A magyar egészségügy továbbra is képes ellátni a megnövekedett feladatát, bőven vannak még szabad ágykapacitások, így minden rászoruló színvonalas ellátást kaphat. A jövő hétig nem változnak a jelenlegi korlátozások – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online Kormányinfón a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban.
Gulyás Gergely közölte: az elmúlt héten mérséklődött, konstansan 3000 és 5000 között volt az új esetszám, a csütörtöki kiugró adat pedig a hivatásrendek tömeges tesztelésének tudható be. Utóbbiak eredményeit a kormány a jövő héten értékeli ki, addig csak a jelenlegi intézkedéseket tartja fenn.
Az egyes hivatásrendeknél, így a szociális dolgozóknál, az egészségügyieknél vagy a pedagógusoknál rögzített eredményeket a kormány várhatóan a hétvégén egységesen közli – tette hozzá.
Gulyás Gergely a vakcinával kapcsolatban úgy fogalmazott: az kézzel fogható közelségbe került, hiszen több kísérlet is a tesztelés utolsó fázisába jutott.
A kormány célja továbbra is az, hogy mindenhonnan, ahonnan lehet, vakcinát kell szerezni – hangsúlyozta, hozzátéve: Magyarországon csak olyan készítményt lehet majd használni, amelyet a magyar hatóság előzetesen ellenőrzött, jóváhagyott és nyilvántartásba vett. Hozzátette: ez igaz az Európai Unióból érkező oltásra épp úgy, mint az Egyesült Államokban, Izraelben, Kínában vagy Oroszországban fejlesztett szerre.
Az oltás önkéntes és ingyenes lesz – erősítette meg.
A miniszter felidézte, a magyar kormány több mint 12 millió adag koronavírus-vakcinát kötött le az amerikai és európai fejlesztésűek közül, és tárgyal orosz, izraeli és kínai fejlesztőkkel is.
Kínában a legelőrehaladottabb az engedélyeztetés folyamata, míg a Pfizer azt közölte: bár előrehaladottak a tesztelések, de ha azok eredményesek lesznek, elsőként az Egyesült Államokba és nem Európába szállítanak. Ebben az esetben a lekötésnél kifizetett előleg felét visszaadják.
Gulyás Gergely szerint “ez is jól mutatja, hogy vakcinaügyben sem lehet szolidaritásra vagy kíméletre számítani”, ahogyan tavasszal a lélegeztetőgép-vásárlás esetén is mindenki onnan szerzett, ahonnan tudott. A fejlesztő országok szerinte behozhatatlan előnyben vannak, és olyan helyzetbe hozzák a gyártókat, hogy először az adott ország kaphasson a vakcinából – mondta.
Úgy összegzett: azt remélik, ha még néhány hétig sikerül kitartani, akkor a fény látszani fog az alagút végén, ezt pedig az oltóanyag jelenti.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette azt is: a magyar kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai kritériumoktól teszik függővé a Magyarországnak járó uniós pénzek folyósítását.
Közölte: a magyar kormány olyan változtatáshoz nem tud hozzájárulni – akkor sem, ha ez az unió következő költségvetésének és az új nemzedék alapnak a megakadályozását jelenti -, hogy a magyar kormány fontos kérdésekben ezután szuverén módon ne dönthessen.
Elmondta, ma Magyarország az EU-ból évente nettó négymilliárd eurót kap, míg körülbelül hatmilliárd euró hasznot visznek ki Magyarországról az európai uniós cégek.
Hangsúlyozta: nem arról van szó – amit különösen az ellenzéki pártok megszólalásai sugallnak – , hogy az ország könyöradományt kap az EU-tól.
Közölte, az uniós tagállamok cégeiken keresztül jelentős hasznot visznek ki Magyarországról, bár kétségkívül hoznak is ide modern technológiát, munkakultúrát, ez egy kölcsönösen előnyös, nyertes szituáció.
Ahhoz, hogy ez így maradjon, a jelenlegi szabályokat kell fenntartani és a status quot kell megőrizni – mondta.
Úgy fogalmazott: “senkinek semmivel nem tartozunk azért, hogy az Európai Unióból is forrásokhoz juthatunk. Az a mi pénzünk, a nekünk járó pénz, minden feltételtől teljesen függetlenül”.
