor a reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések megszűnéséről írtak.
Ez Sopron esetében az idei év tekintetében csupán 27.294.000 Ft-ot jelentett.
Kétségtelen, hogy minden bevétel fontos. Éppen ezért nem is feltétlen jut kevesebb az önkormányzatoknak! Valószínűleg a portálok ugyanúgy közölték, csak a közvélemény fogadta kevésbé megosztottan, vagy épp kritikusan, hiszen jelentős, 17%-os többletforrással számolhatnak a városvezetők a központi költségvetésből.
Jövőre 118 milliárd forinttal több jut az önkormányzatoknak.
Bár a korábban ismertetett csekély adóbevételt hozó tétel plakátadóként terjedt el a köznyelvben, de nem külön adónem volt, mégis bevezetésekor többletfeladatot adott az önkormányzati adóhatóság munkatársainak. Októberben pedig újabb hír érkezett az önkormányzati adóztatást körében, a baljós hangok szerint lényegében kiüresítik a helyhatóságokat. A tervezet szerint központosított kézbe kerül az adóbevallás és az adókivetés feladata is, így a bevétel is az államkasszába kerül. Ellenben az adó kötelezettjének dolga egyszerűsödik, hiszen több telephely esetén nem kell minden egyes önkormányzathoz külön adóbevallást beadni, elegendővé válik egyetlen egy eljuttatása a NAV felé.
Azonban a települési önkormányzatok adóztatási tevékenysége önmagában problémás!
Míg a társadalom a magánszemélyeket, jól menő vállalkozókat megvetően nézi, ha adóoptimalizációra adja fejét, a kedvező adózási feltételekkel magához vonzó önkormányzatok felett szinte eltekintenek. Holott egy-egy település fejlődési lehetőségeit nagyban határozza meg az is, milyen plusz, a hasonló adottságú településeket jóval meghaladó bevételekkel kalkulálhat. Ez aránytalanságokat szül mind a mai napig, s okkal bánkódhatnak a szerényebb adóerő képességű településvezetők. Kétségtelen az is, hogy adót fizetni lényegében senki sem szívesen fizet, azonban paradox módon annál nagyobb beleszólást kérne annak elköltésébe. Könnyen lehet azonban, hogy az általa termelt javak után egy másik település tud nagyobb összegű adóbevételt zsebre tenni, és a gépjárművének forgalmi engedélye alapján kivetett adót sem a jelenlegi tartózkodási helye szerinti önkormányzathoz fizeti be. Egy szó mint száz, az önkormányzati adóztatásra reformra szorul, s ez megváltozni is látszik. Hogy milyen irányba mozdul el, azt csak a jövő tudja. Annyi biztos, ha már valami van az önkormányzati kasszában, arról mindenkinek van véleménye. Noha abba beletenni lényegében senki sem akarna, mégis hatékony szolgáltatásokat, színes-színvonalas közösségi életét és folyamatosan fejlődő infrastruktúrát várna el. De leginkább kézzel fogható fejlesztéseket, noha az önkormányzati kiadásoknak ez csak a kirakatban lévő kisebb szelete.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) jelentése szerint kevesebb adóbevétele lesz az önkormányzatoknak jövőre, számszerűsítve és összesítve 150-200 milliárd forinttal. Ezzel szemben a 2021-es költségvetés viszont többletforrást is biztosít részükre, így mérlegre téve mondhatni a legjobb esetben is kiegyenlítik egymást a viszonyok. Persze nem csak adóból éldegél az önkormányzat, a fejlesztésekre lényegében soha nem látott mértékű pályázati lehetőség áll rendelkezésre. Ugyanúgy a célzott kormányzati támogatások szintjén is, mind a megyei jogú városok részére elérhető Modern Városok Program, mind a kisebbek számára nyitva álló Magyar Falu Program révén.
Az is tény, hogy az önkormányzat által működtetett szolgáltatásokra a megfelelő állami fedezet mindig biztosított.
Az éppen aktuális helyi vezetés súlyos mulasztásai, sorozatos rossz döntései esetén állhat csak be az a helyzet, miszerint egy önkormányzat fizetésképtelen lesz. Amennyiben mégis olyan helyzet állna fel, hogy egy adott település mégsem tudja kifizetni a számláit, úgy a Belügyminisztérium felé nyújthat be pályázatot rendkívüli települési támogatásra. Tehát a kör bezárult.