Gulyás Gergely az uniós források folyósításának jogállamisági feltételekhez kötését ellentétesnek tartja a lisszaboni szerződéssel. Hozzátette: a lisszaboni szerződés tartalmazza a hetes cikkely szerinti eljárást, ha valóban felmerülnek jogállamisági kérdések, ennek az eljárásnak a keretében lehet tisztázni.
Szerinte a politikai motivációkat illető kétségeket Soros György e heti cikke eloszlatta.
Azt mondta, a politikai kritérium a bevándorlás elfogadása, amelyet Magyarország továbbra is elutasít.
Úgy folytatta: nem csupán a jelenlegi, hanem minden következő kormány jogáért küzdenek, hogy szabadon dönthessenek arról, kivel akarnak a magyarok az ország területén együtt élni.
Közölte, az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy Brüsszelben csak az lehet jogállam, amely nem védi meg határait, és beengedi a migránsokat.
Emlékeztetett arra, hogy a migrációról a magyar állampolgárok népszavazáson és országgyűlési választáson is egyértelműen, világosan döntöttek.
Gulyás Gergely közölte, a nyugati sajtószabadság helyzetét bizonyítja, hogy a Soros György cikkét közlő sajtóorgánum a magyar miniszterelnök válaszát már nem publikálta. Ez is jól mutatja, hogy érdemes lenne egyszer arról is elbeszélgetni, hogy a sokszínűség tekintetében a nyugati sajtó miért áll lényegesen rosszabb helyzetben, mint a közép-európai vagy a magyar sajtó – hangoztatta.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy csütörtökön Budapesten tárgyal Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel. A közös álláspontot valószínűleg írásban is rögzítik – jelezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy karácsonyig várható-e a járvánnyal kapcsolatos szigorítás, megerősítette: a jelenlegi vírushelyzet ismeretében nincs szándéka a kormánynak a szigorításra, de folyamatosan figyelik a fertőzöttségi adatokat, és ha szükséges a kormány enyhíteni és szigorítani is készen áll.
Arra a felvetésre, hogy a karácsonykor lehetnek-e nagyobb családi rendezvények, a miniszter kis türelmet kért és azt ígérte, hogy a kormány a karácsonyra vonatkozóan is világos szabályozást fog megalkotni.
Az iskolabezárásra vonatkozó kérdésre elmondta: jelenleg az iskolák négyötöde zavartalanul működik, 3-4 százalékukat kellett csak bezárni. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy helyes a kormánynak az iskolákkal kapcsolatos döntése – rögzítette.
Gulyás Gergely egy reakciójában jelezte: a kormány dolgozik a táppénz szabályainak változtatásán, hiszen indokolt, hogy a szülő otthon maradhasson karanténban lévő gyerekével, akárcsak az, hogy a pedagógusoknál azt vélelmezzék, munka közben betegedtek meg koronavírussal, ennek megfelelően pedig fel kell gyorsítani táppénzük – most két részletben történő – kifizetését.
Egy, a tanárok 100 százalékos táppénzére vonatkozó másik kérdésre válaszolva kifejtette: mindenki automatikusan megkapja a 60 százalékos táppénzt, további 40 százalékkal kapcsolatban pedig egy törvényekben rögzített eljárást folytatnak a megbetegedés munkahelyi voltának vizsgálatáról. Egyetértett azzal, hogy ezt az eljárást egyszerűsíteni és gyorsítani kell, és azt kell vélelmezni egy iskolában dolgozó pedagógus esetén, hogy a fertőzést az iskolában kapta meg, így a táppénz 100 százalékát gyorsan és nem kettő, hanem egy eljárás eredményeként kell biztosítani.
A vásárlási idősáv bevezetése kapcsán azt hangsúlyozta a miniszter: a rendelkezésre álló adatok, például az elhunytak 75 év feletti átlagéletkora alapján ez a vírus az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre jelent elsősorban veszélyt, ezért őket védeni kell.
Hozzátette: másoknak ez jelenthet ugyan nehézséget, ennek minimalizálásáért tette a kormány korábbra a szombati sávot.
Az egészségügy átalakításáról elmondta: a jelenlegi járványhelyzet egyértelműen megmutatta, hogy világos irányítási rendben működő, szervezettebb egészségügyi ellátásra van szükség, ezért hozták létre az Országos Kórházi Főigazgatóságot. Ez nem jelent kórházbezárásokat – jegyezte meg. Szerinte ez az intézmény a megyei kórházakkal és a klinikákkal összefogva képes lesz az egészségügy szervezettebb, hatékonyabb irányítására.
A tárcavezető kérdésre válaszolva közölte azt is: Pintér Sándor belügyminiszter az operatív törzs vezetőjeként irányítja a kórházfenntartó szervezetet. Hozzátette: az egészségügyi átalakítás legfontosabb célja, hogy amikor száz éve nem látott vírusfertőzés terjedésével néz szembe az ország, akkor hatékony rendszerben tudjanak védekezni, és ezt a rendszert ma az operatív törzs irányítja.
Nagy eredményként beszélt az egészségügyi jogállási törvény elfogadásáról is.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy mit tesz a kormány a járvány közvetett egészségügyi hatásainak – a megnövekedett alkoholfogyasztásnak és a mentális betegségeknek – a mérséklése érdekében, azt mondta: ma 500 önkéntessel 22 lelki elsősegélyszolgálat működik Magyarországon, ezek az ország bármely részéről elérhetőek, áprilisban pedig egy újabb ingyenesen hívható telefonvonalat tett elérhetővé a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgáltatók Szövetsége. Ez a szervezetet több minisztérium keresztül támogatja a kormány.
Hangsúlyozta: a stabil élethelyzet nagyban hozzá tud járulni ahhoz, hogy ezek a veszélyek elkerüljék az emberek életét, így minden olyan lépés, amelyet kormány a munkahelyek megtartása érdekében tesz, segíti ennek a helyzetnek a feloldását.
Kiemelte azt is: nem csak a kormány és a civil szervezet tehet nagyon sokat a mentális egészség megőrzéséért, hanem mi magunk is, ezért arra kért mindenkit, hogy ebben a nehéz időszakban, főként karácsony felé közeledve, figyeljünk arra, hogy a körülöttünk lévőnek – szomszédoknak, barátoknak, munkatársaknak – nincs-e szüksége egy telefonhívásra, hogy azt érezzék nincsenek egyedül.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a főváros buszbérlési tenderről azt mondta: az, hogy egy offshore-hátterű, napokkal a kiírás előtt létrehozott cég kapja a megbízást, amely “nyilvánvalóan kötődik az egyik főpolgármester-helyetteshez”, “a korrupciónak olyan leplezetlen és nyílt formája, ami megengedhetetlen”.
A választási törvény módosításával kapcsolatban úgy látta, Volner János (független) a listaállítás feltételeit tovább szigorító módosító indítványa a kamupártok elleni fellépéshez még hatékonyabb eszközöket. Elmondta, az ellenzék az összefogásról réges-régen döntött; a magyar politikai életben talán az érintettek körében egyre kevésbé van vita arról, hogy a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig mindenki az egységes baloldal része.
Megjegyezte azt is, a választási törvényeket 2021. január elsejét követően nem lehet módosítani a közelgő országgyűlési választás miatt.
Gulyás Gergely a helyi iparűzési adó esetleges eltörlésére vagy felfüggesztésére vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány átfogóan gondolkodik a cégek számára adócsökkentésekben, adókönnyítésekben, de sem az iparűzési adó, sem más adónem kapcsán nem döntött.
Kérdésre válaszolva elmondta, nem állhat elő olyan helyzet, hogy nem érkezik uniós pénz Magyarországra, hiszen a 2021-ig tartó költségvetés még további két évre lehetővé teszi a források felhasználását, 500 milliárd forint mezőgazdasági támogatás pedig a büdzsé elfogadása nélkül is érkezne, akárcsak – bázisalapon – a költségvetés egy része.
Magyarország finanszírozása biztos lábakon áll – jelentette ki a miniszter. Ha 2023-ig egyetlen fillért nem veszünk föl a nemzetközi pénzpiacról, az ország finanszírozása akkor is biztosított – fogalmazott.
Szólt arról is, hogy a baloldali kormányzás időszakához képest szerény mértékben ronthatja a forint árfolyamának változása az államadósság GDP-hez viszonyított értékét 2021-ben.
Beszélt arról is, hogy ilyen gazdasági helyzetben senki nem megszorításokkal tervez a világban, mindenki próbálja a gazdaság újraindítását és a beruházásokat támogatni. Közölte, idén jelentős recesszió lesz, a nehézségek mértékét jól mutatja, hogy 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt a kormány idén, ha ez tíz százalékkal rosszabb lesz, azaz mínusz 6 százalék, akkor azt lehet mondani, hogy a jelenlegi várakozásoknak megfelel.
Jelezte azt is, hogy az államadósság meg fog nőni, de azt jövőre igyekeznek csökkenteni.
A minisztert arról is kérdezték, mire számíthat Magyarország az új amerikai kormányzattól a magyar bevándorláspolitika kapcsán, miután Joe Biden amerikai demokrata elnökjelölt azt nyilatkozta, hogy állampolgárságot adna több mint 10 millió illegális bevándorlónak. Gulyás Gergely úgy reagált: az új amerikai adminisztrációnak is joga van meghatározni, milyen bevándorláspolitikát akar folytatni, ahogyan magyar kormány sem akarja átengedni az erről a kérdésről szóló döntést másnak. Joe Biden megjegyzésére, miszerint Amerika készen áll a világ vezetésére, a miniszter úgy reagált: “Mi minden ambíciót értékelünk és tisztelünk, de Magyarországon az ország vezetésére azoknak kell vállalkozni, akik négyévente szabad és a demokratikus választáson erre felhatalmazást kapnak”.
A bejelentett amerikai kormánynévsorról úgy nyilatkozott, Magyarország a NATO-ban az Egyesült Államok szövetségese, “reméljük, hogy az együttműködés jó lesz”, egy másik kérdésre pedig azt szorgalmazta, ne a korábbi tapasztalatok, hanem a most tett lépései alapján ítéljük meg Joe Biden tevékenységét és viszonyuljunk ahhoz.
Arra a kérdésre, hogy a magyar és a lengyel kormányfő kapott-e olyan ajánlatot a német EU-s elnökségtől, aminek eredményeképpen mégsem vétóznának az EU-s költségvetést és a Next Generation alapot illetően, Gulyás Gergely kijelentette: nem kaptak ilyen ajánlatot, ezért vétóznak.
Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány elállna-e a vétótól, ha az új jogállamisági mechanizmusban garanciát adnak arra, hogy az érintett tagállam az Európai Tanácshoz, illetve az Európai Bírósághoz fellebbezhet, és lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást, Gulyás Gergely azt mondta: a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárása különösebben nagy engedménynek nem minősül, hiszen annak a vége a szankciónál egyhangú döntés, így különösebb veszéllyel nem jár.
Ugyanakkor a miniszter a bírósági jogorvoslat megteremtését egy jó irányú elmozdulásnak nevezte a német elnökség részéről, de szerinte önmagában ez nem elegendő, mert a jogállamisággal kapcsolatban elfogadott rendelettervezetnek nincsenek objektív, világos, számonkérhető kritériumai.
A német külügyminiszter kijelentését, miszerint napokon belül döntés lesz a költségvetésről és a segélyalapról, Gulyás Gergely úgy kommentálta: a német külügyminiszter szavaiból nem a jelen helyzet leírását olvassák ki, hanem azt az optimizmust, hogy sikerül megoldást találni a kialakult helyzetre. Reméljük, hogy így lesz, de a magyar kormány a sokszor ismertetett álláspontjából “nem tud, nem fog és nem is akar engedni” – szögezte le, hozzátéve, hogy Magyarország nélkül a döntés nem hozható meg az EU-s költségvetésről.
Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány az új jogállamisági mechanizmust megtámadja-e az Európai Bíróság előtt, a miniszter jelezte: nincs elfogadott jogállamisági mechanizmus, így nincs mit megtámadni a bíróságon.
A minisztert arról is kérdezték, hogy mi a véleménye Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szavairól, aki Manfred Weber német politikus Magyarországot kritizáló kijelentésére úgy reagált, hogy “a Gestapo és az ÁVH is ugyanezt mondta: akinek nincs takargatnivalója, annak nincs félnivalója.” Gulyás Gergely szerint ez egy “szellemes és finom” megfogalmazás ahhoz képest, amilyen vádak Magyarországról és a magyar kormányról elhangzottak az Európai Parlament vitájában szerdán.
Arra, hogy Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője egy internetes hirdetésben “Brüsszelt reklámozza, miközben a magyar kormány járvány elleni védekezését támadja”, Gulyás Gergely úgy reagált: az, hogy a hirdetést nem a DK, hanem az európai pártcsaládja fizeti, jól igazolja, hogy nincs olyan nemzetközi támadás, amelynek a magyar ellenzéki pártok ne válnának azonnal részeseivé.
